Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-27 / 222. szám, szerda
www.ujszo.com I 2017. szeptember 27. KULTÚRA I 5 Tűre cserélte az ecsetet Benczúr Emese alkotásai október 14-ig láthatók a Zmeták Galéria Pertu 12 című kiállításán Benczúr Emese a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Ige-idők című kiállításán, Ragyogj című munkája előtt (Rosta József felvétele) TALLÓSIBÉLA Az órsekújvári Zmeták Ernő Művészeti Galéria Pertu elnevezésű projektje újabb kiállításán a magyarországi Benczúr Emese ás a hazai Varga Emőke művei láthatók. Benczúr Emese festészetet tanult, de az ecsetet csakhamar tűre cserélte, a festett képet hímzett szövegre. A váltásról, pályájáról és az érsekújvári kiállításról beszélgettünk. Hogy született meg az érsekújvári válogatás? Helena Markusková, a Zmeták Galéria művészettörténésze eljött hozzám látogatóba, és bemutatta nekem Varga Emőke munkáit, hogy fedezzük fel közösen, mik lehetnek azok a kapcsolódási pontok, amelyek a művészetünket összekötik. A Pertu ugyanis a kortárs szlovák és magyar művészet analógiáit keresi. Azt igyekszik megmutatni, miként találkozhat két, egymástól távoli helyszínen, Magyarországon és Szlovákiában elő művész munkássága. Hasonlóságok lehetnek a felhasznált anyagokban, gondolati síkon, a kivitelezés módjaiban vagy akár az életrajzi vonatkozásokban. Mennyit mutat meg ez az anyag a munkásságából? Nagyon erősnek tartom az érsekújvári válogatást, a régebbi alkotásaim közül a fő munkáim vannak itt. Ilyen összeállításban, ilyen töménységben még nem szerepeltek e szöveges művek soha, kivéve a székes- fehérvári gyűjteményes kiállításomat. Jó arányban van itt a kicsi és a nagyobb méretű munka, a hímzett és a villogós szöveg is. Jó áttekintést ad a szelektálás, mindenből mutat ízelítőt, amivel foglalkoztam. Az ecsetet és a festéket hogyan váltotta fel tűre és cérnára? Miként lett az alkotásain a festett képből hímzett szöveg, a látványból fogalmi valóság? A festő tanszékre még úgy felvételiztem, hogy festő leszek. Képző- művészeti szakközépiskolába jártam, és imádtam rajzolni, festeni. Bodóczky István osztályában nagyon jó rajztanításban volt részünk. De közölte velünk, ha felvételizni szeretnénk a főiskolára, menjünk külön rajzoktatásra, mert ő nem a klasszikus rajztanítási tanmenetet viszi, nem a kockológiától az aktig terjedő dolgokat fogja megtanítani nekünk, hanem minden egyéb mást. Heti tíz óra rajzunk volt, emellett hetente kétszer eljártam rajzolni. Elsőre mégsem vettek fel a főiskolára, egy évig a nemzeti galériában a restaurátorosztályon dolgoztam. Ott volt módom behatóan megismerkedni az olajfestményekkel. A főiskolán csalódást okozott a meglehetősen fagyos légkör. Mindenki nagy művésznek tartotta magát, amikor beléptem a teremben, nem köszöntek vissza a kollégák, nem figyeltek egymás munkájára. Ettől teljesen megtorpantam. Úgy tudtam túltenni magam ezen, hogy elkezdtem más irányba kísérletezni. Belehímeztem az egyik festményembe. Magam is meglepődtem, hogy a hímzés még az olajnál is fényesebb. A következő munkámba már alapozatlan festővászonra hímeztem egy sor erdélyi pámamintát. Éreztem, hogy jó az irány, de a háromszögminta kevésnek tűnt. Akkor ötlött fel bennem, hogy szöveg legyen a kép tárgya. A harmadik évben már hímzett szöveges munkákat készítettem alapozatlan festővászonra. így megmaradt a festői négyzetes forma, de nem a festék, hanem a hímzés került rá. Honnan jött a hímzés ötlete? Édesanyám a ruhaipari szakközépiskolában tanított szakrajzot és szakismeretet. Otthon varrogatott a családnak, és én egész gyerekkoromban ott ültem mellette a varrógép fölött. A nagymamám pedig hímezni és kötni szeretett. Nagyon hamar megtanultam tőlük ezeket a női foglalkozásokat. Alkotásaim kinézete a nőies cselekvés és a férfias munkamánia, a munkára való kényszer kombinációját tükrözi, és erős szigorúságról árulkodik. Ez utóbbiakat építész édesapámtól örököltem, NÉVJEGY ► Budapesten született 1969-ben ► 1990-1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult ► 2002-ben Herceg Klára- díjjal jutalmazták ► 2003-ban elnyerte a Derkovits-ösztöndíjat ► 2006-ban