Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-20 / 216. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. szeptember 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Titokzatos élénkítés Sok a kérdés az MKP SZALAY ZOLTÁN T öbb mint 16 millió eurót osztana szét gazdaság- fejlesztési céllal a szlovákiai magyarok között a magyar kormány az MKP közreműködésével. Ilyen még nem volt, és még ha ez a csomag nem is elég arra, hogy en bloc felvirágoztassa a dél-szlovákiai kis- és középvállalkozásokat, a potenciális hatása nem elhanyagolható. Nagy hangsúly van itt a „potenciális” jelzőn, mert a csomagot meglehetősen furcsán készítik elő az illetékesek. Október elejével már indulna a pályáztatás, miközben egyelőre azt sem tudni, ki fogja a pályázatot kiírni - az első komáromi fórumon csak az derült ki, ki nem. Az a Baross Gábor Alap, amelyet nagy csinnadrattával bejelentettek nemrégiben, nem. Az ugyanis csak „kommunikálni” fogja a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket. Az alap kuratóriumát felügyelte gazdasági csomag kapcsán négy személy alkotja, köztük egy közgazdász, egy korábbi államtitkár (ma gazdálkodó agrármérnök), egy volt dékán és egy református püspökhelyettes. Ok lesznek az „agytröszt”, akikkel gazdaságfejlesztésről lehet majd beszélgetni. (Igen jói látja a kedves olvasó, tényleg van közöttük egy püspökhelyettes is, de hogy a gazdaságfejlesztésnek milyen teológiai vonatkozásai lesznek, azt egyelőre nem közölték.) Azt sem tudni, hogyan fogják elérni a rejtélyes pénzosztók, hogy a csomag tényleg a szlovákiai magyar gazdaság fejlesztését szolgálja, hiszen a szlovákiai, illetve az uniós szervek aligha néznék jó szemmel, ha etnikai alapon zárnának ki bárkit egy ilyen pályázatból. Meg egyébként is, felmerül a kérdés, hogy mitől szlovákiai magyar például egy tenyészbika? A kisebbségi kultúra támogatásának esetében sem annyira egyszerű ez a kérdés, de ha egy könyvet például magyarul írnak meg, vagy egy rendezvényen magyar népdalokat énekelnek, az könnyít a döntésen. Itt viszont egy új helyzetről van szó, és az eddigi információink (és a program halasztása) alapján úgy tűnik, hogy az MKP vezetése is megilletőáött némileg ettől a feladattól. Mert mi lesz, ha végül a Menyhárt József által a sztrádaépítés kapcsán emlegetett alvó szlovák kolóniák is felébrednek a hír hallatán, és kémek ebből a délszlovákiai pénzből? Egyelőre nem tudni, hogyan egyezteti össze a pályáztató (A magyar kormány? Az MKP? Valaki más?) a Menyhárt által hangoztatott átláthatóságot és nyitottságot az etnikai jelleggel. Eddig tehát inkább megválaszolatlan kérdések vannak a nagy gazdaságélénkítő pénzcsomag kapcsán, illetve halasztások és a korábbi nagyszabású ígéretek (300 millió eurós programról szóltak az első hírek) szerényebbre mérséklése. Ez még nem jelenti azt, hogy ne lehetne végül a program egy olyan sikertörténet, amivel jól járhatna a délszlovákiai vidék, a helyi emberek és még a tenyészbikák is. Egy biztos: a dél-szlovákiai gazdaság élénkítésre szorul, de az MKP programjának csak akkor lesz értelme, ha valóban átláthatóan és nyitottan valósítják meg. Agytröszt már van, jöhetnek az eredmények. LEGKÖZELEBB PÉNZÜGYMINISZTER LESZEK! Kaliňák több mint 3 millió eurót hozott össze „mellékesként" az elmúlt tíz évben (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Közép-Európa drámaként éli meg a német parlamenti választást Közép-Európa nagyobb drámaként éli meg a német parlamenti választást, mint maguk a németek - véli a Hospo- dáŕské noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. A visegrádi országokat nyugtalanítja, hogy a jövő heti választások után a várható győztes, az Angela Merkel vezette