Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-28 / 223. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2017. szeptember 28. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kabulban tárgyalt a NATO főtitkára Akadályozzák a népszavazást Az ETA terrorszervezet a katalánhoz hasonló függetlenségi folyamatot akar Baszkföldön Kabul. Előzetes bejelentés nélkül Kabulba érkezett James Mattis amerikai védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO- főtitkár - erősítette meg az északatlanti szövetség Eltökélt Támogatás (Resolute Support) elnevezésű műveletének szóvivője. Az afgán kormány ellen lázadó tálib szélsőségesek saját közlésük szerint rakétát lőttek ki Mattis repülőgépére; áldozatról nem érkezett hír. Mattis és Stoltenberg találkozott Asraf Gáni afgán államfővel. A megbeszélések témája az Egyesült Államok új afganisztáni stratégiája, amelyet augusztusban jelentett be Donald Trump elnök. (MTI) London: csak egy vádlott őrizetben London. Szabadon engedtek 3 férfit, akit a londoni metróban szeptember közepén elkövetett merénylettel összefüggésben vettek őrizetbe, így már csak a terrorcselekmény egyetlen vádlottja van őrizetben. A Scotland Yard bejelentette, hogy a szeptember 15-én végrehajtott merénylet óta összesen hét férfit vettek őrizetbe, de közülük a kedden szabadon bocsátottakkal együtt hatot elengedtek, és velük szemben minden hatósági eljárás megszűnt. Az először őrizetbe vett 18 éves Ahmed Hassan ellen a múlt héten gyilkossági kísérlet és robbanószerrel elkövetett, emberéleteket veszélyeztető visszaélés címén vádat emeltek. (MTI) Vezető terroristákat ölt az orosz haderő Moszkva. Az an-Núszra Front öt harctéri parancsnokával és további 32 harcosával végzett Idlíb tartományban az orosz légierő robotrepülőgépekkel - közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője. Konasenkov vezérőrnagy szerint a megölt parancsnokok irányították szeptember 18-án azt a műveletet, amelynek célja orosz katonai rendészek túszul ejtése volt. A terroristák hollétét a szír katonai hírszerzés derítette ki. Az Idlíb várostól délre végrehajtott robot- repülő-csapás egy robbanóanyag-raktárt és 6 nagy kaliberű lőfegyverrel felszerelt terepjárót is megsemmisített. (MTI) Schengeni határ: 1 évig határellenőrzés Brüsszel. Az Európai Bizottság nem javasolja a schengeni övezeten belüli határellenőrzések fenntartását, különleges esetben azonban az ilyen ellenőrzéseket továbbra is meg lehetne hosszabbítani 6 hónappal, sőt, szélsőséges esetben akár további 3 alkalommal - jelentette ki Di- mitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja, a brüsszeli végrehajtó testület új javaslatait ismertetve. Az ellenőrzés maximum egy év, meghosszabbítása legfelj ebb két év lehet. (MTI) Barcelonában mindenütt katalán zászlók díszítik az épületeket (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Az október 1-i katalán függetlenségi népszavazás szavazéhelyiségeinek lepe- csótelésóre utasította a katalán rendőrséget a főügyész. A katalánhoz hasonló, „a döntési jog gyakorlására" irányuló folyamatot követel Baszkföldön A Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet. Jósé Maria Romero de Tejada katalán főügyész rendelkezése szerint szeptember 30-a, azaz szombat előtt ki kell üríteni és le kell pecsételni a szavazóhelyiségek számára kijelölt helyszíneket, amelyek zömében oktatási intézményekben találhatók. Ezeket egészen október 1-én este 9 óráig zárva kell tartani, és a pecsét érintetlenségét is felügyelni kell - szól az intézkedés, amely külön kitér arra