Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-30 / 225. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. szeptember 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Globalista téveszmék Elterelődött a figyelem a nemzeti kormányzatok szerepéről KOLLAI ISTVÁN N agy a gyermekszegénység Bangladesben, az arab világban és Dél- Amerikában is? Problémát jelent több kontinensen is a tiszta víz beszerzése? Nem biztos, hogy globális problémákkal állunk szemben: csak a helyi kormányzatok mondanak csődöt mindenütt, külön- külön és egymással párhuzamosan. A globalizáció a hetvenes-nyolcvanas években elkezdett felgyorsulni és kiteljesedni. Kezdett beérni a negyedik ipari forradalom, az infokommunikációs technológiák fejlődése lényegében minden iparágat elkezdett átformálni. A gyarmati rendszerek megszűnésével rengeteg új, független állam jött létre; a kommunizmus bukásával pedig megszűnt a világot addig meghatározó Nyugat-Kelet szembenállás. Globálissá vált a médiának, a kulturális iparágaknak és a vállalatoknak a működése is. Az ilyen társadalmigazdasági folyamatok hatása alatt születtek meg az olyan teóriák, mint a „világfalu” - ami szerint a helyi, távoli kultúrák is kölcsönhatásba kerülnek egymással - vagy mint a „világkormányzás” ideája, ami szerint a globalizáció korszakában már egy világkormányra lenne szükség, hiszen világméretű kihívásokkal állunk szemben. Ez utóbbi teória a világkormányzásról, bármilyen logikusnak is tűnik, mégis megkérdőjelezhető. így tett például Dani Rodrik globalizációkutató még a kilencvenes években, amikor „hiperglobalizációról” kezdett beszélni. Azaz arról, hogy a globalizációt bizonyos esetekben túlzásba vittük vagy visszük, és hogy a közgondolkodásban is a kelleténél erősebben fókuszálunk a globális szintre. Magyarán akkor is globális problémákat vélünk felfedezni, amikor igazából helyi problémákkal szembesülünk. Pedig nem minden probléma globális csak azért, mert mindenütt jelen van. Vegyük példának a szemetelés, a hulladékkezelés esetét. Csak azért, mert a Zemplénben és a Kis- alfoldön is találunk olyan falvakat, ahol az utcán hever a szemét, nem gondoljuk azt, hogy valamiféle országos szemétszedő hivatalnak kellene felállnia. Inkább arról szokott szó lenni, hogy mind a zempléni, mind a kisalföldi helyi önkormányzatnak jobban kéne elvégeznie a munkáját. A létrejövő helyi problémára tehát helyi szinten keressük a választ. Ugyanez igaz lehet számos olyan jelenséggel, ami mindenütt jelen van, és ezért optikai csalódást okozva globális problémának tűnik. Pedig Panama, Nicaragua vagy Kelet-Szlovákia kisfalvaiban elsősorban akkor nem lesz szemét és akkor lesz tiszta víz, ha a helyi kormányzatok és társadalmak jobban működnek. Van tehát egy olyan megközelítés, ami szerint a „sok beszéd a globalizációról” - a globalizációdiskurzus - elterelte a figyelmet a nemzeti kormányzatok szerepéről és felelősségéről. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek globális összefogást igénylő problémák, mint a klíma- változás. Vagy ha a hulladékoknál maradunk: a Csendes-óceán közepén létrejött egy óriási szeméttenger, nemzetközi vizeken, nemzetközi szemétből. Ez nyilvánvalóan mindannyiunk sara, és mindenki érdeke, hogy fel lehessen számolni. De nem minden esetben igaz ez, és van, amikor pont a helyi kormányzatok kompetenciáit kell erősíteni, hogy egy problémát kezelni tudjanak Panamában, Nicaraguában és Szlovákiában is, külön-külön és egymással párhuzamosan. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Alinak a férfiak SÁNTA SZILÁRD F llnak a szoborarcú férfiak A félkörben, emlékeznek. Velük szemben szobor, érdemes művész munkája. Fürkésző tekintettel faggatják; a szobor szabálytalan arca delejez, de nem válaszol. Hőség van, az első szónok ingén izzadságfoltok. Recseg a mikrofon, lassan olvas, a haza bölcseire hivatkozik, idézettől idézetig halad. Szónoki kérdés következik, a férfiak lesütik a szemüket. Néhányan koszorút tartanak a kezükben, a szorítástól az ujjaik fehérek. Fölülről nézve az egész kompánia egy rosszul megtervezett szoborpark. Itt férfiak emlékeznek, férfiak által elkövetett hőstettekre és disz- nóságokra. Férfiak készítenek szobrokat férfiakról. A nők szépen élre vasalták otthon a nadrágokat. Viselőik méltóságteljesen állnak az élre vasalt nadrágokban. Az emlékezés komoly feladat. Időtlen idők óta komor arccal bámulnak a múlt feneketlen kútjába, és ha közben a gondolataik elkalandoznak, a nőkre is gondolnak. A tikkasztó hőségben csak a gondosan beretvált arcokról felszálló fullasztó arcszeszfelhő lengedez. Egy fiúcskát tolnak a mikrofonhoz, szavalat jön. A komolyságon nincs repedés. Remegő hanggal kezdi, de gyorsan megnyugszik. A távolból harangszó hallatszik, megkordul egy gyomor. Otthon sokadszor is lecsap a húsklopfoló. A következő szónok vehemensen gesztikulál, csapzott haját igazgatja, szá- monkérőnüvöltözik. Az emlékezők áthelyezik a testsúlyukat, a tükörfényesre suvickolt cipőkön megcsillan a napfény. Egy baseballsapkás kutyasétáltató kamasz lassít íe a csoport mellett. A kutya vadul ugatni kezd, gazdája a pórázt rángatva sietősen elvonszolja, a foszónokot azonban ma nem lehet kibillenteni, nagyobb hangerőre kapcsol. A sportpályán időközben már elkezdődött a mérkőzés, a rangadó. Kettős ünnep. A második félidőre kiérnek még az emlékezők, de előtte a sarkon egy hajtásra megisznak egy dupla konyakot. Tizensokadik fizetés MÓZES SZABOLCS M ivel a gazdaság a serkentő uniós környezet következtében nő, a kormánypártok népszerűsége pedig a folyamatos botrányok miatt csökken vagy stagnál, a koalíció pénzosztásba kezd. A kormány tavaly, a 2017-es költségvetés beterjesztésekor még 0,44%-os GDP-arányos hiánnyal számolt 2018-ra, ám most már a 0,83%-ot is nagy sikerként adja el. Merthogy a jövő évi büdzsé ezzel az adattal számol. Hová lett a különbözet? Egyrészt a hosszabb távú céloknál mindig merészebb lehet az ember, ha politikus, utólag legfeljebb pár kommentáríró fogja számon kérni a vállalásokat. Másrészt közben rájött a kormánykoalíció, hogy acsarkodás helyett—vagy mellett -jobb osztogatni. Főként, ha látszólag van miből. így lesz magasabb minimálbér, 13. és 14. fizetés. A minimálbér emelésével nincs különösebb baj, a bevett neoliberális gazdasági mantrával szemben e sorok szerzője úgy gondolja, van értelme a folyamatos növelésnek. Egyrészt a megélhetési költségek is nőni szoktak (mégha az utóbbi egy-két évben el is szoktunk az inflációtól, idén visszatér), másrészt ha nem nő a minimálbér, a piac sok helyen nem képes magasabb fizetéseket kikényszeríteni. A hazai bérszint pedig, összevetve a termelékenységi mutatókkal, még mindig jelentősen alatta van az uniós átlagnak, a fizetéseket lenne hová emelni, anélkül is, hogy tönkremenne a - jelentős mértékben pont az olcsó munkaerőre épített - gazdaság. Az osztogatás egy kreatív formája az SNS ötlete, amely úgy vezeti bea 13.és 14. fizetést, hogy úgy tűnjön: az állam ad valamit, miközben nem. Persze az intézkedés így is jár némi költséggel, mivel adó- és járulékmentes lesz a két pluszbér. A cégek többsége feltehetően eddig sem azért nem adott tizensokadik fizetést, mert adózni kellett utána. Egyszerűen nem akart vagy tudott. Ezen az SNS ötlete sem fog sokat változtatni. Amit beindíthat, az a trükközés. A pontos részleteket még nem látni, ám az adómentes rész megmozgathatja a vállalkozók fantáziáját. Új szerződést köthetnek az alkalmazottakkal: csökkentik a havi fizetést, ám 13 . és 14. juttatást fognak osztani, úgy, hogy az évi bérkeret megmarad. így elvileg az adó- és járulékok hetedét meg tudják spórolni. Miközben sem az állam, sem a dolgozó nem jár jobban. Ennél sokkal tisztább megoldás lenne, ha az állam csökkentené a járulékterheket, persze azt nem lehet így eladni. Egy néhány tized százalékosjárulékcsökkentés nem kommunikálható úgy, minta 13.és 14. fizetés kvázi bevezetése - még ha, mint látjuk, csak egy nem kötelező érvényű rendelkezésről lesz is szó. Ami tipikus, az az állam hozzáállása saját alkalmazottaihoz. A cégeknél 13. és 14. fizetést szeretne, ám az állami és közalkalmazottaknak (tanároknak, orvosoknak, hivatalnokoknak) kemény bércsatákban, akár sztrájkkal való fenyegetések árán kell apró fizetésemeléseket kiharcolniuk. Az ország legnagyobb munkaadója az állam, hajó példával szeretne elöl járni, már régen megtehette volna. FIGYELŐ 200 Twitter-fiókjuk volt az oroszoknak A Twitter internetes cég mintegy 200 olyan fiókot talált az általa működtetett közösségi oldalon, amelyet gyanúja szerint oroszok hoztak létre, és amelyeken a tavalyi amerikai elnökválasztás idején félrevezető információkat terjesztettek az amerikai olvasóközönség számára. Mielőtt a Twitter nyilvánosságra hozta információit, átadta bizonyítékait az amerikai kongresszus hírszerzési bizottságainak. Colin Crowell, a cég politikai kapcsolatokért felelős aíel- nöke csütörtökön személyesen számolt be az ügyről a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságai előtt. Mark Warner, a szenátusi bizottság demokrata párti alelnöke’erőteljesen bírálta a Twitter vezetőjét, mert szerinte a vállalat nem értette meg időben a helyzet komolyságát, és Crowell aleínök nemigen tudott érdemi válaszokat adni bizottságuk kérdéseire sem. Warner „kiábrándítónak” nevezte Colin Crowell beszámolóját, és leszögezte: a Twitter-vezető jobbára a Facebo- ok közösségi oldal korábbi közleményeire alapozta mondandóját. Szeptember elején a Facebookje- lentette be, hogy orosz csoportok mintegy 100 ezer dollárt költöttek politikai reklámokra az amerikai elnökválasztási folyamat idején. A Twitter alelnöke közölte: a Face- book által jelzett 450 gyanús fiók felhasználója közül 22-nek volt Twitter-fiókja is. Emellett a Twitter további 179 gyanús fiókot azonosított orosz felhasználóval. A cég megtette a szükséges lépéseket azok ellen, akik megszegték a Twitter-használat szabályait. Az üzenetküldő platform szerint a Russia Today orosz médiacég 1823 miniblogbejegyzésért felelős, ezek kifejezetten az amerikai publikumnak szóltak. Az orosz médiavállalkozás, amelyet az Egyesült Államokban az orosz kormányzati propaganda eszközének tartanak, 2016-ban 274 100 dollárt költött amerikai hirdetésekre, többnyire híranyagok és riportok publikálására. Colin Crowell leszögezte: a Twitter „készséggel áll a Szövetségi Választási Bizottság és a kongresszusi vezetők rendelkezésére a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetések szabályainak felülvizsgálatára, szükség esetén szigorításukra”. Az alelnök a cég várható intézkedései között említette a felhasználónevek új módszerekkel történő ellenőrzését és a gyanús fiókoknak az eddiginél rövidebb időn belüli törlését.