jobbközép CDU/CSU a szociáldemokratákat (SPD) választja koalíciós partnernek, s a külügyminiszteri széket a visegrádiakat gyakran keményen bíráló Martin Schulz foglalja el - mutat rá a lap. Varsó magának árt Németország és Franciaország vezetése alatt várhatóan megerősödik a szorosabb európai uniós összefogásra való törekvés, és ez a helyzet elsősorban Lengyelország számára lesz kedvezőtlen. Varsó olyan szerencsétlen módon dobta be a politikába a németkártyát, főleg II. világháborús jóvátételi követelésekkel, ami Prága és Pozsony számára érthetetlen. A kár hatalmas, s a lengyelek ott is ártanak önmaguknak, ahol nem is kellene. Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az újság szerint másképpen viselkedik. Fico nemrégiben felfedezte magában a „nagy européert”, és nyíltan kijelentette: Szlovákia az Európai Unió magjához akar tartozni, ami egyértelmű üzenet, hogy nem kíván problémákat okozni. Orbán Viktor nem lépte át soha azt a határt, amelyre Berlin és München figyelmezteti: a menekültválság nem gyengítette meg annyira Merkelt, hogy ő a lengyelekkel együtt képes legyen az EU-ban keresztülvinni azt az új koncepciót, amely megszilárdítaná a nemzetállamok szerepét - írta a lap. Bár Németországnak a választás után valószínűleg nem lesz új kancelláija, várható, hogy az eddiginél aktívabb Európa-politikát fog folytatni, ami az euroszkepticizmussal egyre inkább kokettáló visegrádiak számára elég radikális változás. A fő gond: albérleti díjak A Der Tagesspiegel című német lap megbízásából készített felmérés alapján a németek kétharmada úgy érzi, hogy a szavazatukért versengő pártok az utóbbi hetekben nem tárgyalták ki kellőképpen a legfontosabb politikai témákat, és csak 25 százalék gondolja, hogy minden fontos ügyről elég szó esett a kampányban. Azt a kérdést vizsgálva, hogy a választók milyen mindennapi gondjukat hiányolták a kampányból, az első helyen a bűzözés áll, de erről is csupán 25 százalék gondolja, hogy nem beszéltek róla eleget a politikusok. A második 14,2 százalékkal az albérleti díjak rohamos emelkedése, amely azért fontos a németeknek, mert jellemzően bérlakásban élnek. Az összes többi ügyről 10 százaléknál kevesebben gondolják, hogy nem kapott elég teret a kampányban. (MTI) Miniszter és szenzációs üzletember MARIÁN LEŠKO A közéleti szereplők kötelező vagyonbevallási nyilatkozata kapcsán múlt héten feltették Robert Kaliňáknak a kérdést, min keresett a legjobban a tavalyi évben. A belügyminiszternek ugyanis a fizetése mellett 342 ezer euró bevétele is volt, melynek pontos eredetét nem kell feltüntetnie, csak magát az összeget. Kaliňák az új ságírói kérdésre hanyagul azt válaszolta, „egy részesedési alapból” kapta a pénz javát, de a pontos nevét nem is tudja, „olyan szörnyű a rövidítése, nem is bírtam megjegyezni”. És azt is hozzátette, miért nem óhajtja megerőltetni az emlékezetét. „Amikor azokat a demagóg dolgokat írták rólam, mindannyian hozzájutottak a részvényesi portfoliómhoz. Mivel felhasználták azokat az információkat, nálam már hiába kopogtatnak ilyen kérdésekkel.” Ez volt Kaliňák válasza, és most téljünk vissza a valóságba. A belügyminiszter a sajtó számtalan firtatása ellenére soha nem hozta nyilvánosságra, hogy mely cégekben vannak részvényei. Azokban az időkben, amikor még igyekezett jóban lenni az újságírókkal, az újságírónőknek meg kifejezetten udvarolt, előszeretettel rukkolt elő olyan válaszokkal, hogy az Apple cégben vannak részvényei, meg a Walt Disney- nél. Hát, ha valóban ezeknél lett volna részesedése, alaposan megsínylette volna a 2008-ban beköszöntő világméretű válságot. Azonban semmi ilyesmi nem történt, Kaliňák 2008-ban is szépen keresett, a fizetésén felül további 282 ezer eurót. Pavol Škriniar gazdasági szakíró elemzése szerint a következő évben, amikor minden 50-100 százalékkal esett vissza, Kaliňák 152 ezer eurót keresett - nos, ez volt a mélypont számára. 