Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-16 / 213. szám, szombat

TO SZALON ■ 2017. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com D« GaulU: Franciaország megőrzi önállóságát a Közös Piacban, elveti az alárendeltséget a NATO-ban Miéi Már |«l«nle»tflk. DE GAULLE francia tlnSk citttürtök délután tartot­ta aafjr érdeklődés««) várt «ajtóért* kexlwtét caakaem ezer francia ét ktil- fSldt Ajságirö előtt a kormány tagjai nak jelenléteb«!» A legnagyobb feltűnést De Gaulle nyilatkozatinak az a része keltette, amelyben » Közös Piac válságéra! fog lalkoxott. De Gaulle kijelentette, hogy Francia- orsság nem egyezik bele nemzeti **u verenitásanak korlátozásába, éppen eeárt aifogadbatatlaa számára a Kö­zűé Piac alapját alkotó római egyez­ménynek az a rendelkezése, amely sze­rint 198* január 1 tói bizonyos kérdé­sekben a többségi szavazás elve lép életbe, mert ez lehetővé teszi, hogy Franciaországét leszavazzak Nem ért egyat azzal sem. hogy a Közös Piac végrehajtó bizottsága, amelyet a nem­zetek feletti „technokrácia embriójá­nak“ nevezett, önálló javaslatokat t* besten. De Gaulle lényegében felmond ta a Közbe Piac alapokmányának a tag­államok asuverenitását korlátozó ren­delkezéseit. jellemző módon arra hi­vatkozott, hogy a Közös Piac, a Szén és A célközönség valamint Euratom alapját képező egyezményeket Francia- nrsxégnak 1898 hat» megindult megerő- södéze «lőtt kötötték meg, (gy azok lényegében azt tartalmazzák, amit a többiek akartak. Da Gaulle ezután ki­jelentette. hogy Franciaország hajlaa dó ijra kezdeni s tárgyalásokat, de csak a fentiek szellemében. Hasonló batarozottséggal foglalt állást üa Gaul­le az integráció gondolata ellen, ami kor a NATO kérdéséi fejtegette. Hang sólyozta, hogy a francia kormány szük­ségesnek tartja az Atlanti Szövetséget, mai szövetségeseinek szövetségese, ma rád. de 1983 1g a szerződés lejártáig véget kel! vetni a jelenleg! helyzetnek, amelyben Franciaország alárendelt sze­repre van kárhoztatva a NATO-ban. De Gaulle ezt kővetően kidomborí­totta az ENSZ öt alakító hatalmának — az Egyező it Államok, a Szovjetunió, N'«gy Britannia, Kina és Franciaország — felelősségét a világ sorsáért. Dél­kelet-Ázsia kérdései csak az öt nagy­hatalom egyetértésével oldhatók meg — mondotta. Az alapvető feltétel, hogy indokínában megszűnjön az Idegen be­avatkozás, és ez esetben lehetővé vá­lik az érdekeit országok semlegesíté­se. A népek együttműködéséről szólva a köstaraasagi elnök kitért Franciaország és a szociálisra országok viszonyára. Hangoztatta, hogy a francia kormány tárgyalásokba kezdett csaknem vala tnannyl kelet európai országgal. Nagy fontosságot tulajdonit a francia—szov­jet kapcsolatok fejlődésének. MAURER román és CYRANKlEWICZ lengyel ml alsiterelnök párizsi látogatásénak. De Gaulle hosszan foglalkozott bel­politikai kérdésekkel. Elhárította az újságírók kérdését, vajon újra felöltati- n Magát a köztársasági elnökségre. 1965. szeptember 11. UEris a halálba. Sokan inkább a biztos halált válasrtották.rnmtalassú Ä ““« «* d. »*0, Levelezőink írjak AZ ARATOK jutalma A Tornaijai (Šafárikovo| AI lamí Gazdaságban az uralás befejezése után három község­ben rendeztek aralúünnepályt. Célunk, hogy méltóképpen meg háláljuk az eredményes mun­kál végző dolgozóink igyekeze tél — mondotta Czigány Zol tán. a gazdaság szakszervezeti elnöke. A szakszervezet aján deka egy háromnapos kirán dulás volt, melyen ütvenen vettek részt. (Iloniiiucbaii meg tekintették a ..Fiúra *77“ kiál­lítást. Majd Nyitrán részt vei lek a szlovákiai aratóim népé lyun. és az ..Agrokomplex ’77“ kiállítást oezlok meg. Akik nem jutottak el ide, azoknak Buda pestre szervezlek kirándulási. Polgári László mérnök 2001. szeptember 13. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Andrej Kiska Nehéz hetet tudhat maga után a köztársasági elnök. Anonim címről olyan adóhatósági dokumentumok jutottak el a médi­ákba, amelyek Kiska választási kampányának finanszírozásával kapcsolatosan ébresztenek kétségeket. Bár az elnök cége rég ki­egyenlítette az adóhivatal által kifogásolt tételeket, az ügy mégis komoly csorbát ejthet az eddig feddhetetlennek látszó államfő imázsán. S nem várt muníciót ad Kiska politikai ellenfeleinek ke­zébe. A dolog kapcsán azonban sok kérdés merül fel: legfőképp, ki áll a titokzatos ukrajnai e-mailcím mögött, s hogy szerezhette meg a titkos dokumentumokat? S nem utolsósorban, vajon be­vett szokás-e nálunk, hogy az állami szervek politikai vagy egyéb megrendelésre titkos iratokkal üzleteljenek? (ú) x 1 ápôSľ Jfiff m 1 š JU t ijfa. j vfc i JBt # HÉ f m : l 1 ' ■ ■ ímé :/• ’Äií . : P HP HP HP #* HP Š% p P P P P P i* ,.M4 ' j \ p ip p P P P p Uk lik Uk iá MM 4 M Uk api mm Uk éí ■: m Uk m Ük síi m flip Ük . :-ÉH» tHp m Mm Ili 3 3 I É IU u Uá IU IU ÉH iu IU IU IÉ IÉ UM IU IU IU IU IU IU IU IU IU IU A HÉT ESEMÉNYE Hát megpróbálják bemocskolni nekünk az elnök urat! A hazai médiák a héten egy anonim címről olyan levelet kaptak, amely Kiska számára kompro­mittáló infokat tartalmazott: a csatolt dokumentumok alapján Kiska KTAG nevű cége jogtala­nul könyvelte el önköltségként az elnöki kampány kiadásait. Amit az adóhatóság kifogásolt, s a cég utólag ki is fizetett, bírsággal megtetézve. Természe­tesen az elnök nem dicsekedett ezzel a kis „félreértéssel”, s amikor az egész kiderült, nem egészen nyílt és kielégítő választ adott rá. így a támogatói ma csalódottak lehetnek, hiszen az elnököt erkölcsi autoritásnak tekintették. Ma azzal kell meg­békélniük, hogy az elnök is csak ember, és amikor még vállalko­zó volt, úgy viselkedett, ahogy Szlovákiában szokás. Egyszóval, a múltja utolérte, amikor a legkevésbé várta volna. Ugyanakkor egy szusszal azt is hozzá kell tenni, hogy itt nem közpénzek lenyúlásáról, túlárazott közbeszerzésről vagy kenőpénzekről van szó. így az úgy társadalmi veszélyét nem lehet összehasonlítani a na­gyobb botrányokéval, például azzal, amely Plavčan minisztert kidobta a nyeregből. Hasonlóképpen egyet lehet érteni Peter Schutz kommen­tátorral abban, hogy Kiska bakijához képest sokszorosan veszélyesebb bizalmas informá­ciók szelektív kiszivárogtatása a pénzügyőrség háza tájáról. Az akció célzott titkosszolgálati játékra emlékeztet, s talán dur­ván alábecsülnénk a szerzőit, ha azt hinnénk, az indíték pusztán a kormány botrányai­nak elfedése. Könnyen meglehet, hogy en­nek a szennynek a kieresztője egyáltalán nem a kormánykoa­líció környezetéből származik. Kiska nem csupán a jelenlegi kormány kritikusaként lépett fel, hanem Szlovákia nyugati orientációjának százszázalékos támogatójaként is. Külön­bözők lehetnek tehát az okai annak, miért akarná valaki lejáratni. A hét pozitív momentuma az új oktatási miniszter, aki viszont tekintettel a felkor­bácsolt politikai klímára egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája •-A A hét legfontosabb nemzet­közi eseménye a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése Limában, amellyel kukába hajította saját reformtervét, az Agenda 2020-at, az olcsóbb, kisebb, ezzel több pályázót vonzó olimpia vízióját. Ezzel szemben valódi mérlegelés helyett a megmaradt két je­lentkezőt nem versenyeztették, hanem szétosztották köztük a 2024-es és 2028-as rende­zést együtt: Párizs előbb, Los Angeles később lesz helyszín. Thomas Bach NOB-elnök így mandátuma végéig nyugdí­jazta magát, Budapest pedig visszajelzést kapott: legfeljebb nyúlnak használták volna a két erősebb kutya versenyén. * * * A hét legjelentősebb magyar vonatkozású híre az új ukrán nyelvtörvény elfogadása, amely meglehet, az oroszok ellen irá­nyul, de a kárpátaljai százezres magyar kisebbséget (meg a bukovinai románt) ugyanúgy hátrányosan érinti az ukrán államnyelv tervezett oktatási dominanciájával, a kisebbségi nyelvhasználat korlátozásával a tanításban. A jogkorlátozás példátlan egységbe terelte még a szétszabdalt magyaror­szági baloldali ellenzéket is, a magyar diplomácia pedig intenzíven tiltakozik, igen he­lyesen. A magát Európa-barát- ként definiáló ukrán hatalom a nyugat-ukrán nacionalizmus és identitáskeresés alapján próbálja berendezni heterogén államát, de az EU ezt aligha tűrheti, ha a fontos alapér­tékeit a geopolitikai érdekek elé helyezi. Ha egy német az olasz Dél-Tirolban, vagy egy magyar Székelyföldön úgy dönt, nem akar jól megta­nulni az államnyelven, ám tegye, ez saját döntése, magát hozza hátrányba (ha hozza) a munkaerőpiacon, maga dönthet nemzetiségi identitása erősítése, védelme mellett akár ilyen áron és módon is. Az elvnek pedig vonatkoznia kell Ukrajnára is: megszerzett kisebbségi jogokból visszaadni jottányit sem szabad mégoly hangzatos népnevelő magya­rázatokra sem, ez történelmi tapasztalat és természetes védekezés egyben.

Next

/
Thumbnails
Contents