Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-30 / 225. szám, szombat
KÜLFÖLD 6 I RÖVIDEN Török katonákat tartóztatnak le Ankara. Újabb 117 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett hálózattal. A razziának a nyugattörökországi Izmir a központja, de a rendőrségi fellépés további 44 tartományra kiteljed. Az érintettek közül 98-an jelenleg is aktív szolgálatot teljesítő katonák, a többieket már korábban elbocsátották a haderőtől a kormányzati tisztogatások keretében. Ankara az 1999 óta Amerikában élő Fet- hullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a múlt évi katonai hatalomátvételi kísérletért. (MTI) Szír katonákat ölt az Iszlám Állam Damaszkusz. Meglepetésszerű támadássorozatot hajtott végre az Iszlám Állam terrorszervezet a közép-szíriai Homsz tartományban, az akciókban megölték a szíriai kormányerők legalább 58 tagját—közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A terrorszervezet elismerte, hogy ők követték el a támadást asz- Szuknától délre, egy sivatagos területen. A szíriai hadsereg és a vele szövetséges fegyveres alakulatok augusztus elején foglalták vissza asz-Szuknát az Iszlám Államtól. A város a dzsihadisták utolsó jelentősebb állásának számított a közép-szíriai Homsz tartományban. (MTI) Londonba menekült az exkormányfő London. Londonba érkezett, és politikai menedékjogot kért a brit hatóságoktól a korrupció miatt elítélt volt thaiföldi kormányfő, finglak Sinavatra. Csütörtökön Prajuth Csan-Ocsa miniszterelnök azt mondta, hogy Sinavatra Duhajban bujkál, finglak Sinavatra 2011 -tői 2014-ig volt Thaiföld első nő miniszterelnöke. Súlyos politikai válság és tiltakozások után a legfelsőbb bíróság váltotta le hivatalából, majd a hatalmat a hadsereg vette át. Sinavatrát szerdán ítélték el hazájában öt év börtönre hűtlen kezelés és korrupció miatt. (MTI) Mészárolt a szomáli terrorszervezet Mogadishu. Az al-Shabaab Szomáliái terrorszervezet fegyveresei lerohantak egy katonai támaszpontot a főváros, Mogadishu közelében, megöltek 17 katonát, elfoglalták a bázist, illetve a mellette lévő települést is. Abdiasis Abu Musab, a terrorszervezet szóvivője azt mondta, hogy két iszlamista harcos a reggeli ima után robbanóanyaggal megpakolt gépkocsival belerohant a barirei katonai támaszpont épületegyüttesébe. Két héttel ezelőtt az al-Shabaab fegyveresei a kenyai határnál lerohantak egy katonai bázist, előtte pedig a dél-szomáliai Kismayu kikötővárost támadták meg, és összesen 43 embert öltek meg. (MTI) Kurd kompromisszum Erbíl. Maszúd Barzani iraki kurd elnök kész elhalasztani két évre a független Kurdisztán létrehozását a szeptember 25-i népszavazás eredményeképpen - jelentette az asz- Szumarija állami tévé. A hírtévé szerint a kurd vezető bejelentésével Ijád Allávi iraki alelnök kezdeményezését támogatta, amely befagyasztaná a referendum eredményét, és párbeszédre sarkallná Er- bílt és Bagdadot. Az iraki Kurdisztán kormánya ugyanakkor visszautasította és „kollektív büntetésnek” minősítette a kurd függetlenségi népszavazás miatt az autonóm terület ellen hozott bagdadi döntéseket. Ezek között van a légi forgalom leállítása Erbíllel és más kurd településekkel, a katonaság kivezénylése az autonóm terület határán lévő vitatott részekre, amelyek kurd kézen vannak. A központi kormány tegnapig adott határidőt arra, hogy a kurdok átadják Erbíl és Szulejmaníja repülőtere, valamint az autonóm területre vezető négy határátkelő ellenőrzését. A fenyegetést tegnap este beváltották, a forgalom leállítását megelőző órákban távozni akaró utasok százai tolongtak a két reptéren. Az iraki kormány szerint az ENSZ felajánlotta a közvetítést a felek között ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében. Ján Kubiš iraki ENSZ-főmegbízott az iraki külügyminiszterrel találkozva tette meg a világszervezet ajánlatát. Ankara és Moszkva egyetért Szíria és Irak területi egységének