Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-30 / 225. szám, szombat
14 RIPORT PRESSZÓ 2017. SZEPTEMBER 30. www.ujszo.com Toszkána divatba jött. A nevet hallva az emberek többsége tudja, Itália egyik méltán Magyar emlékek nyomában Toszk; dicsért vidékéről van szó. Nem a divatot követve, hanem magyar emlékek után kutatva indultunk útnak a szépséges toszkán táj felé. aki büszke magyarságára. Jó érzés volt megtalálni, rábukkanni eleink megőrzött emlékére idegen földön. A toszkán táj szépsége valóban elbűvölő: a természet sokszínű arcát mutatja meg. Az Appenninek hegység északról délre húzódik. A kőzet sokfélesége vagy hiánya szembetűnően jelenik meg az épületeken, míg északon a márvány lelőhelye található, délre haladva téglából rakott házak sorakoznak, s a legdélibb részen tufa csúcsokra épült városok köszöntik a látogatót. Egymást követik a hegykoszorúk által körülölelt völgyek, melyekben szorgos emberi kezek munkájának köszönhetően meglepő magasságig kúsznak fel a megművelt földek. radhatadan részévé vált. A város dómjának érdekessége külső, csodaszép faragott szószéke. Érdemes textilmúzeumát is felkeresni. Fiesole Firenze megyében Fiesoléban a város legmagasabb pontján fekvő ferences templomot látogattuk meg, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Firenze városára. A hagyomány szerint Fiesole az ősi etruszk város; Firenze csak a későbbiekben hagyta le kistestvérét. Az egyszerű templombelsőben a 20. század elején festett szentek freskói sorakoznak. Az Árpád-ház leszármazottai itt is megjelennek: Szent Erzsébet, Toulouse-i Szent Lajos és Szent Kinga (KuA történelem során szoros kapcsolat szövődött Magyarország és Itália között. Uralkodókat és uralkodófeleségeket (például Mátyás király Beatrixét) is köszönhetünk itáliai családoknak, s nem felejthetjük azt a sok diákot, egyetemistát, akik már a középkortól kezdve ottani egyetemeken szívták magukba a tudományt, a szépség szeretetét. Toszkána idegenforgalmi látványossággá vált. A Napsütötte Toszkána című film bemutatása óta még több turista árasztja el. Mindenkinek inkább a mozi alapjául szolgáló könyv elolvasását ajánlom. A film alkotói feliratban rögzítik, hogy dramaturgiai okokból némileg megváltoztatták a regényt, az ereded történetet azonban ugyancsak átszabták. A családszerető idősebb amerikai professzor házaspár helyett, egy önmagát kereső elvált nő kalandjait követhetjük nyomon, s elmarad, vagy súlytalanul jelenik meg Toszkána sok jellegzetességének bemutatása. A turisták többsége a híres nagyvárosokat keresi fel: Firenzét, Pisát és Sienát. Mostani utunk során ezeket kihagytuk, a kisebb, kevésbé ismert települések magyar emlékeit fedeztük fel a toszkán megyékben. Utunk alapjául az Itáliai magyar emlékek nyomában című könyv szolgált, amelyet mindenkinek csak ajánlhatok, Csudafy tábornok síremléke Luccában A rengeteg régészeti maradvány, valaha volt városok nyomai a dicső etruszk, római világ üzenetét hordozzák. A növényvilág jellegzetessége a magasba nyúló ciprusfák sora, amelyek egyben út mend vagy telekhatár menti jelzésül is szolgálnak. S az olajfák elmaradhatadan ligetei sok családnak biztosítják a megélhetést. Ne feledkezzünk meg a szőlőültetvényekről sem, hiszen a chianti borok hazájában járunk! Lucca Lucca megye központja Lucca városa, azt is írhatnám, hogy a kerékpárosok városa. A várfalon belül - amit kellemes sétánnyá alakítottak - nem lehet autóval közlekedni. Toszkánában egyébként kétfajta biciklistával találkoztunk. Az ütött-kopott kerékpárokon közlekedőkkel