Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-28 / 223. szám, csütörtök
KULTÚRA 8 I PENGE Hűség a szóhoz Mi történik, amikor egy ismert történész és egy népszerű író nagyszabású vállalkozásba fog, nevezetesen, egy látszatra lehetetlen feladat elé állítja önmagát és az olvasót? Nos, valami ahhoz AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA hasonló, mint ami Fania Oz- Salzberger és Ámosz Oz Zsidók és szavak című kötetében tapasztalható: hogy a történelmi hitelesség és a mítoszok, legendák befolyásától szabadulni nem tudó szeretetteljes költőiség szép egyvelege jön létre. A térben és időben gondolkodás mellett a két szerző megpróbálja a szó, az írás teremtette téridő- mezőben is elhelyezni a zsidóságot. A testet öltött szó, a megformált betű, az írás hagyománya, az írás révén létrejött morál élvez elsőbbséget a könyvben. A négy esszére osztott kötet a zsidóság életében rendkívül sokat jelentő szavak történeti alakulása mentén tesz egy-egy helyénvaló és megfontolásra érdemes megállapítást, mindezt úgy, hogy a komoly kutatómunka eredményének prezentálása mellett a humornak is bőségesen szorít helyet. „ Önök az elmúlt harminc évben a Siratófalnál állandóan a zsidók és arabok közti békéért imádkoztak-jegyezte mega BBC egyik riportere. —Milyen érzés ez? ” „ Mintha a falnak beszélnénk “ — válaszolta a jeruzsálemi rabbi. ” Aki régóta szereti Ámosz Oz mértéktartó, a felesleges túlzásokat mindig kerülő, óvatosan bátor és bátran óvatos könyveit, annak a mostani kiadvány szintén élményt nyújt majd, nem beszélve arról, hogy a zsidóság története, hűsége, az őt fenyegető dolgokkal szembemerészkedő attitűdje mind ott van a kötetben. A szövegek, bár tudományos igénnyel íródtak, nem nélkülözik azt a könnyed, barátságos stílust, ami befogadhatóvá és szerethető- vé teszi őket. A Zsidók és szavak mindemellett arra is ösztönöz, hogy újragondoljuk a saját nemzetünkhöz és hagyományunkhoz való viszonyt, az összeköttetést a saját nyelvünkkel, mert mint az jól látszik, nemegyszer eltolódnak a hangsúlyok, és nem épp a legjobb irányt jelölik ki. Ámosz Oz - Fania Oz-Salz- berger: Zsidók és szavak. Fordította: Szántó Judit. Európa Könyvkiadó, 2017.336 oldal. Értékelés: 8/10 Harmónia zenei díj: várják a jelöléseket Pozsony/Érsekújvár. A szervezőbizottság idén is odaítéli a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat. A jelöléseket október 10. éjfélig várják (elektronikus úton a www.harmoniadij.sk oldalon megtalálható jelölési lapon), az ünnepélyes díjátadóra november 18-án kerül sor Érsekújvárban. A Harmónia Kuratórium 2017- ben 8 kategóriában oszt ki díjakat: Harmónia életműdíj; az év fiatal énekese vagy hangszeres muzsikusa (15-től 25 éves korig); az év hagyományőrző népzenésze vagy népi zenekara; az év komolyzenei szólistája, kórusa vagy zenekara; az év szólistája, zenekara vagy csoportja megzenésített vers, világzeNyolc kategóriában ítélik oda a díjat (Képarchívum) ne, musical vagy dzsessz műfajban; az év könnyűzenei előadóművésze; az év könnyűzenei együttese; az év dala (2015-2017). Az alapítók elsősorban a szlovákiai magyar kulturális és nonprofit szervezetek, továbbá magánszemélyek jelöléseit várják, de Magyarországról vagy más országból is bárki nevezheti a felvidéki előadókat, zenészeket. A javaslatot tevő köteles minimum 500 karakterben mellékelni ajelölt életrajzát, szakmailag megindokolni a felterjesztést, valamint mellékelni vagy linkelni a vonatkozó dalokat. (A felhívást a jelölés részletes feltételeivel szombati számunkban közöljük.) A nevezések alapján a szakmai kuratórium hoz döntést titkos szavazással. A kategóriák jelöltjei közül az öt-öt, legtöbb pontszámot elért esélyes nevét az alapítók egy héttel az ünnepélyes díjátadó előtt hivatalosan nyilvánosságra hozzák, a győztesek kilétére a gálán derül fény. A Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete és Lábszky Olivér énekes-dalszövegíró, ötletgazda a Csemadok Naszvadi Alapszervezetével együtt 2011-ben alapította meg a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat, a kezdeményezéshez csatlakozott a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága is. A díjakat hatodik alkalommal ítélik oda. (PR, ú) 2017. szeptember 28.1 www.ujszo.com Afinn étterem dolgozói - a tulajdonos, a pincérnő, a szakács, a recepciós - és a fiatal szír menekült Szénporos remény Aki Kaurismäki fanyar humorral mesél egy szír menekült esetéről TALLÓSI BÉLA A remény másik oldala című opusával második menekültfilmjét készítene el Aki Kaurismäki. A migránstóma azonban