Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-22 / 218. szám, péntek
2 KOZELET 2017. szeptember 22. | www.ujszo.com Lavina indulhat a szlovák sajtópiacon FINTA MÁRK Ha igazak az iparági pletykák, alapvető változások előtt áll a szlovákiai sajtópiac. A hírek szerint eladó a legnagyobb szlovák kereskedelmi tóvó, a Markíza, és a legolvasottabb bulvárlap, a Nový čas is - a nagy pénzügyi csoportok ós oligarchák is kivethetik hálójukat a „nagyhalakra". Bár a Markíza eladásáról az évek során többször felmerültek pletykák, most több szlovák lap, például a Sme és a Hospodárske noviny is arról ír, hogy a nyáron tárgyalások kezdődtek a legnézettebb szlovák kereskedelmi tévéről, és hónapokon belül gazdát cserélhet. A lapok a cseh Echo24.cz portál cikkére hivatkoznak, mely saját forrásai alapján azt hja, a Markíz- ától, a cseh Nova televíziótól, valamint a román Pro és a bolgár bTV csatornáktól egy pakkban szabadulna meg tulajdonosuk, a Central European Media Enterprises (CME), melynek legnagyobb részvényese az amerikai gigász, a Time Warner. Az eladási ár a cseh portál szerint bőven meghaladná az egymilliárd dollárt. A CME egyébként nemrégiben már adott el televíziókat: a nyáron a szlovén Pop TV-t és a horvát Novát is piacra dobták, és 230 millió eurót kaptak értük. A CME ugyanakkor tagadja, hogy eladná a tévéit. Mark Kobal, a társaság szóvivője pletykának minősítette az információt, és a cég vezérigazgatója, Christoph Mainush pedig korábban úgy nyilatkozott, nem akarnak több tévét eladni. Lenne érdeklődő A négy tévét tartalmazó állítólagos pakk iránt a hírek szerint ugyanakkor A Markíza televízió székháza többen is érdeklődnének, és érdekes nevek is vannak közöttük. A kínai befektetőket tömörítő energetikai óriás, a CEFC nevét olvasni a leggyakrabban, de felmerült a Petr Kellner cseh milliárdoshoz köthető PFF csoport, Andrej Babiš Agrofertje és a Penta pénzügyi csoport is. Utóbbi 2014-ben vásárolta meg többek közt a Trend és a Plus 7 dní hetilapot valamint a Plus jeden deň napilapot, valamint részesedést szerzett a lapunkat és a Sme napilapot is kiadó Petit Pressben. Idén augusztusban a csoport bejelentette, médiacége, a News and Media Holding átveszi a Petit Press magyar divízióját: lapunkat, az Új Szót és a Vasárnap hetilapot. A Penta a Denník N szerint régóta érdeklődik a Markíza iránt - amely továbbra is piacvezető a kereskedelmi televíziók között, ugyanakkor 2011 óta fokozatosan esik a nézettsége. A Sme azonban azt írja, maga a Penta nem vásárolhatna elektronikus médiumot, tehát televíziót sem, mivel a szlovák törvények szerint nem lehet egyszerre nyomtatott sajtó és elektronikus műsorszóró, tehát rádió vagy televízió tulajdonosa. A lap szerint azonban a csoport céghálóján keresztül - ahol befektetőként vesz részt - meg tudja kerülni a törvényt. Az állítólagos érdeklődők, a CEFC, a PFF és a Penta egyébként nem akarták kommentálni a sajtó megkeresésére a felröppent híreket, spekulációnak nevezték azokat. Egyedül Andrej Babiš Agrofertje reagált úgy, hogy nem terveznek televíziót vásárolni. Lapok eladósorban Azonban nemcsak a Markíza, hanem két országos lap, a legolvasottabb bulvárlap, a Nový čas és a baloldali Pravda eladásáról is beszélnek - előbbinél állítólag szintén a Penta az érdeklődő. A Nový čas tulajdonosa a svájci-német Ringier-Axel Springer konszern, mely az elmúlt években Magyarországon is több lapot birtokolt. Egy részüket eladni kényszerült a Vienna Capital Partnersnek, mely létrehozta a Mediaworks kiadóvállalatot, ahová az azóta bezárt Népszabadság és több régiós lap tartozott. A Mediaworks azóta Mészáros Lőrinc, a magyar kormányhoz közeli nagy- vállalkozó tulajdonába került. A Ringier-Axel Springer ugyanakkor tagadja, hogy eladná a Nový cast. A vállalat szóvivője, Alexandra Delvenakiotis a Sme