Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-07 / 206. szám, csütörtök

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. szeptember 7. I www.ujszo.com A fiataloknak megéri idén igényelni a hitelt Pozsony. A parlament tegnap második olvasatba utalta a 35 év­nél fiatalabbak által igényelt jel- záloghitelek állami támogatásával kapcsolatos feltételek módosítá­sát. Az új szabályok szerint a fiatal hiteligénylők nem közvetlenül jutnak majd hozzá a támogatás­hoz, hanem az általuk kifizetett adóból írhatják le. Egy év alatt így legfeljebb a kifizetett kamatok 50 százalékát, maximum 400 eurót faraghatnak le. A jelenleg érvé­nyes szabályozás szerint az állami támogatáshoz még közvetlenül lehet hozzájutni: az átlagos piaci kamatot három százalékponttal csökkentik a fiatal hiteligénylők számára. Az új szabályok jövő ja­nuárban lépnek életbe. Az elem­zők többsége szerint a módosítás a hiteligénylők nagy részének ked­(Ján Krošlák felvétele) vezőtlenebb feltételeket kínál, így aki a régi módszer alapján venne fel hitelt, annak ezt érdemes még idén igényelnie. (mi, tasr) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem kell tartanunk egy új gázválságtól A lengyel áramtermelés 85 száza­lékát jelenleg széntüzelésű erőművek adj ák. (TASR, MTI) Pozsony. Szlovákia gázellátása már akkor sem kerülne veszélybe, ha az Oroszország és Ukrajna kö­zötti feszültség egy, a 2009-eshez hasonló gázválsághoz vezetne - állítja a gazdasági tárca. A mi­nisztérium tegnap kiadott jelenté­se szerint a szlovákiai gáztároló­kat már több mint 60 százalékra sikerült feltölteni, ami 2,5 milliárd köbméternyi gázt jelent. Szükség esetén azonban Csehország felől napi 67 millió, Ausztria felől 23 millió, Magyarország felől pedig 5 millió köbméternyi gázt hozha­tunk be az országba. (SITA) Atomreaktorokkal zöldülnének Varsó. Lengyelországnak leg­alább három atomreaktorblokkra lesz szüksége ahhoz, hogy eleget tudjon tenni a készülőben levő uniós szén-dioxid-kibocsátási követelményeknek - közölte Krzysztof Tchorzewski lengyel energiaügyi miniszter. Lengyel- ország 2050-re fogja tudni teljesí­teni a kibocsátási határértéket, de azt is csak országos átlagban. Eh­hez azonban egy 4,5 ezer mega­watt kapacitású háromblokkos atomerőműre lesz szükség - je­lentette ki a miniszter. A tárcave­zető kifejtette: az első atomreaktor blokkot reálisan 2029-re lehetne üzembe helyezni, de ehhez már az idén meg kell hozni a politikai döntést az erőmű megépítéséről. Veszélyes kínai méz az uniós üzletekben Budapest. A hamis méz elleni uniós fellépést sürgeti a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. Az ismeretlen eredetű hamisított mézek az emberi egész­ségre nézve is kockázatot hordoz­hatnak - hívják fel a figyelmet közleményükben. A Közös Euró­pai Kutatóközpont ellenőrzésem az EU külső határain és importőrök­nél vett minták 20 százaléka hami­sított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai mézelőállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen,anéznek” nevezett szirupban nincsenek bio­lógiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű „mézeket” sokszor jó minőségű európai mézzel keverik, ráadásul „EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelö­léssel látják el. A szakmai szerve­zetek ezért az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és nyo- monkövetési rendszer bevezetését javasolják. Az európai élelmiszer­könyvben egyértelműen szabá­lyozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepel­jen: mely országokból származnak, szemben a mostani irányelvvel, ami szerint „EU-s tagországokból származó”, „EU-n kívüli orszá­gokból származó” stb. felirat is megfelelő a mézeken. (MTI) aktuális középárfolyamok 1 VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9142 n Lengyel zloty 4,2415 D Cseh korona 26,112 IX Magyar forint 306,17 * n Horvát kuna 7,4277 n Román lej 4,5986 Japán jen 129,92 EX Svájci frank 1,1399 D Kanadai dollár 1,4787 n USA-dollár 1,1931 a VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Privatbank! 1,22-1,16 26,73-25,43­OTP Bank 1,24-1,14 27,22-24,93 319,82-292,86 Postabank 1,23-1,15 26,86-25,30 318,36-293,88 Szí. Takarékpénztár 1,23-1,15 26,79-25,30 319,75-292,21 Tatra banka 1,23-1,15 26,91-25,24 318,97-293,55 ČSOB 1,22-1,16 26,74-25,41 Általános Hitelbank 1,23-1,16 26,89-25,33 320,24-292,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Karácsonyra luxuscikk lesz a vajas kenyér Pozsony. Az Európai Bizottság elhibázott piaci beavatkozásai ugyanolyan káros hatással vannak egyes ágazatokra, mint az 1989 előtti kommu­nista rendszer tervgazdálko­dása. A legújabb példát a tej­piac szolgáltatja, a tejkvóták átgondolatlan felszámolása miatt ugyanis lassan hiány­cikké válik a vaj, és ez még csak a kezdet. Aki vajat szeretne vásárolni, an­nak egyre mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájába. Míg egy 125 gram­mos friss vaj tavaly nyáron átlago­san 85 centbe került, ma már 1,09 eurót, vagyis a harmadával többet