Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-20 / 216. szám, szerda
8 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. szeptember 20. | www.ujszo.com Újabb csapás régiónk agrárvállalkozóira Kijev/Pozsony. Erős riválist kaptak régiónk országainak a gazdálkodói az ukránok uniós piacra történő beengedésével, és a probléma a mostaninál még sokkal nagyobb is lehet. Nagyjából 500 millió fős piachoz juthat Ukrajna, az unió üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piactér nyílik meg a már hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodással, amely a vámok nagy részének megszüntetéséről is határoz - derül ki a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzéséből. A már meglévő hatalmas birtokok mellett Ukrajnában sok a szabad terület, ezen felül a termőföldek nagy részét kiváló minőségű fe- keteföld alkotja. ANAKszerintaz ukrán gazdák hektáronkénti árbevétele 10-20 százalékkal alacsonyabb, mint régiónk országaiban, de a termelési költségük csak 40-50 százaléka az itteninek, mert kevesebb az anyagfelhasználásuk, és olcsóbb náluk a munkaerő. Versenyképesebb fajtákkal, hatásosabb vegyszerekkel és újabb gépekkel az ukrán terméshozam néhány becslés szerint 50-60 százalékkal is nőhet. Ez pedig még a költségek növekedése mellett is jelentős verseny- előnyt biztosítana nekik. Ukrajna már jelenleg is 16-18 millió tonna búzát és 18-20 millió Aszlovákiaigazdáknemvehetikfel a versenyt az ukrán gabonatermelőkkel (Képarchívum) tonna kukoricát exportál, a teljes gabonaexportja pedig évente körülbelül 40 millió tonnát tesz ki. Oroszországé évi 35-38 millió tonna, így ez a két ország külön- külön annyit exportál, amennyit az Európai Unió 28 tagországa összesen. Ez a NAK szerint azért is fontos, mert az EU tagállamaihoz hasonlóan 2016-tól Ukrajna sem exportálhat mezőgazdasági terméket és élelmiszert Oroszországba. A gabonán kívül az olajos magvak, tej, feldolgozott paradicsom, alkoholos italok és étolaj esetében is jelentős versenyre számíthatunk, hiszen ezek előállítási költsége is olcsóbb Ukrajnában, mint nálunk. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Uniós rekorder az építőiparunk Brüsszel. Júliusban is régiónk országaiban bővült legnagyobb mértékben az építőipar termelése az Európai Unió 28 tagállama közül. A tavaly júliusival összevetve az euróövezetben 3,4, az unió egészében pedig 3,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés. A legerőteljesebb növekedést 2016 júliusához képest Magyarországon (22,6%), Lengyelországban (19,8%) és Szlovákiában (14,7%) regisztrálták. (TASR) Drágulhatnak az üzemanyagok Bócs. Ma kezdődik a Kőolaj- exportáló Országok Szervezetének (OPEC) a bécsi nem hivatalos találkozója. Az érdemi tárgyalásokat szeptember 22-én kezdik meg. Bár a novemberi plenáris a legfrissebb információk szerint a tagok hivatalosan is bejelenthetik, hogy újabb kvótacsökkenést fontolnak meg, ami növelhetné a kőolaj, és így közvetve az üzemanyagok árát is. (TASR, MTI) Csúcson a magyar beruházások Budapest. Látványosan megugrott a magyarországi vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek több mint fele, 57 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. Az iparban és a középvállalkozásoknál ennél is jobb az arány, ugyanis a cégek több mint 70 százaléka készül beruházni - derül ki a K&H bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, amelyet az informatikai fejlesztések követnek, de az autókereskedők is örülhetnek, mivel rég nem látott mértékben készülnek a vállalkozások a céges autók cseOPEC-ülés még távolinak látszik, réjére. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA I Árfolyam I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8862 Lengyel zloty 4,2785 H Cseh korona 26,103 Magyar forint 308,85 □ Horvát kuna 7,4745 Román lej 4,6004 D Japán jen 133,44 Svájci frank 1,1535 n Kanadai dollár 1,4714 Q USA-dollár 1,1972 n VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR T CSEH KORONA T FORINT Privatbank! 1,22-1,17 '26,76-25,46OTP Bank 1,25-1,14 27,26-24,96 323,38-296,12 Postabank 1,23-1,16 26,89-25,33 322,26-297,47 Szí. Takarékpénztár 1,24-1,15 26,81-25,32 323,62-295,74 Tatra banka 1,23-1,16 26,95-25,28 322,60-296,90 ČSOB 1,23-1,17 26,77-25,44Általános Hitelbank ,24-1,16 26,91-25,34 323,55-295,68 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Használt vagy inkább új lakást éri meg vásárolni? Jlr. __ . „ -J Ü ......zy, „ .p.■ r:' ~ •:----------- -------------r * * t «HlpVÍ *' 3Laa— J j" Pozsonyban a háromszobás lakások esetében a használt és új ingatlanok közötti árkülönbség eléri a 60 ezer eurót (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Az ingatlanpiac fellendülése tovább tart, a nagyobb szlovákiai városokban egyre több új lakást adnak át. Kérdés persze, hogy megéri-e belevágni egy teljesen új lakó- ingatlan megvételébe, vagy inkább használtat érdemes venni ás felújítani. Mindkét ingatlantípusnak vannak előnyei, de nem biztos, hogy számunkra mind egyformán fontosak. Mivel az ár a legfőbb tényező, ha egy lakás mellett vagy ellen döntünk, foglalkozzunk elsőként ezzel. Ami az egész országra érvényes, az természetesen az, hogy az új építésű lakásokhoz borsosabb áron juthatunk hozzá, mint a használtakhoz, egyáltalán nem mindegy azonban, hogy mely városban szeretnénk lakóingatlanhoz jutni. „Pozsonyban például a háromszobás lakások esetében a használt és új ingatlanok közötti árkülönbség eléri a 60 ezer eurót. Ez már meghaladja azt az összeget, amit általában a használt lakás felújítására kell fordítani, vagyis a fővárosban megéri öregebb lakást is vásárolni” - nyilatkozta Martin Lazík, a nehnutefnosti.sk elemzője, hozzátéve azonban, hogy egy öregebb lakás akkor sem lesz fiatalabb, ha felújítják, vagyis az ezzel kapcsolatos kockázatokat mindig figyelembe kellene vennünk. „Ráadásul, ha az adott lakóház költségvetése nem teszi lehetővé a felújításokat, gyors romlásra számíthatunk, és arról sem szabadna megfeledkeznünk, hogy a régebbi lakóházak környékén általában nincs elegendő parkolóhely” - tette hozzá Alexander Krajňak, a Re/Max ingatlanügynökség tulajdonosa. Pozsonnyal szemben ugyanakkor a használt és új háromszobás lakások közötti árkülönbség Nyitrán csupán 33, Nagyszombatban pedig 31 ezer euró, ezekben a városokban így még kevésbé éri meg öregebb lakást vásárolni. A kisebb lakások esetében az árkülönbség ráadásul még a fent jelzettnél is alacsonyabb. Lazík szerint Háromszobás lakások átlagára Város Használt lakás új lakás Árkülönbség Pozsony 160 ezer 220 ezer 60 ezer Besztercebánya 80 ezer 135 ezer 55 ezer Trencsén 80 ezer 130 ezer 50 ezer Kassa 93 ezer 137 ezer 44 ezer Zsolna 92 ezer 129 ezer 37 ezer Nyitra 90 ezer 123 ezer 33 ezer Nagyszombat 93 ezer 124 ezer 31 ezer Eperjes 77 ezer 106 ezer 29 ezer Az árak euróbán vannak feltüntetve ♦ Forrás: nehnuteľnosti.sk persze az új lakások esetében is számítanunk kell a járulékos költségekre, például a lakás teljes bebútorozására. Ráadásul, amíg egy használt lakásnál vevőként van bizonyos alkupozíciónk, és képesek lehetünk lefaragni az áron, addig az új építésűeknél erre szinte semmi esély. Ennek ellenére persze köthetünk jó üzletet: még ha nem is engednek az árból, extraként felajánlhatnak nekünk valamit (konyhabútor, elektromos redőny), ami akár nagyobb értéket is képviselhet. Mint minden adásvételnél, itt is óriási jelentősége van annak, hogy a szerződésbe pontosan mi kerül be- 4Šrfv ,_*j m le, és mennyire tudunk a feltételeken változtatni. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokkal jobban meg van kötve a kezünk egy új építésű lakásnál, mint a használtnál. Már csak azért is, mert utóbbinál a saját ügyvédünkkel készíttethetjük el a szerződést, míg az újnál ez adottság. Az új építésű lakás előnye, hogy egy modem ingatlant vehetünk át, és bizonyos mértékig beleszólhatunk a kinézetébe. Nem mellesleg olyan lakásunk lesz, ami a legmodernebb energetikai elvárásoknak is maximálisan megfelel. Használt ingatlannál az elavult nyílászárók és a fűtési rendszer cseréje hatalmas összeget emészthet fel. Az előzőekből következik, hogy a lakás fenntartási költsége is alacsonyabb lesz. Különösen fontos ez, ha hitelből vásárolunk, hiszen a költségvetésből a törlesztőket is állni kell. Ha egy lapos tévét vásárolunk, megnézzük, ki gyártotta és mennyire megbízható. Lazík szerint tegyünk így az új lakás vásárlásánál is, hiszen egy olyan döntést hozunk meg, ami akár évtizedekre meghatározza az életünket. Érthető, hogy az ár fontos szempont, de legyen ott mellette az is, hogy csak olyan fejlesztővel kössünk szerződést, aki már letett valamit az asztalra. (mi, TASR) Nem marakodunk az uniós pénzért Szlovákia egyáltalán nem tanult az uniós támogatásokkal kapcsolatos előző programozási időszak hibáiból - derül ki az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet legújabb felméréséből. Eszerint az uniós támogatások merítése még a korábbiaknál is lassabban folyik. Pozsony., .Nagyot tévedett, aki arra számított, hogy a kormány tanul az előző programozási időszak hibáiból, és felgyorsítja az uniós támogatások merítését. Az eddigi adatok szerint még a korábbiaknál is lassabban halad a támogatások lehívása” - nyilatkozta Dušan Sloboda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzője. A jelenleg futó, 2014 és 2020 közötti programozási időszaknak a felénél tartunk, eddig azonban a Szlovákia számára elkülönített támogatások 7 százalékát sem sikerült lehívni. Az előző, 2007 és 2013 közötti programozási időszak félidejé(Képarchívum) nél ez az arány csaknem 8,5 százalék volt. „Az igazán aggasztó azonban az, hogy míg az előző programozási időszak félidejénél már csaknem a támogatások felét sikerült lekötni, manapság csak a rendelkezésre álló összeg negyedére kötötték meg a szerződést” - mondta Sloboda. Szerinte így nem volna szabad meglepődnünk azon, hogy a kormány ezeket az adatokat nem szívesen teszi közzé. „Peter Pellegrini kormányfő-helyettes általában azzal érvel, hogy eddig már a támogatások 73 százalékára hirdettek pályázatot, ami sokkal jobban hangzik, mint ha azt mondaná, hogy a programozási időszak felében még csak a pénzek nem egész 7 százalékát használtuk fel” - nyilatkozta az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzője. Sloboda szerint azonban az elmúlt programozási időszakban e tekintetben is jobban teljesített az ország, hiszen a félidőben már az uniós támogatások csaknem 83 százalékára hirdettek pályázatot. „Úgy tűnik, hogy Szlovákia a jelenlegi programozási időszak végén is megismétli az elmúlt időszak hibáit. Mivel a merítés katasztrofális lesz, az utolsó pillanatban igyekeznek majd felhasználni a lehető legtöbb támogatást. A kapkodás miatt pedig ezúttal sem ügyelnek majd arra, hogy a lehető legjobb projektek kidolgozói jussanak hozzá az uniós pénzekhez”-vallja Sloboda. (SITA, mi)