megkeresésére kijelentette, szlovák leányvállalatuk- nem eladó. A Pravda hivatalos tulajdonosa, Karol Biermann szintén a Smenek azt mondta, mindent meg lehet venni és el lehet adni, ám ő most nem tervez megválni a laptól. Ugyanakkor, ha egy jó befektető érdekes ajánlatot tesz neki, nem lenne gondja az eladással. Mire jó, ha lapod van? Mirka Kemová médiaszakértőújságíró, a sajtópiaccal és sajtóetikával foglalkozó Omédiách.com portál vezetője lapunknak azt mondta, az iparági pletykák már legalább két éve szólnak a Markíza eladásáról, és hónapok óta beszélnek arról, hogy a Penta a Nový cast is megvásárolná, ám a jelenlegi tulajdonosok ezeket nem erősítették meg. A hazai médiapiac szerinte az elmúlt években Magyarországhoz és Csehországhoz hasonlóan megváltozott, azt azonban nem tudja megítélni, hogy nálunk kizárólag gazdasági jellegű-e ez a biznisz, vagy van politikai jellege is. „Szlovákiában ugyan politikus kezében nincs sajtótermék úgy, ahogy mondjuk Csehországban Andrej Babiš kezében, ám itt sem kedvező a helyzet. A korábban nagy médiacégek által birtokolt sajtótermékek nagy része pénzügyi csoportok kezébe került” - magyarázta az Új Szónak. Elmondása szerint a pénzügyi csoportok számára a sajtóbiznisz más gazdasági érdekeik kiegészítője, és egyesek nem titkolják, hogy az újságok birtoklása erődemonstráció is számukra. Példaként a pentás Marek Dospiva nyilatkozatát hozta fel, aki két éve a cseh Hospodárske noviny kérdésére, miért vásárol nagyban a Penta lapokat, azt mondta: „Nem kerülgetem a forró kását. Az, hogy birtokoljuk a médiumokat, biztonságot ad nekünk, hogy bárki számára rosszabb lesz irracionális módon támadni minket. Az irracionálist aláhúznám.“ Kemová leszögezi: a sajtónak elsősorban arra kell szolgálnia, hogy megírja az igazságot, véleményt formáljon, és nem arra, hogy harc vagy erődemonstráció eszköze legyen. (fm, HN, Sme) Lubyová Brüsszelben magyarázkodott Csak kicsit gyengült az SNS Pozsony. Nem nagyon látszik meg a koalíciós válság hatása az SNS támogatottságán, a párt a Focus felmérése alapján csak 0,3 százalékponttal esett vissza. A felmérést szeptember 11-18. között végezte az ügynökség, vagyis már a válság lezárulta után. A koalíciós pártelnökök szeptember 11-én írták alá a koalíciós szerződés kiegészítését, amit az elemzők az SNS vereségeként értékeltek. Az SNS-nél nagyobb mértékben esett a Smer -1,9 százalékponttal, és a Híd is nagyobb csökkenést kénytelen elkönyvelni - 0,8 százalékpont - a nemzetieknél. Az ellenzéki pártok egy hónap alatt kicsit erősödtek, Marian Kotleba pártja kivételével. Az MKP is erősödött, de 4%-kal még mindig a parlamenti küszöb alatt áll. (Ipj) Pártok támogatottsága I Párt I Szeptember I Augusztus I Smer 26,0% 27,9% SaS 14,0% 13,9% LSNS 10,4% 10,9% OLANO-Nova 9,6% 9,2% Sme rodina 9,1% 8,8% SNS 8,7% 9,1% KDH 6,4% 6,2% Híd 6,0% 6,8% MKP 4,0% 3,5% * Forrás: Focus ügynökség ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövő januárban írhatja ki újra az oktatási minisztérium a napokban megszüntetett, nagy port kavart 300 millió eurós uniós pályázati felhívást a tudomány és a kutatás támogatására. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter azt ígéri, hogy a az új pályázat átláthatóbb lesz. A tárcavezető Brüsszelben az Európai Bizottsággal tárgyalt a törölt felhívásról. A tudomány és a kutatás támogatására kiírt pályázaton jobbára olyan cégek voltak sikeresek, melyek korábban egyáltalán nem foglalkoztak tudománnyal és kutatással. Több sikeres pályázó alkalmazottak nélküli postafió cég volt. Lubyová bemutatta a bizottság képviselőinek azt az akciótervet, mellyel átláthatóbbá tenné a pályázati felhívások feltételeinek meghatározását, a projektek kiválasztását, a pályázatok értékelőinek kiválasztását és az egyéb folyamatokat. A tárca ezzel szeretné elnyerni az EB