Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-28 / 223. szám, csütörtök

KULTÚRA 8 I PENGE Hűség a szóhoz Mi történik, amikor egy ismert történész és egy népszerű író nagyszabású vállalkozásba fog, nevezetesen, egy látszatra lehe­tetlen feladat elé állítja önmagát és az olvasót? Nos, valami ahhoz AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA hasonló, mint ami Fania Oz- Salzberger és Ámosz Oz Zsidók és szavak című kötetében tapasztal­ható: hogy a történelmi hitelesség és a mítoszok, legendák befolyá­sától szabadulni nem tudó szere­tetteljes költőiség szép egyvelege jön létre. A térben és időben gondolkodás mellett a két szerző megpróbálja a szó, az írás teremtette téridő- mezőben is elhelyezni a zsidósá­got. A testet öltött szó, a megfor­mált betű, az írás hagyománya, az írás révén létrejött morál élvez el­sőbbséget a könyvben. A négy esszére osztott kötet a zsi­dóság életében rendkívül sokat jelentő szavak történeti alakulása mentén tesz egy-egy helyénvaló és megfontolásra érdemes megál­lapítást, mindezt úgy, hogy a ko­moly kutatómunka eredményének prezentálása mellett a humornak is bőségesen szorít helyet. „ Önök az elmúlt harminc évben a Siratófal­nál állandóan a zsidók és arabok közti békéért imádkoztak-je­gyezte mega BBC egyik riportere. —Milyen érzés ez? ” „ Mintha a falnak beszélnénk “ — válaszolta a jeruzsálemi rabbi. ” Aki régóta szereti Ámosz Oz mértéktartó, a felesleges túlzásokat mindig ke­rülő, óvatosan bátor és bátran óvatos könyveit, annak a mostani kiadvány szintén élményt nyújt majd, nem beszélve arról, hogy a zsidóság története, hűsége, az őt fenyegető dolgokkal szembeme­részkedő attitűdje mind ott van a kötetben. A szövegek, bár tudományos igénnyel íródtak, nem nélkülözik azt a könnyed, barátságos stílust, ami befogadhatóvá és szerethető- vé teszi őket. A Zsidók és szavak mindemellett arra is ösztönöz, hogy újragondoljuk a saját nem­zetünkhöz és hagyományunkhoz való viszonyt, az összeköttetést a saját nyelvünkkel, mert mint az jól látszik, nemegyszer eltolódnak a hangsúlyok, és nem épp a legjobb irányt jelölik ki. Ámosz Oz - Fania Oz-Salz- berger: Zsidók és szavak. For­dította: Szántó Judit. Európa Könyvkiadó, 2017.336 oldal. Értékelés: 8/10 Harmónia zenei díj: várják a jelöléseket Pozsony/Érsekújvár. A szer­vezőbizottság idén is odaítéli a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat. A jelöléseket október 10. éjfélig várják (elektronikus úton a www.harmoniadij.sk olda­lon megtalálható jelölési lapon), az ünnepélyes díjátadóra november 18-án kerül sor Érsekújvárban. A Harmónia Kuratórium 2017- ben 8 kategóriában oszt ki díjakat: Harmónia életműdíj; az év fiatal énekese vagy hangszeres muzsiku­sa (15-től 25 éves korig); az év ha­gyományőrző népzenésze vagy né­pi zenekara; az év komolyzenei szólistája, kórusa vagy zenekara; az év szólistája, zenekara vagy cso­portja megzenésített vers, világze­Nyolc kategóriában ítélik oda a díjat (Képarchívum) ne, musical vagy dzsessz műfajban; az év könnyűzenei előadóművésze; az év könnyűzenei együttese; az év dala (2015-2017). Az alapítók el­sősorban a szlovákiai magyar kul­turális és nonprofit szervezetek, to­vábbá magánszemélyek jelöléseit várják, de Magyarországról vagy más országból is bárki nevezheti a felvidéki előadókat, zenészeket. A javaslatot tevő köteles minimum 500 karakterben mellékelni ajelölt életrajzát, szakmailag megindo­kolni a felterjesztést, valamint mel­lékelni vagy linkelni a vonatkozó dalokat. (A felhívást a jelölés rész­letes feltételeivel szombati szá­munkban közöljük.) A nevezések alapján a szakmai kuratórium hoz döntést titkos szavazással. A kate­góriák jelöltjei közül az öt-öt, leg­több pontszámot elért esélyes nevét az alapítók egy héttel az ünnepé­lyes díjátadó előtt hivatalosan nyil­vánosságra hozzák, a győztesek ki­létére a gálán derül fény. A Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete és Lábszky Olivér énekes-dalszövegíró, ötletgazda a Csemadok Naszvadi Alapszerve­zetével együtt 2011-ben alapította meg a Harmónia - Szlovákiai Ma­gyar Zenei Díjat, a kezdeménye­zéshez csatlakozott a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága is. A díjakat hatodik al­kalommal ítélik oda. (PR, ú) 2017. szeptember 28.1 www.ujszo.com Afinn étterem dolgozói - a tulajdonos, a pincérnő, a szakács, a recepciós - és a fiatal szír menekült Szénporos remény Aki Kaurismäki fanyar humorral mesél egy szír menekült esetéről TALLÓSI BÉLA A remény másik oldala című opusával második menekült­filmjét készítene el Aki Kaurismäki. A migránstóma azonban az egyikben sem szívet