2006-ban lett miniszter, és azóta olyan sikeresen fektetett be, hogy 2016 végéig összesen 3 461 719 euró nyeresége volt. Senki még csak nem is sejti, hogy mivel keres ilyen szépen a belügyminiszter. Azt viszont mindenki tudja, hogy üzletelt az áfásszámlás vállalkozó Ladislav Baštemák- kal, akitől megvette részesedését a B. A. Haus cégben. Hajdanán Margita Mečiarová ifjabb Rezestől vett egymillió koronáért részvényeket, hogy három hónap múlva mesés nyereséggel, 60 millióért adjon túl rajtuk. Kaliňák azért nem annyira sikeres üzletember, mint Margita asszony, de az ő esetében Baštemák is ugyanúgy viselkedett, mint Rezes - mintha az lett volna a cél, hogy az eladással minél többet veszítsen. A kormányfő és a Smer háborog, hogy az ellenzéki képviselők leváltanák Kaliňákot, hiszen a legutóbbi próbálkozás óta „semmilyen új információ nem bukkant fel”. Ez persze nem igaz, elég felidézni, hogyan adott el Kaliňák a belügyminisztérium tulajdonában levő telkeket, hogyan zajlott a közbeszerzés a belügyminisztérium új kórházának felszerelése esetében, a közbeszerzési törvény megsértésével. Időközben az is bebizonyosodott, hogy a pozsonyi lakásmaffia egyik vezetőjét, Jozef Dragót felvette a rendőrség kötelékébe, és arra az esetre is emlékszünk, amikor a rendőrök lelőttek egy ártatlan fiatalembert, mert nem állt meg az autójával. De ha nem is került volna elő „semmilyen új információ”, a régiek is bőven elegendőek arra, hogy a belügyminiszter leváltása állandóan napirenden legyen a parlamentben. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Pedofilbotrány a francia egyházban Bíróság előtt kell felelnie Francia- ország egyik legbefolyásosabb és legismertebb katolikus vezetőjének, Philippe Barbarin bíborosnak, lyoni érseknek, akit pedofil papok áldozatai azzal vádolnak: 25 évvel ezelőtt tudomása volt a molesztá- lásokról, de nem jelentette a hatóságoknak -jelentette be az illetékes bíróság. Az érsek és hat további egyházi vezető ellen 2018. április 4. és 6. között folytatják le a pert, amelyet egy 2016-ban szexuális visszaéléssel meggyanúsított pap, Bernard Preynat tíz áldozata kezdeményezett. A meggyanúsított pap, aki ellen jelenleg is folyik a nyomozás, csaknem húsz éven át vezetett egy cserkészszövetséget. 2016. január 27-én indult eljárás ellene, miután beismerte, hogy 1986 és 1991 között szexuálisan molesztálta a rá bízott gyerekeket. Ügyvédje szerint Preynat közölte a bíróval, hogy az egyházi hatóságok 1991 óta tudtak mindent, ennek ellenére a pap 2015-ös nyugdíjazásáig gyakorolhatta hivatását. Az áldozatok kiskorúak ellen elkövetett szexuális bántalmazás miatti panasz elmulasztásának gyanújával tettek feljelentést a lyoni egyházkerület több vezetője, köztük Philippe Barbarin bíboros ellen, aki egy interjúban elismerte, hogy 2007-2008 táján értesült a pap „viselkedéséről”. Az ügy másfél éve akkora botrányt kavart Franciaországban, hogy a katolikus egyház jelezte: minden olyan pedofilügyet kivizsgál, amelyben papok érintettek, még a múltban történteket is, s a francia püspöki konferencia a pedofilia elleni harc céljából több intézkedésről is döntött. Ezzel párhuzamosan pedig az ügyészség papi pedofilia elhallgatása és segítségmegtagadás miatt indított vizsgálatot a lyoni egyházmegye több vezetője, köztük az érsek ellen is. Miután a nyomozást vádemelés nélkül 2016. augusztus 1-jén lezárták, a panaszosok májusban közvetlenül a bírósághoz fordultak, amely elrendelte a per lefolytatását az érintett egyházi vezetőkellen. (MTI)