fizetünk érte. A negyedkilós vaj ára Pozsonyban - üzlettől függően - 2 és 2,95 euró között mozog. Es ez még csak a kezdet, Pavol Konštiak, a Szlovák Kereskedelmi Szövetség alelnöke szerint a vaj ára karácso­nyig akár a duplájára is nőhet. Elhibázott beavatkozás A jelenlegi helyzet kialakulásá­hoz legnagyobb mértékben az uniós tejkvóták 2015-ös felszámolása já­rult hozzá, amely miatt átmenetileg felesleg alakult az európai piacon, ez pedig a tej árának a drasztikus csök­kenéséhez vezetett. A tejtermelők és a -feldolgozók emiatt hatalmas veszteségeket könyvelhettek el, hi­szen a bevételeik a kiadásaikat sem fedezték, az ágazatban így egyre több vállalkozás szűnt meg, ami oda vezetett, hogy mára hiány van egyes tejtermékekből. Csak a vajból 6 szá­zalékkal kevesebb van az európai piacon, mint tavaly. „Mindez meg­látszik a behozatalon is. Az idei első negyedévben csaknem a negyedével kevesebb vajat hoztak be az ország­ba, mint egy évvel korábban” - mondta Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. Hogy a helyzet korántsem rózsás, azt az üz­letláncok is elismerik. „Mi is érez­zük, hogy hiány van a vajból, egye­lőre azonban képesek vagyunk ki­elégíteni a vásárlóink igényeit” - nyilatkozta Martin Krajčovič, a Tesco szóvivője. Tömeges felvásárlás A kialakult helyzetért azonban részben a média hisztériakeltése és a lakosság régi reflexei is felelősek. „A lakosság a vajhiányról szóló hírek hallatára ugyanúgy viselkedik, mint az 1989-es rendszerváltás előtti időkben: nagyban vásárolja fel azt, amiről úgy gondolja, hogy hiány lesz belőle. Ez azonban egy ördögi kör, hiszen a tömeges felvásárlás valódi hiányhoz és az árak további növe­kedéséhez vezet” - nyilatkozta Ľubomír Drahovský, a Terno piac­kutató ügynökség elemzője, aki sze­rint a tejpiaci helyzet stabilizálódá­sára leghamarabb a karácsony utáni időszakban számíthatunk. A cukor is sorra kerül A tejkvóták után azonban e hónap végén kivezetik az öt évtizedet megélt uniós cukorkvótarendszert is. A cukorpiaci szabályozást 2006- ban kezdték komoly átalakításnak alávetni, miután a Kereskedelmi Világszervezet elfogadta több or­szág kifogását, miszerint az EU cu­korpiaci rendtartása torzítja a pia­cot. Elindult az intervenciós ár (mi­nimális felvásárlási ár) csökkentése, és egy alapot hoztak létre a terme­léssel felhagyok számára. A reform következményeképpen 2006 és 2009 között 5,8 millió tonna cu­korkvótáról mondtak le a tagálla­mok, és öt uniós tagállamban (Bul­gária, Írország, Lettország, Portu­gália, Szlovénia) teljesen megszűnt a cukorgyártás. A cukorpiaci rend­tartás kivezetéséről 2013-ban szü­letett döntés. A folyamat fontos kö­vetkezménye, hogy a tagállamok között koncentrálódik a cukorrépa termelése. A tizenhét répatermelő tagállamból leginkább Belgium, Franciaország, Németország, Hol­landia és Lengyelország növeli ter­melését, miközben az öt legna­gyobb termelő az unió kibocsátásá­nak mintegy hetven százalékát adja. Ismerős forgatókönyv „Arról, hogy az uniós kvóták tör­lésével csökken-e a cukor ára, a piac dönt. Nehéz megmondani, hogyan alakulnak a fogyasztói árak. A szlo­vákiai cukorrépa-termesztők és cu­korgyártók nem meghatározó té­nyezői az árképzésnek” - mondta lapunknak Holéciová. A szakembe­rek arra számítanak, hogy az előt­tünk álló hónapokban csökken a cu­kor ára, jövőre ráadásul a világ cu­kortermelése várhatóan nagyobb mértékben nő, mint a felhasználása, ezért két deficites év után négy-öt millió tonnás többletre lehet számí­tani, s ez lefelé nyomja majd az ára­kat. Hogy mindez milyen hatással lesz a termelőkre, az egyelőre kér­déses, fennáll a veszélye azonban annak, hogy ugyanaz a forgató- könyv valósul meg, mint a tejpiac esetében. (mi, sb) Nőnek a szlovákiai fizetések Szlovákia egyes régióiban a cégek egyre nehezebben talál­nak új munkaerőt, a dolgozó­kat így a versenytársaktól pró­bálják meg elszippantani, ami már a fizetéseken is meglát­szik - derül ki a Grafton Slo­vakia munkaközvetítő ügy­nökség legújabb elemzéséből. Pozsony. „Szlovákia az Európai Unión belül az egyik legalacso­nyabb munkanélküliséggel büsz­kélkedhet. Az állástalanok aránya 6,7 százalékra esett vissza, miköz­ben a munkáltatók egyre több új (Képarchívum) munkahelyet hoznak létre, így nem csoda, hogy a szakképzett dolgo­zók elszippantásáért a munkáltatók hajlandók már a fizetéseket is nö­velni” - nyilatkozta Miroslav Ga- raj, a Grafton Slovakia társaság menedzsere. Ezzel párhuzamosan egyre több bonuszt kínálnak az alkalmazot­taknak, hogy növeljék a vonzere­jüket. Nagyobb összeggel járulnak hozzá például a nyugdíj- és életbiz­tosításhoz valamint az étkezéshez, több szabadságot kínálnak és meg­térítik a munkába járás költségeit is. Ezzel párhuzamosan egyre több cég teszi lehetővé az alkalmazottak számára a rugalmas munkaidőt és az otthoni munkát is. (mi, TASR) A negyedkilós vaj ára Pozsonyban - üzlettől függően - 2 és 2,95 euró között mozog (Jozef Jakubčo felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents