Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-28 / 223. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2017. szeptember 28. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kabulban tárgyalt a NATO főtitkára Akadályozzák a népszavazást Az ETA terrorszervezet a katalánhoz hasonló függetlenségi folyamatot akar Baszkföldön Kabul. Előzetes bejelentés nél­kül Kabulba érkezett James Mattis amerikai védelmi minisz­ter és Jens Stoltenberg NATO- főtitkár - erősítette meg az észak­atlanti szövetség Eltökélt Támo­gatás (Resolute Support) elnevezésű műveletének szóvi­vője. Az afgán kormány ellen lá­zadó tálib szélsőségesek saját közlésük szerint rakétát lőttek ki Mattis repülőgépére; áldozatról nem érkezett hír. Mattis és Stol­tenberg találkozott Asraf Gáni afgán államfővel. A megbeszé­lések témája az Egyesült Álla­mok új afganisztáni stratégiája, amelyet augusztusban jelentett be Donald Trump elnök. (MTI) London: csak egy vádlott őrizetben London. Szabadon engedtek 3 férfit, akit a londoni metróban szeptember közepén elkövetett merénylettel összefüggésben vettek őrizetbe, így már csak a terrorcselekmény egyetlen vád­lottja van őrizetben. A Scotland Yard bejelentette, hogy a szep­tember 15-én végrehajtott me­rénylet óta összesen hét férfit vettek őrizetbe, de közülük a kedden szabadon bocsátottakkal együtt hatot elengedtek, és velük szemben minden hatósági eljá­rás megszűnt. Az először őri­zetbe vett 18 éves Ahmed Has­san ellen a múlt héten gyilkos­sági kísérlet és robbanószerrel elkövetett, emberéleteket ve­szélyeztető visszaélés címén vádat emeltek. (MTI) Vezető terroristákat ölt az orosz haderő Moszkva. Az an-Núszra Front öt harctéri parancsnokával és to­vábbi 32 harcosával végzett Idlíb tartományban az orosz légierő robotrepülőgépekkel - közölte Igor Konasenkov, az orosz vé­delmi tárca szóvivője. Konasen­kov vezérőrnagy szerint a megölt parancsnokok irányították szep­tember 18-án azt a műveletet, amelynek célja orosz katonai rendészek túszul ejtése volt. A terroristák hollétét a szír katonai hírszerzés derítette ki. Az Idlíb várostól délre végrehajtott robot- repülő-csapás egy robbanó­anyag-raktárt és 6 nagy kaliberű lőfegyverrel felszerelt terepjárót is megsemmisített. (MTI) Schengeni határ: 1 évig határellenőrzés Brüsszel. Az Európai Bizottság nem javasolja a schengeni öve­zeten belüli határellenőrzések fenntartását, különleges esetben azonban az ilyen ellenőrzéseket továbbra is meg lehetne hosszabbítani 6 hónappal, sőt, szélsőséges esetben akár további 3 alkalommal - jelentette ki Di- mitrisz Avramopulosz, az Eu­rópai Bizottság migrációs poli­tikáért felelős tagja, a brüsszeli végrehajtó testület új javaslatait ismertetve. Az ellenőrzés maxi­mum egy év, meghosszabbítása legfelj ebb két év lehet. (MTI) Barcelonában mindenütt katalán zászlók díszítik az épületeket (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Az október 1-i katalán függetlenségi népszavazás szavazéhelyiségeinek lepe- csótelésóre utasította a kata­lán rendőrséget a főügyész. A katalánhoz hasonló, „a döntési jog gyakorlására" irányuló fo­lyamatot követel Baszkföldön A Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet. Jósé Maria Romero de Tejada ka­talán főügyész rendelkezése szerint szeptember 30-a, azaz szombat előtt ki kell üríteni és le kell pecsételni a szavazóhelyiségek számára kijelölt helyszíneket, amelyek zömében ok­tatási intézményekben találhatók. Ezeket egészen október 1-én este 9 óráig zárva kell tartani, és a pecsét érintetlenségét is felügyelni kell - szól az intézkedés, amely külön kitér arra is: meg kell akadályozni, hogy