megőrzésében - közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartott sajtó- tájékoztatón, egyben illegitimnek nevezte a referendumot. (MTI) 2017. szeptember 30.1 www.ujszo.com A digitális innováció, a kiberbiztonság és az adatok szabad áramlása kérdéseit vitatták meg a tallinni csúcstalálkozójukon az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői. Az ülés célja, hogy magas szintű párbeszéd kezdődjön a digitális innovációs tervekről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens a technológiai fejlődés élén járva a világ éllovasává válhasson a digitális megoldások terén. Mariano Rajoy spanyol kormányfő lemondta részvételét a hétvégi katalóniai függetlenségi népszavazás miatt. (TASR/ap) Lassan lesz így kormány Berlin. Október közepén kezdődhetnek az egyeztetések Németországban a Jamaica- koalícióról, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek kormányzati együttműködéséről. A kormánykoalíciós folyamat feszült hangulatban kezdődik és minden eddiginél tovább tarthat. A pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) elnevezett Jamaica-koalíció összeállítása is nehéznek tűnik, és sokáig tarthat. A rekordot 2013-ban állították be a német pártok, akkor a CDU/C SU a Zöldekkel és a szociáldemokrata párttal (SPD) tárgyalt a koalíciókötésről, végül az SPD-vel állapodott meg, és a kormányt a szövetségi parlamenti (Bundestag) választás utáni 85. napon, 2013. december 17-én alakították meg. Feszültek az árintettek A vasárnapi Bundestag-választás után a lehetséges koalíció tagjai feszültebbek, mint négy éve, egyedül az FDP-re jellemző a lazaság. Á liberálisok négy év után tértek vissza a Bundestagba, és az is megfelelő nekik, ha a következő négy évet ellenzékben töltik. A legnagyobb feszültség a CSU-ban van. A Bundestag hét pártja közül a CSU gyengült a legnagyobb mértékben, a csak Bajorországban induló párt a tartományban leadott szavazatok 38,8%-át szerezte meg, ami 10,5 százalékpontos visszaesés a négy évvel korábbi 49,3 százalékponthoz képest. A párt 1949 óta először végzett 40% alatti eredménnyel. A kudarc elégedetlenséget váltott ki, több alapszervezet Horst Seehofer pártelnök távozását követelte. A lázadást sikerült elkerülni, a kompromisszum értelmében a személyi kérdéseket a novemberi kong- . resszuson tárgyalják meg. A pártelnöki tisztségre vannak jelentkezők, Horst Seehofemek így nagy nyomás alatt kell tárgyalnia Berlinben a koalícióról. Először viszont a CDU-hoz fűződő viszonyt kell rendezni. A tervek szerint a testvérpártok vezetői október 8-án ülnek össze megtárgyalni, hogy milyen irányvonalat kövessenek. A CDÚ/CSU várhatóan ezután hívja meg a lehetséges koalíciós társakat a kormányzati együttműködés lehetőségeinek fel- térképezéséről szóló úgynevezett szondázó megbeszélésekre. Angela Merkel, a CDU elnöke jelezte, hogy az SPD-vel is tárgyalni akarnak. Az SPD közölte, hogy ellenzékbe vonul, így valószínűleg elutasítja a felkérést. Meglehet, hogy az egyeztetések október 15-én az alsó-szászországi törvényhozási választás után kezdődnek, mert a pártok nem akarják, hogy szövetségi ügyek befolyásolják a tartományi választást. Ha a szondázás sikeres, elkezdődhetnek a hivatalos koalíciós tárgyalások. A folyamatot lassíthatja, ha a CSU-nál úgy döntenek, hogy a tárgyalások megkezdéséhez szükséges a november 17-én kezdődő kétnapos kongresszus felhatalmazása. És ha Markel megy? Hogy a helyzet tovább bonyolódjon, kiderült: hajlandóak lehetnek a szociáldemokraták (SPD) a kormányzás folytatására a CDU/CSU pártszövetséggel, ha Angela Merkel távozik a kancellári tisztségből - jelezte a párt egyik vezetője. Thomas Oppermann a ZDF köztelevízió műsorában hangsúlyozta, a választók „brutálisan megbüntették” a szociáldemokratákat, ezért ellenzékbe kell vonulniuk. Azonban arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e folytatni a kormányzást a CDU/CSU- val, ha