Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-21 / 217. szám, csütörtök
Aliatfarm A tömegtakarmányok TÁROLÁSA ÉS TARTÓSÍTÁSA JSZO(®UJSZO.COM Gazdasági állataink nagyfokú termelését a céltudatos tenyésztő munka és a kifogástalan minőségű takarmányok kívánt adagban való etetése garantálja. WWW A helyes takarmányozás biztosítja az állatok táplálóanyag-igényét, és védi őket a természet- szerűtlen tartástechnológia hatásaival szemben. Befolyásolja az állati termények mennyiségét és minőségét. Hatással van a termelési költségekre: állatfajonként a költségek 50-70 %-át a takarmányozásra fordítják. NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI TAKARMÁNY Takarmányok a növényi, az állati és a mikrobiális eredetű anyagok, amiket állataink az energia- és fehérjeszükségletük fedezésére hasznosítanak. A szintetikus takarmányok és a takarmánykiegészítők pedig javítják az állatok tápanyagellátását (vitaminok, ásványi anyagok, hozamfokozók). Hazánk éghajlati adottságai lehetővé tennék, hogy az év nagy részében (április-október) zöldtakarmányokat etessünk. A zöldtakarmányokat kétféle módon etethetjük: legeltethetők és etethetők kaszált zöldtakarmányként. A zöldtakarmányok etetése egész esztendőben azonban a zöldtakarmányok tartósításának köszönhetően valósul meg. A zöldtakarmányok tartósításának módszere az erjesztés, ismertebb nevén a silózás vagy szárítás, vagyis a széna készítése. A zöldtakarmányok erjesztésére alkalmas tárolóteret silónak nevezzük. Technikai szempontból a siló típusa befolyásolja az erjesztés sikerét. IDEIGLENES SILÓK Előnyük, hogy olcsón, változó méretekben bárhol építhetők, kialakíthatók. Hátrányuk, hogy a bennük tárolt szilázs a táplálóanyag vesztesége miatt gyengébb minőségű. Ároksiló: 1,5-2 m mélységű, eltérő hosszúságú, alján szalmával, oldalain műanyag fóliával bélelt árok. Felfelé szélesedő, a két végén a járműveknek le- és feljáró van kialakítva, Hátránya az esetleges földszennyezés, nehéz gépekre van szükség a kitermeléskor, illetve a megkezdett silótakarmányt védeni kell a csapadéktól. Kazalsiló: A gazdaságokban előfordulnak a trapéz, illetve félgömb alakú kazalsilók (halomsilók). Hátrányuk a nehéz tömörítés miatti nagy peremveszteség. Betároláskor fokozott a traktor általi balesetveszély. ■ Szalmabálasiló: Ideiglenesen ez is kialakítható, akár két szalmakazal között is, esetleg dupla bálasorból. Az anaerob (oxigént nem igénylő) környezet kialakítása végett fontos, hogy műanyag fóliával legyen kibélelve. ■ Fóliahenger: Újabb siló- zási technológia a takarmánynyal megtöltött fóliahenger. A fóliát csak egy alkalommal lehet felhasználni a takarmány tartósítására. Nagyon kedvelt tárolási mód, mert a táplálóanyag-veszteség kisebb, bárhol elkészíthető, mérete változtatható az állat- állomány nagyságától függően. A fóliahenger átmérője 2,4-3,0 m, a hosszúsága 75 m-ig igény szerint változtatható. A fóliatömlőben az anaerob körülmények gyorsan létrejönnek, és tartósan fenn is tarthatók. A tömlőt töltő gép intenzív tömörítést végez, ezáltal a hengerben csak kevés levegő marad, amit a növényi légzés gyorsan elhasznál. Kicsi a veszteség, a fólia fel nem repedéséigáz anaerob körülmények fennmaradnak. Alkalmas a nehezen erjeszthető pillangós zöldtakarmányok, a nedves szemes kukorica és egyéb takarmányok erjesztésére is. Fontos, hogy silózáskor a növény szárazanyagtartalma 30% fölött legyen, de ne haladja meg jelentősen a 40%-ot sem, mert rontja a tömörítést, és növekszik a silózási veszteség. A fóliahengerben egyaránt erjeszthető a szecskázott és a bálázott (hengerbálák, szögletes bálák) zöldtakarmány is. ■ Bála: A bálasilók is közkedveltek, 35-40% szárazanyag-tartalmú fonnyasztott zöldtakarmányból készülnek. A bálákat rendszerint 0,02- 0,03 mm vastagságú fóliával, bálacsomagoló gépekkel egyenként külön-külön fóliába csomagolják. A csomagolás 6-8 rétegben akár egy évig is biztosítja a jó tárolási feltételt. ÁLLANDÓ SILÓK Az állandó silók tartós fallal körülvett erjesztőtartályok, melyekben kevesebb veszteséggel jobb minőségű tartósított takarmány tárolható. Típusaik a falközi és a toronysilók. ■ Falközi silók: Ezek a legelterjedtebbek, oldalfalaik betonból, fémből és fából is készülhetnek. Fontos, hogy a mérete alkalmazkodjon a napi szilázsfelhasználáshoz és a betakarításkori gépi kapacitáshoz. Ideális, hogy a siló betárolása 3-5 nap alatt fejeződjön be, naponta legalább 60-80 cm-rel növekedjen, folyamatos tömörítéssel, hogy a veszteségeket csökkentsük. Az áthajtós falközi silók előnye, hogy az előre gyártott panelekből készítve szükség szerinti méretben változtathatók, de nagyobb a földszennyezés felhordásának veszélye. A falközi silók háromoldalú magas változata a takarmány jó tömörödését biztosítja. Ennél a típusnál a siló előtti betonozott területre billentik a zöldtakarmányt, ahonnan azt a tolólappal ellátott tömörítő traktor juttatja a silótérbe, ezáltal kisebb a földszennyezés felhordásának esélye. Magasságuk az 5 métert is elérheti. ■ Toronysilók: Előnyük, hogy gyakorlatilag teljesen anaerob módon lezárhatók. Kisebb veszteséggel, jó eredménnyel tartósíthatók bennük a közepesen és a nehezen erjeszthető takarmányok is. Viszont csak elő- fonnyasztott takarmányok er- jeszthetők bennük. Hátránya a beruházás magasabb költsége, amely többszörösen meghaladja a falközi silókét. Alsó és felső ürítésű tornyok is vannak. TARTÓSÍTÁS ERJESZTÉSSEL A takarmányok tartósítása erjesztéssel már a történelem előtti időktől ismert kon- zerválási eljárás. Az ember valószínűleg véletlenül jött rá, hogy a növényi termények meghatározott körülmények között erjedési folyamatokon mennek át, aminek eredményeképpen a termékek hosszú időn át tárolhatóvá váltak. Louis Pasteur ismerte fel, hogy a tejsavas erjedést baktériumok okozzák. A silózás elnevezés onnan származik, hogy az erjesztést az 1900-as évek elejétől állandó fallal körülvett tárolókban, silókban végezték. Napjainkban számos előnyének köszönhetően a silózás a mezőgazdasági üzemekben is elterjedt a takarmányok konzerválásában. Előnyei: Erjesztéssel kisebb a felhasznált takarmány táplálóanyag-vesztesége, mint KERTésUDVAR 2017. Szeptember I ■
