Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-30 / 225. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2017. szeptember 30.1 www.ujszo.com aj'ave Gyurkovics Tamás MENGELE JOSEF M. BŐRÖNDJE KÉT HALÁLA Hamarosan kiderül, Totth Benedek és Milbacher Róbert után ki kapja a legjobb debütáló prózaírónak járó díjat ÖSSZEÁLLÍTÁS Október 22-én adják át Budapesten a Margó-díjat, azaz a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó elismerést. Megvan a tízes jelöltlista, amelyből annyi mindenképpen kiderül: a pályakezdő írók nem okvetlenül a klasszikus kánon szívébe célozva teszik le bemutatkozó művüket az asztalra. Az idei listán akad tinithriller, szocioszínezetű horror és bizarr bestiárium is. A tinithrillert a téma komoly szakértője jegyzi: Gulyás Péter középiskolai tanár, tiki A végtelen térségek örök hallgatása című regényében egy közel sem átlagos gimnáziumi napot mesél el, végig kitűnően adagolva a feszültséget, a létbölcseletet, a pszichológiát. Főszereplőjének, az egyszerre cinikus és elkötelezett fiatal filozófiatanárnak a szóbeli érettségi napján kell egy rejtély nyomába indulnia: egy diákja már halott, egy másik meg fog halni, és csak ő tehet valamit. Feszültségkeltésben, borzonga- tásban jeles Veres Attila is, aki Odakint sötétebb című regényében egy alternatív Magyarország képét rajzolja meg, keverve a rögvalóságot és a megmagyarázhatatlan, szürreális elemeket. 1983-ban valami történt az egyik megyében: az erdőben újfajta állatok jelentek meg, hosszú csápjaikkal a faágakon kapaszkodva. Sehol máshol nem élnek meg, csak az „eseményterületen” vizsgálhatók, amire azért van szükség, mert tejük a kutatók szerint gyógyítja a rákot. Gábor, a könyv elbeszélő főhőse munkát vállal egy ilyen védett telepen: előbb az önmagához hasonló céltalan egzisztenciákkal ismerkedik, majd, természetesen, kezdetüket veszik a bizarr események. És ha már a bizarmál tartunk: Sze- rényi Szabolcs Éhség című kötetét valószínűleg ezzel a minőséggel lehet a leginkább jellemezni. A szerző egy inteijúban úgy fogalmazott: hosszú ideje foglalkoztatja az ember és testének kapcsolata, a fizikai lét és a szellem egymásra ható viszonyai, valamint azok a társadalmi hatások, amelyek ezeket tovább bonyolítják, illetve torzítják. Valamilyen módon e témakör köré rendeződik Szerényi kötetbe gyűjtött 17 kisprózája is: van 1983-ban az erdőben újfajta állatok jelentek meg, hosszú csápjaikkal a faágakon kapaszkodva. Tejük állítólag gyógyítja a rákot. itt kannibalizmus a felső tízezerben, testét légylárvákkal felfalató orvos, egy fiú, akinek a vállából cseijenő ki, és megannyi más elképesztő metamorfózis a szerző bestiáriumából. Tóth Kingának eddig két verseskötete jelent meg, most kisprózakötetével is felhívta magára a figyelmet. A Holdvilágképűek testkönyv és kórkönyv: autoimmun és más betegségekből építkező történetek alkotják a szövegtestet, amelyek a betegség- tudattal, a betegség hétköznapi „működésével”, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkoznak, a test funkcióját állítva középpontba. Előző szerzőnkhöz hasonlóan Szöllősi Mátyás is két verseskötet után jelentkezett novellákkal. Az, hogy ismert fotósról, fotóriporterről van szó, a Váltóáram szövegeiben is megmutatkozik: a vizuális látásmód, a képszerűség, a jelenetek filmszerű megkomponálása erős szervezőeleme a könyvnek. A kilenc novella egyetlen esemény köré szerveződik: egy meg nem nevezett város (mondjuk, Budapest) lakói szokatlan fényjelenséget észlelnek az éjszakai égbolton, amit a Betel- geuse csillag felrobbanása idézett elő. És bár a történetek más-más státusú és gondolkodású figurák életéből mesélnek el néhány órát vagy napot, közös bennük valamiféle apokaliptikus előérzet is. Két könyvvel szerepel a listán a Pesti Kalligram kiadó. Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje / Josef M. két halála című regénye két könyvből áll. Az első Josef Mengele, az auschwitzi haláltábor náci orvosa közel három évtizedig tartó dél-amerikai buj- dosásának történetét meséli el. A második fikció - igaz, nem előkép nélkül: arra épít, mi történt volna, ha 1960-ban, Buenos Airesben a Mo- szad ügynökei nem Adolf Eichmannt, hanem Josef Mengelét fogják el, őt hurcolják Jeruzsálembe és állítják bíróság elé. A másik kalligra- mos jelölt Pető Péter Leshatár című regénye, amely a megyei másodosztály szotyolázós, anyázós-beszólós focivilágán keresztül a vidéki Magyarország tipikus, egyszerre humoMi történtvolna, ha 1960-ban, Buenos Airesben a Moszad ügynökei nem Eichmannt, hanem Mengelét fogják el? ros és groteszk figuráit rajzolja meg egy fiatal futballbíró nőzőpontjából, miközben anekdotafüzérként, korrajzként, fejlődésregényként is olvasható. Storno Milán Földalatti nyár című regénye a mai huszonévesek életét, problémáit, céltalanságát igyekszik megragadni. Itt áll előttünk egy újabb elveszett generáció, amelyik nem élt meg történelmi korfordulókat, elvileg beleszületett a tutiba, és mégsem tud magával mit kezdeni. A Földalatti nyár főhőse egy huszonéves egyetemista, aki a főváros jellegzetes nemzedékspecifikus helyszíneit pásztázza végig és kommentálja, erős atmoszférát teremtve. Storno könyve kivitelezésében is hangsúlyosan a fiatal generációhoz szól: „ergodikus kötetként” ajánlja magát, azaz nem csak a lineáris olvasás lehetőségét kínálja fel a szerző, hanem számos, a tartalmat kiterjesztő grafikai elemet is beleillesztett a műbe. Felkerült a Margó-esélyesek tízes listájára két ifjúsági regény is. Az egyik - Szirmay Ágnestől a Szerelemre castingolva (Szappanopera 1.) - a bájos, szórakoztató, trendi fajtából való: a tizenéves szereplők egy szereplőválogatáson túljutva kerülnek bele a filmezés sokak által távolról vágyott világába, hogy aztán sok mindent megtapasztaljanak a legjobb barátságról, a magunk helyének kereséséről, a szerelemről... A másik jóval sötétebb. Szabó Borbála Nin- csenapám, seanyám című regénye egy voltaképpen egyszerű tétellel dolgozik: ha az életünk reménytelenül komor, az irodalom menedéket jelenthet. A.kötet tizenhat éves főszereplőjének van egy alkoholista anyja, egy alkoholista és zaklató nevelőapja, egy apja, aki nem szívesen hagyná megzavarni az új családja életét, egy nagyanyja, aki inkább a lányáért aggódik, egy bátyja, akiben, mint mindenki másban, csalódnia kell. És van két macskája, Dezső és Frici, akik egyszer csak szivarra gyújtanak, és az alom helyén - immár Kosztolányi és Karinthy körül - megj elenik a New York kávéház... A Margó-díj at az október 19. és 22. között a budapesti Teslában megrendezendő őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár zárónapján adják át. Ez lesz a harmadik díjátadó: tavaly Milbacher Róbertnek (Szűz Mária jegyese), két évvel ezelőtt Totth Benedeknek (Holtverseny) ítélték oda az elismerést. (as)