Munkácsy-díjat kapott ► 2009-ben megkapta az AVIVA Képzőművészeti Díj Közönségdíját ► 1998-ban Ha száz évig élek is - napról napra gondolok a jövőre című alkotásával részt vett a luxemburgi Manifestán ► 1999-ben Próbáld meg rózsaszínben látnia világot című munkájával a Velencei Biennálén szerepelt aki reggel héttől este tízig folyamatosan talál magának valami elfoglaltságot. Mi válik egy-egy munkája témájává, hogyan születnek meg az olyan hímzett szövegei, mint a Teljesítem a kötelességem, a Próbáld meg rózsaszínben látni a világot, a Ne zárkózz el, a Ragyogj? A mindennapi létre figyelésből születő gondolataim manifesztálódnak egy-egy új munkában valamilyen formában, az alapanyagtól és a rákerülő szöveg anyagától függően. Mindig azokat az önmagukban kifejező matériákat keresem és kombinálom, amelyek jól működnek együtt. Használtam alapként citromhéjat, amelyen kékkel jelenik meg a Munkám gyümölcse hímzés. Vagy rozsdamentes fém szúnyoghálót, amelyen beleszurkált gombostűkkel formáltam meg az Arra emlékezz, amit felejtenél szöveget. De alkalmaztam már sodronykötelet és plexit, és világító kínai kitűzőkből is alkottam betűket. Elment Tarján Tamás Budapest. Elhunyt Tarján Tamás József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, színikritikus, dramaturg. 1973-ban az ELTE BTK magyar-néprajz szakán szerzett diplomát, azóta a kar Magyar Irodalomtörténeti Intézetének oktatója, docense volt. Különböző szerkesztői minőségekben több irodalmi lap - a Látóhatár, az Irodalomtörténet, a Könywi- lág - munkatársaként dolgozott. Irodalomtörténészként fő kutatási területe a 20. századi magyar dráma- és színháztörténet, a magyar szatíra története (Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Ter- sánszky Józsi Jenő, a paródia műfaja), valamint a modem kortársi törekvések (elsősorban a Tandori Dezső-életmű) vizsgálata volt. 27 önálló kötetet publikált, köztük irodalmi monográfiát (Nagy Lajosról), színészpályaképet (Garas Dezsőről, Bessenyei Ferencről), tanulmánygyűjteményt (Kortársi dráma; Egy tiszta tárgy találgatása; Nagy László tekintete; Trés fa- ciunt collegium; Fényfüggöny), és megjelentek könyvben válogatott színikritikái is. Reményi József Tamással közösen írt irodalmiparódia-köteteket (írtok ti így?; Babérköszörű; Sírfirkák; Susztermatt). Mintegy húsz éven át tevékenykedett különböző színházaknál dramaturgként (Kecskemét, Pécs, Játékszín, Nemzeti Színház, Eger), továbbá számos rádiós és televíziós műsort készített. Tarján Tamás 68 évet élt. (szinhaz.org, ú) Tarján Tamás (1949-2017) (Képarchívum) Aki kérdez: Lesi Zoltán. Aki válaszol: Csehy Zoltán. Aki a fotóról figyel: John Cage. A Fiatal írók Szövetsége hétfőn rendezett szimpóziumot a Pozsonyi Magyar Intézetben, a tanácskozás témája Csehy Zoltán Cage Pozsonyban című hosszú költeménye volt. A verset Borsik Miklós, Németh Zoltán és Székely Örs elemezte, majd a FISZ rendezvénysorozatának szelleméhez híven (különleges művekről rendhagyó, inspiráló helyszíneken, illetve körülmények között) a Camerata Zürich koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők. (Somogyi Tibor felvétele) Elhunyt Kvčta Fialová Prága. 88 éves korában elhunyt Kvčta Fialová cseh színésznő, aki elsősorban a Limonádé Joe című westemparódiának köszönhetően vált közönségkedvenccé: Oldrich Lipský 1964-es legendás filmjében a rosszlányt, Tornádó Lou-t alakította. Kvéta Fialová 1929-ben született a losonci járásbeli Nagydarócon. A brünni zeneakadémián tanult, utána vidéki színházakban dolgozott, mígnem 1958-ban Jan Werich Prágába vitte. Közel hét évtizedet töltött a színpadon, és hosszú pályafutása alatt több mint 120 filmben szerepelt, köztük Menzel Oscar- díjas rendezésében, a Szigorúan ellenőrzött vonatokban, az 1971-es Nagymamában vagy a Zeman őrnagy esetei című tévésorozatban. A hatvanas években igazi szexszimbólumnak számított, a cseh Liz Taylorként emlegették, később elsősorban finom eleganciája miatt számítottak rá a rendezők. 2014- ben még színpadra állt, noha jó ideje küzdött az Alzheimer-kórral, és szívpanaszai miatt többször is kórházi kezelésre szorult. (sita, as) Tornádó Lou szerepében (Archívum)