Merkel visszavpnulna, azt mondta: „ez valóban új szituáció lenne”. Thomas Oppermann - aki az előző ciklusban az SPD frakcióvezetője volt - hozzátette: az állam stabilitását fenyegető válság esetén pártja átgondolná a kormányzati felelősség vállalásának kérdését. (MTI) ENSZ: rémálom a rohingják esete New York. Humanitárius és emberi jogi rémálomnak nevezte a rohingja muszlim kisebbség tömeges menekülését Mianmarból António Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ közgyűlése előtt. Az utóbbi pár hétben több mint félmillió rohingja muszlim menekült Mianmarból a szomszédos Bangladesbe, miután nyár végén a nyugat-mianmari Arakán szövetségi államban - rohingja szélsőségesek támadásait követően - a mianmari hadsereg tisztogató műveletbe kezdett. Az ENSZ főtitkára szerint a mianmari menekültválság a radikalizáció melegágya a térségben. A menekülők elmondása szerint a mianmari katonák válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk, taposóaknákat vetettek be ellenük, és számtalan szexuális támadást is elkövettek. A főtitkár szerint a probléma gyökerét a rohingja kisebbség régóta húzódó hontalansága és a diszkrimináció jelenti. A buddhista többségű Mianmarban a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekintik a muszlim rohingjákat, és nem hajlandók állampolgárságot adni nekik. Banglades ENSZ- nagykövete jelezte: országában tarthatatlan a rohingja menekültek befogadása. (MTI) Az Iszlám Állam halottnak vélt vezetőjével készült új hangfelvételt tett közzé. A 46 perces, jórészt vallási témákat taglaló felvétel keletkezésének Ideje nem ismert. Abu Bakr al-Bagdadi azonban utal benne Észak-Korea Japánnal és az Egyesült Államokkal szembeni fenyegetésére és az iraki Kurdisztán függetlenségéről tartott ellentmondásos népszavazásra, ami azt jelezheti, hogy életben van. Hitet tesz benne a harc folytatása mellett, és annak ellenére is méltatja a dzsihádistákat, hogy nemrég elvesztették Moszult, azt az iraki várost, ahol al-Bagdadi 3 éve kikiáltotta a kalifátust. A terroristavezér vélhetően a Moszul és és a szíriai Rákká közötti sivatagos területen bujkál. Az USA 25 millió dollárra emelte a nyomravezetői díjat Bagdadi esetében. (TASR/AP) Migráns: jogos félelem? Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök szerint semmi kivetnivaló nincs abban, hogy Ocsény- ben (Tolna megye) tiltakoznak a migráns gyerekek táboroztatása ellen. „Annyit hazudtak már a magyaroknak migránsügyben, hogy nem hiszik el, csak gyerekek fognak jönni” - közölte. Mint mondta, „a magyar ember szereti a gyerekeket, és az elesetteket mindig szívesen segíti, de annyit hazudoztak migránsügyben, hogy ha azt mondják, hogy gyerekek fognak jönni, arra azt mondja a magyar: először gyerekek, aztán a szülők, aztán családegyesítés, és ott vagyunk a bajban. Nagyon helyes, hogy határozottan, hangosan és érthetően fejezték ki a véleményüket” - jelentette ki a kormányfő. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt, hogy Ocsényben enyhíteni lehetett volna a feszültségen, ha egy lakossági fórumon tájékoztatták volna, hogy egy ottani panzióban menekült családok nyaraltak volna. Lázár tagadta, hogy az utóbbi két év kormányzati kommunikációjának lehetett-e köze ezeknek a félreértéseknek a kialakulásához. Szerinte eleve ilyen a magyar társadalom. „Az elmúlt 30—40 évben, azt gondolom, erre számos példát szolgáltattunk” - tette hozzá. Október második hetében kezdik postázni a Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultációs kérdőíveit - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő. Hozzátette: mivel „látszólag elvontabb kérdésről van szó”, magyarázatokat is fűztek a felvetésekhez. Az állítólagos Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció érdekessége, hogy szervezői a korábbiakkal ellentétben már arra sem veszik a fáradságot, hogy kérdéseket tegyenek fel: inkább csak állítanak. (MTI, 444, ú)