ezen helyszínek 100 méteres körze­tében az utcán szavazni lehessen. Az utasításban szerepel a voksoláshoz szükséges eszközök, urnák, szava­zólapok, propagandaanyagok, in­formatikai eszközök lefoglalása is. A referendum megrendezését, amely­nek kérdése: „Akarja-e, hogy Kata- lónia önálló állam legyen köztársa­ság formájában?” a spanyol alkot­mánybíróság felfüggesztette, amíg meghozza végleges ítéletét arról, hogy alkotmánysértő-e. Az ország törvényeinek értelmében addig a népszavazás megtartása illegális. A katalán kormány ennek ellenére folytatja a voksolás előkészítését, mondván: helyi választási győzel­mükkel 2015-ben arra kaptak felha­talmazást a választóktól, hogy meg­tartsák a népszavazást, így ezt a meg­bízatást teljesíteniük kell. A spanyol állam viszont azt közölte, hogy min­den törvényi lehetőséget felhasznál, hogy megakadályozza a voksolást. A spanyol belügyminisztérium több ezer rendőrt és csendőrt vezényelt Spanyolország más részeiről Kataló- niába, ügyészségi utasításra pedig a katalán rendőrséget, a Mossos d'Es- quadrát a spanyol csendőrség aláren­deltségébe helyezték. A központi kormányzat lépései ellen múlt szerda óta kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosak az utcai tiltakozások. Ä baszk ETA terrorcsoport szerint az, hogy a katalán kormány egyol­dalúan kiírta a függetlenségi népsza­vazást, bizonyítja „az 1978-as re­zsim repedéseit”. (A demokratikus Spanyolország kereteit meghatározó alkotmány lépett életbe 1978-ban.) A csoport egyúttal követeli, hogy Baszkföldön is „gyakorolják a dön­tésjogát” egy népszavazáson, indul­jon meg egy, a katalánhoz hasonló folyamat, amelynek főszereplői a nép és az állampolgárok. A véres merényleteiről hírhedtté vált ETA közleményében hangsúlyozta: mindezt kizárólag civil és demokra­tikus eszközökkel kell megvalósíta­ni. Az ETA 2011-ben jelentette be, felhagy a fegyveres küzdelemmel. Még ódzkodnak a Merkellel kötendő koalíciótól Fenntartásaikat hangoztatják a német liberálisok (FDP) és a Zöldek az ún. Jamaica-koalí- ciéval kapcsolatban, vezetőik tegnapi nyilatkozatai szerint nem lépnek kormányra mindenáron az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel. Berlin. Christian Lindner, a piac­párti liberális FDP vezetője azt mondta, a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján elnevezett Jamaica- koalícióhoz ugyan megvan a szám­tani többség, de mind a négy párt más­más felhatalmazást kapott a válasz­tóktól a vasárnapi szövetségi parla­menti (Bundestag) választáson, és nem tudni, hogy lehetséges-e ezeket összeegyeztetni Németország érde­keinek megfelelően. Az FDP akkor hajlandó a koalícióra, ha a közös kor­mányzás „trendfordulókat” eredmé­nyez a német politikában - mondta. Példaként említette az oktatásügyet és a gazdaságpolitikát. Kiemelte, hogy az FDP egy kanadai mintájú beván­dorlási törvényt is sürget, valamint észszerű energiapolitikát. Simone Peter, a Zöldek társelnöke azt mondta, szó sem lehet a mene­dékkérők befogadásának évi 200 ezer főben megszabott felső határáról. A bajor CSU követelését nemcsak a Zöldek, hanem az FDP is elutasítja, sőt a CSU testvérpártja, a CDU is. A CSU-nak erre fel kell készülnie, ha komolyan egyeztetni akar a kor­mányzati együttműködés lehetősé­geiről - hangsúlyozta Simone Peter. A Zöldek balszámyához sorolt társ­elnök hozzátette: „politikai iránytűnket a menekültek védelme és az emberi jogok jelentik”, ezért ah­hoz is ragaszkodnak, hogy az úgy­nevezett oltalmazott státust szerző menedékkérők a kétéves moratórium után, 2018 tavaszától ismét élhesse­nek családegyesítési jogukkal. A győztes ám