az egyikben sem szívet facsaró, boldog megoldással végződő sztoriban jelenik meg. S főleg nem érzelgősen elmesélve. Afinn rendezőtől megszokott groteszk, abszurd hangulat, fanyar humor és szenvtelen narráció jellemzi mindkét filmet. Ugyanakkor a közönyösnek, érzéketlennek tűnő elbeszélésmodor mögül a gyökértelenek, a kitaszítottak, az el és be nem fogadottak, a boldogulás lehetőségétől valamiért megfosztottak iránt tanúsított mélységes együttérzés árad. Kaurismäki előző, 2011-es filmje, a Kikötői történet főhőse egy afrikai menekült fiúcska, akit keres a rendőrség. Egy franciaországi kikötőváros munkásnegyedében talál rá egy idősebb férfi, aki éppen lecsúszott a ranglétrán, ráadásul a családi problémái is feltomyosultak - feleségénél rákot diagnosztizáltak. Mégis felkarolja, és a maga módján megpróbálja segíteni a gyereket, nehogy vissza- toloncolják Afrikába. Hasonló modell köszön vissza Kaurismäki újabb opusában is, ám ez már nem Franciahonban, hanem Finnországban játszódik. Amikor Kaurismäkit annak idején megkérdezték, miért nem hazájában helyezte el a „kikötői történetet”, sajátos humorával olyasmit mondott, hogy nincs olyan elkeseredett ember, aki Finnországba kívánna menekülni. De realitássá vált ez a szituáció is. A remény másik oldala című film nyitókockáin Khaled (Sherwan Haji), a fiatal szír férfi egy szénszállítmánnyal érkezik és pottyan finn földre. Miután kikászálódik a szénkupacból, keres egy nyilvános zuhanyozót, majd átöltözik, és jelentkezik a rendőrségen, hogy menedékjogot kéijen. Ez a szál hosszan folytatódik, és mutatja a férfi kérelmének benyújtásával és elbírálásával járó huzavonát, kibontva és jól érzékeltetve azt is, hogyan viszonyulnak a menekültekhez a finn hivatalok. Ezzel a szállal párhuzamosan fut (váltakozva látjuk a kettőt) egy másik, amely egy finn férfi, az utazó ügynök Wikström (Sakari Kuosmanen) életében beálló meredek fordulatot ábrázolja. Az idősödő úr megunja addigi munkáját, a férfiingekkel való házalást, és úgy dönt, szállodát nyit. Célját egyéni módon A 60 éves Aki Kaurismäki a film nemzetközi premierjén bejelentette: eny- nyi volt, nem forgat többet (Képarch.) FILMKOCKA A remény másik oldala Eredeti cím: Toivon tuolla puolen Szlovák cím: Druhá strana nádeje Szfnes finn krimivígjáték, 2017,100 perc Rendező: Aki Kaurismäki Forgatókönyvíró: Aki Kaurismäki Operatőr: Timo Salminen Szereplők: Sherwan Haji, Sakari Kuosmanen, Janne Hyytiäinen, llkka Koivula, Nuppu Koivu, Kaija Pakarinen, Tommi Korpela A film előzetesét megnézhetik azujszo.com -on. próbálja elérni. Betér egy luxus játékterembe, és leül egy kártyaasztal mellé, hogy bankot robbantson. Döbbenetesen eredeti ötlet, szellemes megoldásokkal előadva és borzongató izgalmat keltve - minden elemében tipikusan kaurismäkis epizódsor. Rejtélyesen és hosszan alakul a szálloda megszerzésének története, miközben a másik szálon ugyancsak elnyújtottan folyik a bürokratikus ügyintézés, Khaled kérelmének elbírálása (előre látható, hogy elutasítják). Ekkor már, jól benne járva a filmben a néző egyre türelmetlenebbül váija, hol és hogyan találkozik a két egymástól távol és függetlenül bonyolódó szál. Sokáig még csak sejteni sem lehet (Kaurismäki ennyire talányos tud lenni), mikor és mivel érkeznek el az események ahhoz a várva várt ponthoz, amit a film leírása ígér. Vagyis hogy Wikström szállodájában munkát ad Khalednek, s ott tartózkodó, ám annál szorosabb barátság alakul ki az étterem dolgozói - a tulajdonos, a pincémő, a szakács, a recepciós, a kutya - és a fiatal menekült között. Innentől kezdve pazar a film minden helyzete, az egyik ámulatból a másikba esünk a szálloda különc tulajdonosának és furcsa személyzetének a realitás talajáról elemeit, bizarr viselkedését szemlélve - elkápráztatnak a színészi alakítások. Aki Kaurismäki - mivel nem az ellágyító érzelmeken keresztül akar hatni a nézőre - megteremtett egy sajátos stílust, amelyben a legkomolyabb kérdéseket, az életről-halálról döntő helyzeteket is kabarésítva tálalja. A tömény, kegyetlenül maró fekete humor ellenére is valamiféle elképesztő humánum ragyog át a filmjein. Ezért nagyon erős, alaposan elgondolkodtató A remény másik oldala minden kockája is. Nem véletlen, hogy Kaurismäki e filmjéért a legjobb rendező díját kapta az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A héten zajló 65. San Sebastián-i Filmfesztivál ünnepélyes megnyitóján pedig átvehette a Fipresci-díjat, amelyet a filmkritikusok nemzetközi szövetsége ítél oda mindig az év legjobbnak tartott mozgóképének.