bizalmát, hogy újra engedélyezze az uniós alapok merítését. „Ha rábólintanak az akciótervre, az első lépéseket év végéig megvalósítjuk, 2018 elején ismét kiírhatjuk a megszüntetett pályázat felhívását” - mondta a tárcavezető. Lubyová arról a három, szintén a tudomány és a kutatás támogatására kiírt pályázatról is tárgyalt a bizottság képviselőivel, melyeket az EB a már törölt pályázat körüli botrány miatt állított le. A három felhívás összesen szintén 300 millió eurós fejlesztést tenne lehetővé. „Senkinek sem áll érdekében, hogy Szlovákia bármilyen forrásokat elveszítsen az Emberi erőforrások operatív programból, mi pedig biztosítottuk az EB végrehajtó hatalmát, hogy az uniós alapok merítésének kritériumai a legátláthatóbbak lesznek” - közölte Lubyová, miután tárgyalt Corina Cretu uniós biztossal. A biztos intenzívebb kommunikációra szólította fel a feleket. Lubyová szerint érezni lehetett a bizottság fenntartásait, úgy véli azonban, az akciótervvel sikerült meggyőzni az EB képviselőit arról, hogy Szlovákia tudatosítja a problémákat, és azokat valóban orvosolni akaija. „A legnagyobb mértékű átláthatóságra törekszünk, az akciótervbe azokat a tapasztalatokat is bedolgoztuk, amelyekre a még folyamatban levő ellenőrzések mutattak rá” - magyarázta. Az oktatási minisztérium és az Európai Bizottság szakemberei október közepéig egyeztetni fognak a most bemutatott akciótervről. Az egyeztetések eredményeiről ma tájékoztat a minisztérium. (le) Megugrott a magáncsődök száma Pozsony. Szlovákiában az idei év első nyolc hónapjában a magáncsődök száma elérte a 2390- et, ami 284 százalékkal több, mint az előző év egészében - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság legújabb elemzéséből. Tavaly még csak 841 ilyen csődöt jelentettek. „A növekedés a magáncsőddel kapcsolatos szabályok idén márciusban életbe lépett liberalizációjának köszönhető” - nyilatkozta Petra Štépánová, a Bisnode elemzője. A Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter által javasolt módosításnak köszönhetően könnyebben szabadulhatnak meg terheiktől azok a magán- személyek, akik olyan mértékben adósodtak el, hogy már nem tudják kezelni az adósságukat. Az adós két módszer közül választhat: vagy végrehajtást kér maga ellen, vagy törlesztési naptár alapján fizet. A végrehajtás a vagyona eladásával jár, amiből kielégíthetők lesznek a hitelezők. A második lehetőség a törlesztési naptár, amikor az adós megtarthatja vagyona egy részét, de időben fizetnie kell a bíróság által meghatározott törlesztő részleteket. A magáncsőd minden tíz évben csak egyszer vehető igénybe. (mi, sita) Lelassultak a koalíciós tárgyalások Pozsony. Nem nagyon haladnak a kormány új prioritásairól folytatott tárgyalások, habár a koalíciós pártelnökök - a sajtó teljes kizárásával - szerdán is tárgyaltak. Ugyan a kiegészített koalíciós szerződés azt mondja ki, hogy hétfőnként találkozik a koalíciós Ja- nács, erre ezen a héten nem került sor. Szerdán ugyan tárgyaltak a pártelnökök, de csak hármasban, pedig az új szerződés alapján minden pártnak a pártelnök mellett még egy embert küldenie kellene a megbeszélésre. A SITA hírügynökség információi szerint szerdán a 2018-as költségvetésről tárgyaltak a pártelnökök. A prioritásokról tárgyaló delegáció azonban lapunk információi szerint a koalíciós szerződés aláírása óta nem találkozott. Feladatuk az lenne, hogy megegyezzenek azokban a prioritásokban, amelyekkel kiegészítik a kormányprogramot. A pártok elsősorban szociális intézkedéseket javasolnak, a Smer a minimálbér növelését hangsúlyozza, az SNS a 13. fizetést szeretné törvénybe iktatni a Híd pedig a jövedelemadó csökkentését szeretné elérni. Mindez azonban a költségvetés kérdése, így feltételezhető, hogy a prioritásokról és a költségvetésről párhuzamosan tárgyalnak majd. (ipj)