is: meg kell akadályozni, hogy ezen helyszínek 100 méteres körzetében az utcán szavazni lehessen. Az utasításban szerepel a voksoláshoz szükséges eszközök, urnák, szavazólapok, propagandaanyagok, informatikai eszközök lefoglalása is. A referendum megrendezését, amelynek kérdése: „Akarja-e, hogy Kata- lónia önálló állam legyen köztársaság formájában?” a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, amíg meghozza végleges ítéletét arról, hogy alkotmánysértő-e. Az ország törvényeinek értelmében addig a népszavazás megtartása illegális. A katalán kormány ennek ellenére folytatja a voksolás előkészítését, mondván: helyi választási győzelmükkel 2015-ben arra kaptak felhatalmazást a választóktól, hogy megtartsák a népszavazást, így ezt a megbízatást teljesíteniük kell. A spanyol állam viszont azt közölte, hogy minden törvényi lehetőséget felhasznál, hogy megakadályozza a voksolást. A spanyol belügyminisztérium több ezer rendőrt és csendőrt vezényelt Spanyolország más részeiről Kataló- niába, ügyészségi utasításra pedig a katalán rendőrséget, a Mossos d'Es- quadrát a spanyol csendőrség alárendeltségébe helyezték. A központi kormányzat lépései ellen múlt szerda óta kisebb-nagyobb mértékben, de folyamatosak az utcai tiltakozások. Ä baszk ETA terrorcsoport szerint az, hogy a katalán kormány egyoldalúan kiírta a függetlenségi népszavazást, bizonyítja „az 1978-as rezsim repedéseit”. (A demokratikus Spanyolország kereteit meghatározó alkotmány lépett életbe 1978-ban.) A csoport egyúttal követeli, hogy Baszkföldön is „gyakorolják a döntésjogát” egy népszavazáson, induljon meg egy, a katalánhoz hasonló folyamat, amelynek főszereplői a nép és az állampolgárok. A véres merényleteiről hírhedtté vált ETA közleményében hangsúlyozta: mindezt kizárólag civil és demokratikus eszközökkel kell megvalósítani. Az ETA 2011-ben jelentette be, felhagy a fegyveres küzdelemmel. Még ódzkodnak a Merkellel kötendő koalíciótól Fenntartásaikat hangoztatják a német liberálisok (FDP) és a Zöldek az ún. Jamaica-koalí- ciéval kapcsolatban, vezetőik tegnapi nyilatkozatai szerint nem lépnek kormányra mindenáron az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel. Berlin. Christian Lindner, a piacpárti liberális FDP vezetője azt mondta, a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján elnevezett Jamaica- koalícióhoz ugyan megvan a számtani többség, de mind a négy párt másmás felhatalmazást kapott a választóktól a vasárnapi szövetségi parlamenti (Bundestag) választáson, és nem tudni, hogy lehetséges-e ezeket összeegyeztetni Németország érdekeinek megfelelően. Az FDP akkor hajlandó a koalícióra, ha a közös kormányzás „trendfordulókat” eredményez a német politikában - mondta. Példaként említette az oktatásügyet és a gazdaságpolitikát. Kiemelte, hogy az FDP egy kanadai mintájú bevándorlási törvényt is sürget, valamint észszerű energiapolitikát. Simone Peter, a Zöldek társelnöke azt mondta, szó sem lehet a menedékkérők befogadásának évi 200 ezer főben megszabott felső határáról. A bajor CSU követelését nemcsak a Zöldek, hanem az FDP is elutasítja, sőt a CSU testvérpártja, a CDU is. A CSU-nak erre fel kell készülnie, ha komolyan egyeztetni akar a kormányzati együttműködés lehetőségeiről - hangsúlyozta Simone Peter. A Zöldek balszámyához sorolt társelnök hozzátette: „politikai iránytűnket a menekültek védelme és az emberi jogok jelentik”, ezért ahhoz is ragaszkodnak, hogy az úgynevezett oltalmazott státust szerző menedékkérők a kétéves moratórium után, 2018 tavaszától ismét élhessenek családegyesítési jogukkal. A győztes ám meggyengült CDU/CSU egyelőre a sorait rendezi. A CDU-val frakciószövetségben dolgozó CSU gyengült a legnagyobb mértékben, a csak Bajorországban induló párt a tartományban leadott szavazatok csupán 38,8%-át szerezte meg - a gyengülés drámai mértékét jelzi, hogy 1949 óta most először végzett 40% alatti eredménnyel. A kudarc elégedetlenséget váltott ki, több alapszervezet Horst Seehofer pártelnök távozását követeli. A politikus tegnap Münchenben a tartományi törvényhozásban (Landtag) működő frakció ülése előtt kiemelte: azt kéri, hogy személyi ügyekről majd csak a novemberi kongresszuson vitázzanak. Minden valószínűség szerint új politikai erő megszervezését fontolgatják az Alternatíva Németországnak (AfD) távozó vezetői, Frauke Petry társelnök és félje, Marcus Pre- tzell, a parlamentbe újonnan bekerült párt Eszak-Rajna-Vesztfália tartományi szervezetének elnöke. Frauke Petry hónapok óta egyre inkább elszigetelődött pártjában, ezt mutatja, hogy az áprilisi programalkotó kongresszus elutasította indítványát, miszerint a parlamentben harmadik erőként debütáló AfD-nek a rendszerkritikus, „fundamentális ellenzékiség” helyett a „reálpolitika” irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék. (MTI) Az ukrán ügyészség szerint diverzánsok robbantották fel a vinnicjai lőszerraktárt; a hatóságok több mint 30 ezer embert evakuáltak a lángokban álló raktár- épületek környékéről, és légtérzárat rendeltek el. A Kijevtől 240 km-re fekvő, Vinnicja megyei Kalinyivka településénél lévő raktárban kedd este történt nagy erejű robbanás, majd az épületek lángra lobbantak. A60hektárosterületen 188 ezer tonna lőszert tárolnak, köztük Grad és Uragan típusú rakéta-sorozatve- tőkhöz valókat. Értesülések szerint a raktár felrobbantását az elkövetők vélhetően egy drónnal, azaz pilóta nélküli repülőgéppel hajtották végre, (sita/ap) Bagdad/Erbfl/Ankara. Törökország kész megvédeni Irak területi épségét, ha Bagdad ezt kémé - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az iraki Kurdisz- tán függetlenségéről tartott népszavazás nyomán. Cavusoglu kiemelte: Ankara számára ebben a kérdésben elsősorban Bagdad álláspontja fontos. Kedden a törökországi Si- lopi tartományban iraki-török hadgyakorlatot tartottak, amelyet elemzők a kurdoknak szánt figyelmeztetésként értékeltek. Irán is manővert tartott a napokban az ország kurdok lakta térségeiben. Az iraki parlament felhatalmazást adott a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat a vitatott hovatartozású, jelenleg kurd irányítás alatt álló, kőolajban gazdag Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az olajmezők felett. A bagdadi kormány 3 napot adott az autonóm Kurdisztán vezetésének, hogy átadja a területén lévő repülőterek ellenőrzését annak érdekében, hogy elkerülhesse a nemzetközi légi blokádot - közölte Haider al-Abádi miniszterelnök. Az intézkedés a Kurdisztánban hétfőn tartott függetlenségi népszavazás megtorlása. Bagdad azt is kéri a szomszédos országoktól, hogy zárják le Kurdisztánnal közös határukat, ha az autonóm terület vezetése péntekig nem adja át a határátkelők ellenőrzését. A világnak el kell ismernie a több millió iraki kurd akaratát, aki az autonóm Kurdisztán régió függetlenségére szavazott a referendumon - jelentette ki Maszúd Bar- zani kurd elnök. Közölte, Kurdisztán új szintre emelkedett a függetlenségét igenlő szavazatok abszolút többségét hozó népszavazást követően. Szerinte Bagdad véget vethetne a referendummal kapcsolatos fenyegetésének. (MTI) Fenyegetik a kurdokat