meggyengült CDU/CSU egyelőre a sorait rendezi. A CDU-val frakciószövetségben dolgozó CSU gyengült a legna­gyobb mértékben, a csak Bajoror­szágban induló párt a tartományban leadott szavazatok csupán 38,8%-át szerezte meg - a gyengülés drámai mértékét jelzi, hogy 1949 óta most először végzett 40% alatti ered­ménnyel. A kudarc elégedetlenséget váltott ki, több alapszervezet Horst Seehofer pártelnök távozását köve­teli. A politikus tegnap Münchenben a tartományi törvényhozásban (Landtag) működő frakció ülése előtt kiemelte: azt kéri, hogy személyi ügyekről majd csak a novemberi kongresszuson vitázzanak. Minden valószínűség szerint új politikai erő megszervezését fontol­gatják az Alternatíva Németország­nak (AfD) távozó vezetői, Frauke Petry társelnök és félje, Marcus Pre- tzell, a parlamentbe újonnan beke­rült párt Eszak-Rajna-Vesztfália tartományi szervezetének elnöke. Frauke Petry hónapok óta egyre in­kább elszigetelődött pártjában, ezt mutatja, hogy az áprilisi programal­kotó kongresszus elutasította indít­ványát, miszerint a parlamentben harmadik erőként debütáló AfD-nek a rendszerkritikus, „fundamentális ellenzékiség” helyett a „reálpolitika” irányát kell követnie, hogy középtá­von koalícióképessé váljék. (MTI) Az ukrán ügyészség szerint diverzánsok robbantották fel a vinnicjai lőszerrak­tárt; a hatóságok több mint 30 ezer embert evakuáltak a lángokban álló raktár- épületek környékéről, és légtérzárat rendeltek el. A Kijevtől 240 km-re fekvő, Vinnicja megyei Kalinyivka településénél lévő raktárban kedd este történt nagy erejű robbanás, majd az épületek lángra lobbantak. A60hektárosterületen 188 ezer tonna lőszert tárolnak, köztük Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatve- tőkhöz valókat. Értesülések szerint a raktár felrobbantását az elkövetők vél­hetően egy drónnal, azaz pilóta nélküli repülőgéppel hajtották végre, (sita/ap) Bagdad/Erbfl/Ankara. Török­ország kész megvédeni Irak területi épségét, ha Bagdad ezt kémé - je­lentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az iraki Kurdisz- tán függetlenségéről tartott népsza­vazás nyomán. Cavusoglu kiemel­te: Ankara számára ebben a kérdés­ben elsősorban Bagdad álláspontja fontos. Kedden a törökországi Si- lopi tartományban iraki-török had­gyakorlatot tartottak, amelyet elemzők a kurdoknak szánt figyel­meztetésként értékeltek. Irán is manővert tartott a napokban az or­szág kurdok lakta térségeiben. Az iraki parlament felhatalma­zást adott a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat a vitatott hovatartozású, jelenleg kurd irá­nyítás alatt álló, kőolajban gazdag Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az olajmezők felett. A bagdadi kormány 3 napot adott az autonóm Kurdisztán vezetésének, hogy átadja a területén lévő repü­lőterek ellenőrzését annak érde­kében, hogy elkerülhesse a nem­zetközi légi blokádot - közölte Haider al-Abádi miniszterelnök. Az intézkedés a Kurdisztánban hétfőn tartott függetlenségi nép­szavazás megtorlása. Bagdad azt is kéri a szomszédos országoktól, hogy zárják le Kurdisztánnal kö­zös határukat, ha az autonóm te­rület vezetése péntekig nem adja át a határátkelők ellenőrzését. A világnak el kell ismernie a több millió iraki kurd akaratát, aki az autonóm Kurdisztán régió függet­lenségére szavazott a referendu­mon - jelentette ki Maszúd Bar- zani kurd elnök. Közölte, Kur­disztán új szintre emelkedett a függetlenségét igenlő szavazatok abszolút többségét hozó népsza­vazást követően. Szerinte Bagdad véget vethetne a referendummal kapcsolatos fenyegetésének. (MTI) Fenyegetik a kurdokat

Next

/
Thumbnails
Contents