facsaró, boldog megol­dással végződő sztoriban jelenik meg. S főleg nem érzel­gősen elmesélve. Afinn rende­zőtől megszokott groteszk, abszurd hangulat, fanyar humor és szenvtelen narráció jellemzi mindkét filmet. Ugyanakkor a közönyösnek, ér­zéketlennek tűnő elbeszélésmodor mögül a gyökértelenek, a kitaszítot­tak, az el és be nem fogadottak, a boldogulás lehetőségétől valamiért megfosztottak iránt tanúsított mély­séges együttérzés árad. Kaurismäki előző, 2011-es filmje, a Kikötői történet főhőse egy afrikai menekült fiúcska, akit keres a rend­őrség. Egy franciaországi kikötővá­ros munkásnegyedében talál rá egy idősebb férfi, aki éppen lecsúszott a ranglétrán, ráadásul a családi problé­mái is feltomyosultak - feleségénél rákot diagnosztizáltak. Mégis felka­rolja, és a maga módján megpróbálja segíteni a gyereket, nehogy vissza- toloncolják Afrikába. Hasonló mo­dell köszön vissza Kaurismäki újabb opusában is, ám ez már nem Franci­ahonban, hanem Finnországban ját­szódik. Amikor Kaurismäkit annak idején megkérdezték, miért nem ha­zájában helyezte el a „kikötői törté­netet”, sajátos humorával olyasmit mondott, hogy nincs olyan elkesere­dett ember, aki Finnországba kívánna menekülni. De realitássá vált ez a szituáció is. A remény másik oldala című film nyitókockáin Khaled (Sherwan Ha­ji), a fiatal szír férfi egy szénszállít­mánnyal érkezik és pottyan finn föld­re. Miután kikászálódik a szénkupac­ból, keres egy nyilvános zuhanyozót, majd átöltözik, és jelentkezik a rend­őrségen, hogy menedékjogot kéijen. Ez a szál hosszan folytatódik, és mu­tatja a férfi kérelmének benyújtásával és elbírálásával járó huzavonát, ki­bontva és jól érzékeltetve azt is, ho­gyan viszonyulnak a menekültekhez a finn hivatalok. Ezzel a szállal pár­huzamosan fut (váltakozva látjuk a kettőt) egy másik, amely egy finn fér­fi, az utazó ügynök Wikström (Sakari Kuosmanen) életében beálló mere­dek fordulatot ábrázolja. Az idősödő úr megunja addigi munkáját, a férfi­ingekkel való házalást, és úgy dönt, szállodát nyit. Célját egyéni módon A 60 éves Aki Kaurismäki a film nem­zetközi premierjén bejelentette: eny- nyi volt, nem forgat többet (Képarch.) FILMKOCKA A remény másik oldala Eredeti cím: Toivon tuolla puolen Szlovák cím: Druhá strana nádeje Szfnes finn krimivígjáték, 2017,100 perc Rendező: Aki Kaurismäki Forgatókönyvíró: Aki Kaurismäki Operatőr: Timo Salminen Szereplők: Sherwan Haji, Sakari Kuosmanen, Janne Hyytiäinen, llkka Koivula, Nuppu Koivu, Kaija Pakarinen, Tommi Korpela A film előzetesét megnézhetik azujszo.com -on. próbálja elérni. Betér egy luxus já­tékterembe, és leül egy kártyaasztal mellé, hogy bankot robbantson. Döb­benetesen eredeti ötlet, szellemes megoldásokkal előadva és borzonga­tó izgalmat keltve - minden elemé­ben tipikusan kaurismäkis epizódsor. Rejtélyesen és hosszan alakul a szálloda megszerzésének története, miközben a másik szálon ugyancsak elnyújtottan folyik a bürokratikus ügyintézés, Khaled kérelmének elbí­rálása (előre látható, hogy elutasít­ják). Ekkor már, jól benne járva a filmben a néző egyre türelmetleneb­bül váija, hol és hogyan találkozik a két egymástól távol és függetlenül bonyolódó szál. Sokáig még csak sej­teni sem lehet (Kaurismäki ennyire talányos tud lenni), mikor és mivel érkeznek el az események ahhoz a várva várt ponthoz, amit a film leírá­sa ígér. Vagyis hogy Wikström szál­lodájában munkát ad Khalednek, s ott tartózkodó, ám annál szorosabb ba­rátság alakul ki az étterem dolgozói - a tulajdonos, a pincémő, a szakács, a recepciós, a kutya - és a fiatal mene­kült között. Innentől kezdve pazar a film min­den helyzete, az egyik ámulatból a másikba esünk a szálloda különc tu­lajdonosának és furcsa személyze­tének a realitás talajáról elemeit, bi­zarr viselkedését szemlélve - elkáp­ráztatnak a színészi alakítások. Aki Kaurismäki - mivel nem az el­lágyító érzelmeken keresztül akar hatni a nézőre - megteremtett egy sa­játos stílust, amelyben a legkomo­lyabb kérdéseket, az életről-halálról döntő helyzeteket is kabarésítva tá­lalja. A tömény, kegyetlenül maró fe­kete humor ellenére is valamiféle el­képesztő humánum ragyog át a film­jein. Ezért nagyon erős, alaposan el­gondolkodtató A remény másik ol­dala minden kockája is. Nem vélet­len, hogy Kaurismäki e filmjéért a legjobb rendező díját kapta az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A héten zajló 65. San Sebastián-i Filmfesztivál ünnepélyes megnyitó­ján pedig átvehette a Fipresci-díjat, amelyet a filmkritikusok nemzetközi szövetsége ítél oda mindig az év leg­jobbnak tartott mozgóképének.

Next

/
Thumbnails
Contents