és a helyenként igencsak meredek szerpentineken, profi öltözékben feszítő tekerőkkel, akik időnként életveszélyes mutatványokkal borzolják az autósok idegeit. Puccini szülővárosa is e hely. Az 1858-ban született olasz zeneszerző operáival hódította meg a világot. A városfalon kívüli temetőbe kezünkben egy csokorral gyalogoltunk el. Kíváncsian kerestük, s megleltük „Nemes Wundenburgi Csudafy Wunder Mihály” tábornok kecses, ember nagyságú női alakot ábrázoló síremlékét. Csudafy Mihály az 1848—49-es magyar szabadság- harcban őrnagyként szolgált, majd olasz földön Türr István segédtisztje volt, az olasz hadseregben - Garibaldi tisztjeként - vitte tábornoki rangig. Hasonló sors jutott Teleki Sándor grófnak. Nevét a magyar irodalomtörténet is jegyzi. Az ő erdélyi, kohói kastélyát kereste fel nászútján Petőfi Sándor. A Bagni di Luccában (Lucca gyógyfürdő- helyén) fekvő jellegtelen épületen, egykori lakhelyén emléktábla őrzi nevét. Az ember elmerenghet az épület melletti patak csobogásánál: a régmúltban is hányfelé vetette a történelem vihara az embert. nigunda, aki lengyel fejedelemné volt, s szolgáló élete mellett például ő nyittatta meg híres wieliczkai sóbányát a 13. században). Antella Amelia település impozáns temetőjében kokárdát helyeztünk el idősebb Markó Károly, híres tájképfestő síremlékénél. A művészettörténet a 19. században alkotó mestert a magyar tájképfestészet megterem- tőjeként tartja számon. A legismertebb talán Visegrád című festménye, amelynek nyomatai annak idején sok vasúti fülkét, iskolai tantermet díszítettek. Emléktábláját a Lapeggi villa bejáratánál fényképezhettük le, itt lakott élete utolsó éveiben. Arezzo Arezzo megye azonos nevű szépséges városának központi rangját tekintélyt parancsoló középületei is jelzik. Otdétünkkor éppen tisztviselők tettek esküt a főtéren, volt rezesbanda, fogadás, s a középkori dóm lépcsőjén ülve, az eseményeket figyelve újból rácsodálkozhattunk arra, milyen természetességgel élnek, dolgoznak az olaszok a középkori falak között. Az arezzói dóm falait a korai reneszánsz korában a perspektívát tudományosan kutató s alkalmazó tehetséges festő, Piero della Francesca freskói díszítik. A Szent Ferenc-templom egyik oszlopáról Szent Erzsébetünk falra Árpád-házi szentjeink freskóit őrző ferences kolostor Fiesoléban Teleki Sándor gróf lakhelye Bagni di Luccában Prato Bármennyire is felkészül az utazó egy-egy idegen város látnivalóiból, adataiból, a helyszínen mindig érhetik meglepetések. így jártunk Prato megye azonos nevű városával. Az Itália textilközpontjaként számon tartott település középkori fala mellett leparkolva egy kínai városrészbe csöppentünk, ahol láthatóan több generáció óta élnek ázsiaiak. A magyar emléket rejtő Szent Domenico-templomban egy-egy festmény található Szent Erzsébetről, s Szent Touluse-i Lajosról, aki Árpád-házi Mária nápolyi királyné fia volt. Erzsébetnek számtalan csodát tulajdonítanak, a legismertebb a rózsacsoda. II. András királyunk lánya magát feláldozó módon segített a szegényeken. Menedékhelyet, kórházat alapított, egy alkalommal - mivel jótékonykodását megtiltották - ruhájában kenyeret „csempészett”. Mikor kérdőre vonták, mit rejt öltözéke, azt válaszolta: rózsákat, s kötényét lebocsátva a kenyerek helyén valóban rózsát láthattak. Az 1231-ben elhunyt királylányt három év múlva avatták szentté. Érdekesség, hogy a szentté avatási procedúra során számos csodát jegyeztek fel. A rózsacsoda azonban később kelt szárnyra, Erzsébetünk ábrázolásának mégis szinte elma-
