Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-07 / 206. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2017. szeptember 7.1 www.ujszo.com RÖVIDEN ENSZ: Szíria szarint vetett be áprilisban Genf. A szíriai hadsereg vetett be szaringázt fegyverként április 4- én Hán Sejkún településen, a támadásnak 87 halálos áldozata volt - közölték tegnap az EN SZ vizsgálóbiztosai. Az ENSZ-nek a szíriai emberi jogi helyzetről jelentő bizottsága 14. jelentésében megállapította: „A szíriai légierő egy április 4-i támadásában sza- ringázt vetett be, ami több mint 80 ember halálát okozta, többségük nő vagy gyerek volt”. A világszervezet most először nevezte meg a vegyifegyver-táma- dás elkövetőjét, és háborús bűn- cselekménnyel vádolja Damaszkuszi A bizottság szerint Szíria a háború alatt több mint 20-szor vetett be vegyi fegyvert. (MTI) Elfoglalták az iszlamisták bázisát Moszkva. Elfoglalták a szíriai kormányerők az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei által megerősített egyik nagyobb körzetet a Deir-ez-Zór felszabadításáért folyó hadműveletben - közölte az orosz védelmi minisztérium. A területre, amelyet főleg Oroszországból és a FAK- államokból érkezett terroristák tartottak megszállva, kedden légi és rakétacsapást mértek az orosz fegyveres erők. A művelet során több mint 200 terroristát, 8 páncélozott járművet és 4 harckocsit, továbbá három lőszerraktárt semmisítettek meg. (MTI) Bajban a két volt brazil államfő Brazíliaváros. Bűnszervezet létrehozása miatt vádindítványt tett a brazil főügyész Luiz Inácio Lula da Silva és Dilma Rousseff volt államfő, illetve a Munkáspárt további hat tagja ellen. Rodrigo Janót főügyész szerint mindnyájan több bűncselekményt követtek el a Petrobras állami olajipari vállalatot érintő szerteágazó korrupciós üggyel összefüggésben, kartellezés, korrupció és pénzmosás róható a terhűkre. Lula és Rousseff mellett 4 volt munkáspárti miniszter, továbbá Gleisi Hoffmann pártelnök és szenátor, ill. a párt volt pénztámoka ellen tett vádemelési javaslatot a főügyész. Mindnyájukat 3-tól 8 évig teijedő börtön- büntetésre ítélhetik. (MTI) Nincs menedók egy 106 éves afgánnak Stockholm. Elutasították egy 106 éves afgán nő menedékkérelmét a svéd hatóságok: az asszonyt annak idején a fia és az unokája cipelte át hegyeken, sivatagokon és erdőkön, hogy menedékre leljenek Európában. Bibihal Uzbeki súlyos fizikai problémákkal küzd. Az asszony családja fellebbezett a kiutasítási határozat ellen. Bibihalék embert próbáló útjának története 2015- ben járta be a világsajtót. A család a Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más országokból Európába áramló embersereggel együtt érkezett a földrészre. (MTI) USA: nem kér az illegálisan érkező fiatalokból Jeff Sessions amerikai igazságügyi miniszter bejelentette, a kormány hatályon kívül helyezi az illegális bevándorló fiatalokat védő, ún. DACA- programot. A program a kiutasítástól védte azt a 800 ezer, főleg hispanó fiatalt, akit illegális bevándorlóként érkező szüleik hoztak az USA-ba. Washington. Donald Trump elnök is közleményt adott ki, a többi között azt hangoztatva, hogy fokozatos folyamatról van szó. Trump szerint a kiadott DACA-engedélyek csak 6 hónap múlva kezdenek lejárni, és valójában 24 hónapon keresztül érvényben maradnak. Az elnök leszögezte: nem szeret szüleik tetteiért megbüntetni gyermekeket, akik közül sokan ma már felnőttek, „de azt is el kell ismernünk, hogy azért vagyunk a lehetőségek nemzete, mert a törvényesség nemzete vagyunk”. Sessions alkotmányellenesnek minősítette az előző amerikai elnök, Barack Obama által öt évvel ezelőtt elnöki rendelettel bevezetett, Elhalasztott Intézkedés a Gyermekkorban Érkezetteknek (DACA) nevű programot. A program a kiutasítástól védte azt a mintegy 800 ezer, többségében mexikói és spanyol ajkú fiatalt, akit illegális bevándorlóként érkező szüleik hoztak az Egyesült Államokba. Jeff Sessions azzal érvelt a program visszavonása mellett, hogy nyíltan megkerüli az érvényes bevándorlási törvényeket, továbbá elveszi a munkalehetőségeket az amerikai állampolgároktól. „Nem fogadhatunk be mindenkit, aki ide szeretne jönni, ez ilyen egyszerű” - fogalmazott beszédében Sessions. Paul Ryan házelnök reményét fejezte ki, hogy a képviselőház és a szenátus képes lesz megegyezésre jutni az átfogó és tartós bevándorlási törvény ügyében. Nancy Pelosi, a demokrata párti képviselőcsoport vezetője „szégyenletesnek és a politikai gyávaság” megnyilvánulásának nevezte a döntést, Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakcióvezetője pedig leszögezte: a demokraták annak megakadályozásán fognak dolgozni, hogy Trump „szörnyen rossz döntése valósággá váljék”. Nyilatkozatot tett közzé Barack Obama volt elnök is. „Rossznak, ön- sorsrontónak és kegyetlennek” érzi a bevándorló fiatalokat védő program eltörlését. A volt elnök felszólította a kongresszust, hogy védjék meg az érintett fiatalokat. Ä Trump- kormányzat bevándorlókat érintő intézkedése miatt máris több amerikai városban demonstráltak. (MTI) Phenjan fenyegeti az USA-t Moszkva nem ismeri el Észak-Korea nukleáris státusát; Putyin: nem segítenek a szankciók MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Moszkva. Válaszcsapással fenyegette meg Észak-Ko- rea az USA-t, amiért az a legerőteljesebb szankciók alkalmazását kérte Phenjan- nal szemben az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén. Moszkva segítségét kérte Phenjan megfékezéséhez a dél-koreai elnök. A KCNA észak-koreai hírügynökség a phenjani külügyi tárca egy meg nem nevezett szóvivőjét idézte, aki úgy fogalmazott: „a magunk ellen- offenzívájával fogunk válaszolni az Egyesült Államok szégyenletes szankcióira és nyomásgyakorlására, és az ezt követő minden katasztrofális következményért pedig teljes mértékben az Egyesült Államokat fogja terhelni a felelősség”. „Az Egyesült Államoknak egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie Észak- Korea jelenlétéről és a birtokában lévő interkontinentális ballisztikus rakétáról (ICBM), valamint atom- és hidrogénbombájáról” - tette hozzá a szóvivő. Észak-Korea vasárnap bejelentette, hogy sikeresen tesztelt egy olyan hidrogénbombát, amelyet képes lenne egy ICBM-re is felszerelni, és a Biztonsági Tanács ezt követően hívott össze rendkívüli ülést. A délkoreai védelmi minisztérium a parlamentnek tett jelentésében arra figyelmeztetett, Észak-Korea bármelyik pillanatban kész újabb rakétatesztekre, a többi között interkontinentális ballisztikus rakétákkal is. Szöul segítséget kért Segítséget kért a nukleáris és rakétakísérletekkel provokáló Phenjan megfékezéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Mun Dzse In délkoreai államfő Vlagyivosztokban. A két vezető a 3. Keleti Gazdasági Fórum alkalmából találkozott a távolkeleti orosz kikötővárosban. Mun a kétoldalú megbeszélés kamerák előtt lefolytatott részében rámutatott, hogy a világpolitikai helyzet „nagyon komolyra fordult, és ellenőrizhetetlenné válhat” az észak-koreai provokációk miatt. „Együtt szeretnék működni annak érdekében, hogy Észak- Korea leállítsa provokációit, és hogy megtaláljuk a módját az észak-koreai nukleáris probléma alapvető megoldásának” - mondta. Putyin: riasztó kísérletek Putyin aggasztónak nevezte az észak-koreai nukleáris és rakétakísérleteket. Oroszország nem ismeri el Észak-Korea nukleáris státusát - jelentette ki az orosz elnök. Egyúttal kitartott korábban kifejtett álláspontja mellett, miszerint az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek miatt kialakult válság nem oldható meg pusztán szankciókkal és nyomásgyakorlással. Az orosz vezető higgadtságra és tárgyalásokra szólított fel, valamint óvott a Phenjan sarokba szorítását célzó kísérletektől. Putyin úgy vélekedett, hogy a politikai és diplomáciai eszközrendszer nélkül rendkívül nehéz kimozdulni a jelenlegi helyzetből, sőt, szerinte lehetetlen. Felszólította az érintett feleket, hogy csatlakozzanak a feszültség szakaszos csökkentésére kidolgozott orosz-amerikai útitervhez. Mun méltatta, hogy Oroszország kiáll az atomsorompó-megállapodás alapelvei és a diplomáciai rendezés mellett. Elmondta: Szöul és Moszkva között egyetértés alakult ki abban, hogy az észak-koreai nukleáris probléma megoldása kulcsfontosságú Kelet- Ázsia fejlődése szempontjából. A cseh képviselőház megvonta a mentelmi jogot Andrej Babištól, az ANO elnökétől (képünkön) és Jaroslav Faltýnektôl, a mozgalom alelnökétől, ezzel a két politikus ellen megindulhat a rendőrségi eljárás. „Engem nem félemlltetek meg, nem állítotok meg. Egyenesen kérem, hogy fosszatok meg mentelmi jogomtól, hogy derüljön fény az igazságra" -mondta Babiá a képviselőtársai előtt. Az októberi parlamenti választások előtt a legnagyobb támogatottságú ANO elnökét azzal vádolják, hogy illegálisan vett fel uniós forrásokat az ún. Gólyafészek beruházás megvalósítására. Az 50 millió cseh koronára rúgó dotációt a kis- és középvállalkozásoknak járó keretből folyósították, azonban Babiš, mint az Agrofert holding milliárdos tulajdonosa nem esik e kategóriába. (sita/ap) Ausztria szigorítaná a menekültek támogatását Bécs. Az adóreform, a szociális ellátórendszer átrendezése és az uniós országból érkezőknek folyósítandó szociális támogatást csökkentése is szerepel az Osztrák Néppárt (ÖVP) választási programjában, amelyet a párt elnöke, Sebastian Kurz mutatott be. Az előrehozott parlamenti választást október 15-én tartják Ausztriában. A néppárt szigorítaná a szociális támogatási rendszert. A jelenlegi tartományi szabályozás helyett országos szinten írnák elő a menekülteknek és az Ausztriában élő uniós állampolgároknak folyósítandó összeget. Kurz reményei szerint ezáltal 2022-ig 1,5 milliárd eurót tudna az állam megtakarítani. A támogatás összege max. 1500 euró lenne háztartásonként, és lehetőleg főleg természetbeni hozzájárulás, vagyis németkurzusokon való részvétel, lakhatási vagy ellátási juttatás formájában járna. A menedékkérők az első öt évben 560 eurós havi segélyt kapnának fejenként. Jelenleg Bécsben kb. 840 eurós támogatás jár személyenként, más tartományokban ennél kevesebb. Eszerint csak 5 éves tartózkodás és legalább 1 évig fennálló munkaviszonyt követően lehetne részesülni teljes körűen az osztrák szociális ellátó- rendszerből. Az érvényben lévő szabályzás szerint a munkanélküli külföldiek már 1 hónapos tartózkodás után igényelhetik a szociális támogatást. A program megismétli Kurz korábbi terveit, miszerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok külföldön élő gyerekei után folyósított szociális támogatást a származási ország szintjéhez igazítanák. A néppárt nem vezetne be újabb adókat, és nem csökkentené a nyugdíjak mértékét, de adóreformot hajtana végre. (MTI) Máris országszerte tiltakoznak Trump korlátozó döntése miatt (Sita/ap)
