Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-21 / 217. szám, csütörtök

A Zöldségeskert WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM KERTesUDVAR 2017. szeptember legyen a termés. Két érési fázisa van: a bokron és az utóérlelés, amikor is kialakul az íz és a zamat. Az augusztus végén, szep­tember elején leszedett pap­rika még nem alkalmas az őrlésre. Meg kell szárítanunk- és érlelnünk. Az ideális sze- dési állapot akkor érkezik el, amikor szép piros már vala­mennyi paprika. Azok a pap­rikák, melyeket féléretten szedtünk le, az utóérlelés során nem lesznek pirosab­bak, azonban stabilizálódik az íz- és illatanyaguk, így az őrlemény nem fog idő előtt kifakulni, színét megtartjá. Ha leszedtük, le kell mosni róla a szennyeződést, és le is kell csöpögtetni vagy szárazra törölni. Ezután kö­vetkezhet a cérnára, zsinór­ra fűzés, és szellős, száraz, meleg helyre kiakasztva tovább szárítjuk. Tehetjük raschel hálóba, zsákokba is, így viszont a rothadás, pe­nészedés esélye nagyobb. De lehet külön szárító helyi­séget is kialakítani, melynek jó a szellőzése és ki is lehet fűteni. A paprika az utóérle­lés során kissé megtöpped, csörgősre szárad - ideje ki- csumáznunk. Kézzel törjük le a csöveket a szárról; a pap­rikamag kell az őrleménybe, de a szár és csuma nem. A mag azért kell az őrle­ménybe, mert a benne ta­lálható olaj kihozza a még élénkebb színt. Az őrlés előtt össze kell törni, átrostálni, a nagyobb darabokat újból összetörni, majd ledarálni. Utána pihentetni kell, hogy kihűljön (egyébként keserű­vé válna). Miután kellően le­hűlt, száraz, sötét, légmen­tes helyen tároljuk, hogy ne érintkezzen napfénnyel és levegővel. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK A mennyiben őszi vetést végzünk, akkor az elve­tett magokból még a tél beállta előtt nö­vény fejlődik, amely majd át­telel. Ilyen az áttelelő saláta, spenót, sóska, fokhagyma, áttelelő kelkáposzta, áttelelő borsó. A borsó körülbelül 10 cm magasságú lesz a hi­degek beállta előtt. Ha még szalmatakarással is besegí­tünk, akkor a kemény fagyo­kat is kibírja majd. Tél alá való vetéskor a vetésnek csak akkor lesz itt az ideje, ha a levegő már alaposan lehűlt, és a magok nem kezdenek el majd csírázni. Sárgarépát, petrezselymet, zöldborsót, áttelelő salátát is vethetünk így. Kockázatos, mivel ha enyhébbre fordul az idő, A tavaszt ősszel kell ELŐKÉSZÍTENI! Szeptemberben rengeteg a tennivaló a kertben. Betakarítunk, a terményeket tárolóba hordjuk, majd elkezdjük a jövő év tervezgetését - magvakat gyűjtünk, előkészítjük a talajt, az ágyásokat, megkezdjük az őszi és a tél alá való vetéseket... és a magok kihajtanak, a fagyok megérkezésével a vetemény károsodik. Persze érdemes kockáztatni, mivel ha sikerül, akkor nagyon megéri, hiszen sokkal korá­ban jutunk friss zöldséghez. SZEPTEMBERBEN ESEDÉKES! A korai kiültetésű paradi­csom letermett töveit már most felszedhetjük. A felásott talajba áttelelő vetemény kerülhet. A késői fejes-, kel­és vöröskáposzta, karfiol és bimbóskel, karalábé, zeller, cékla száraz időben öntözést igényel. A rövid tenyészidejű karfiol terméseit, a bimbós­kel fejlett rügyeit is szedhet­jük már. A bimbók a szár alján érnek be leghamarabb, először a kemény tapintású- akat szedjük le. Ha az érést gyorsítani akarjuk, akkor a hajtás csúcsát törjük vissza. A bokor- és karós babot is folyamatosan szedhetjük. A halványító zellert teljesen töltsük fel, hogy levélnyelei ne kapjanak fényt. A paradi­csom és paprika szedésekor ne hagyjunk a növényeken vagy a tövek között a kóroko­zókkal fertőzött, foltos, rot­hadó egyedeket, így a még érőfélben lévők károsodását előzhetjük meg. A KÉSEI BURGONYA ÉS BETEGSÉGEI A tőfonnyadás jelzi, hogy szedésre érett a gumó. Az érett gumók könnyen elválnak a tarackoktól, hé­juk jellegzetes színű, nem foszlik. Válogassuk át, csak a teljesen egészséges ter­mést lehet elraktároznunk. Levegős, lehetőleg enyhén nedves helyen tároljuk a burgonyát, 7-8°C körüli hő­mérsékleten. Meleg helyen ugyanis hamar kicsírázik. A jó tárolás jele, hogy a gu­mók nem szikkadnak ki, tehát nem csökkentik tö­megüket, nem hajtanak ki. A burgonyaraktár feltétlenül sötét legyen. Fény hatására zöldre színeződik a gumó, miközben szolanin nevű mérget termel. Az ilyen foltokat hámozáskor feltétlenül vágjuk ki. ■ Fiziológiás, azaz élet­tani zavarokkal is találkoz­hatunk a betakarítás során. Ilyen az előbb említett gu­mók zöldülése. ■ A felszíni szövetek be- süppedésének, elhalásának az oka az lehet, hogy a bur­gonyát túl sekélyre ültettük, vagy egy nagyobb eső le­mosta a bakhátról a földet. ■ A gumók repedésének legfontosabb oka a lassú fejlődést követő gyors növe­kedés. E repedezés bekövet­kezhet akkor is, ha a növény nem egyenletesen kapja a vizet, de nitrogéntöbblet vagy késői betakarítás is elő­idézheti. A repedések meg­nyithatják az utat a fertőzé­sek előtt. ■ Feketedésről beszé­lünk, amikor a gumók húsa megsötétedik, akár a fekete színig, miközben üregek is keletkezhetnek. Oka, ha a burgonyát túl magas (10°C) vagy túl alacsony (3°C alat­ti) hőmérsékleten tárolják, a raktár nyirkos és nem szellős. • Rozsdásodás közvetlenül a talaj felszíne alatt fejlődő gumókon figyelhető meg. A húsos részben szabályta­lanul szétszórva vagy külön­böző alakban elrendezve vannak a foltok. A gumó keserűvé válik. Az oka nem mindig ismert, de meszes és homokos talajokon gyako­ribb az előfordulása. Mész- hiány vagy magas hőmér­séklet a tenyészidő vége felé is okozhatja. ■ Kinövések is jelentkez­hetnek, mint pl. babásodás, ikergumó, átnövés. Oka le­het a bőséges trágyázás, de akár a fejlődési körülmények megváltozása is, pl. a száraz, hideg időt hirtelen felmele­gedés, nagyobb csapadék- mennyiség követi. A FŰSZERPAPRIKA BETAKARÍTÁSA A fűszerpaprika a magyar konyha világhírének meg­alapozója. Természetes festőanyagai, kellemes íz- és zamatanyagai, magas C-vitamin-tartalma az egyik legértékesebb és legkere­settebb használt fűszer- növényünké teszik. A jó minőségű, sötétvörös pap­rikaszín feltétele, hogy érett Fogjunk magot! Ha jó minőségű paradicsomunk, papri­kánk, uborkánk, tökünk, dinnyénk, zöld­borsónk van, felmerülhet az igény, hogy ebből magot kéne fogni. Bizonyos szabályo­kat figyelembe kell vennünk majd. ■ Ne szedjünk hibrid (F1) növényről ma­got, mert a következő nemzedék nem fog a szülőre hasonlítani. ■ Csak egészséges növényről szedjünk ma­got, mivel sok betegség a magon keresz­tül is átvihető a következő évre. ■ Az öntermékeny fajok, mint a paradi­csom, a borsó, a bab, a saláta az előző évi termésének minőségével megegyezőt fog a következő évben is teremni. ■ Mindiga legszebb, legkorábbi, lege­gészségesebb terméseket válasszuk ki továbbszaporításra. ■ A pergő magokat (saláta, hagyma) legjobb kora reggel, harmatosán szedni, mert ekkor még nem peregnek. A szára­kat levágjuk, és azzal együtt szárítjuk * Uborkát, tököt, dinnyét, paradicso­mot, paprikát csak teljes érésben szedjük le. Szedés után pár napig hagyjuk még tovább érni a termést, majd vágjuk fel, szedjük ki a magokat. Vízben áztatás, le­szűrés és legalább kétszeri átmosás után a maradék gyümölcshúst is távolítsuk el. Ezután kiterítjük és szárítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents