Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-02 / 202. szám, szombat
4 I RÖVIDEN Szeméttartályba rejtett pokolgép Ankara. Egy szeméttartályba rejtett pokolgép megsebesítette egy autóbusz hat utasát csütörtökön a nyugat-törökországi Izmir tartomány Buca nevű körzetében. Részletek egyelőre nem ismertek a merénylet körülményeiről, nem lehet tudni, hogy a robbantással a buszt akarták-e célba venni. A rendőrség lezárta a környéket, és vizsgálatot indított. Egyelőre arról sem lehet tudni semmit, hogy ki követhette el a támadást. Kurd szélsőségesek és az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezet terroristái az utóbbi években számos pokolgépes, illetve öngyilkos merényletet követtek el különböző török városokban. (MTI) V4-ek és a keleti szövetsógópítés Budapest. A visegrádi országok stratégiai jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövetségépítésének - közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten. Szij- jártó Péter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az unió és a Keleti Partnerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. A partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük - mondta a miniszter, aki az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Grúziával elért vízummentességet, de azt is, hogy tegnap életbe lépett az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. (MTI) A teremtett világ védelmét sürgették Vatikánváros. Imára szólított fel a teremtett világ védelméért Ferenc pápa és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka tegnapi közös üzenetében, amely szerint a környezet védelmétől függ a világ tartós társadalmi és politikai egyensúlya is. A katolikus egyházfő és a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka úgy látja, hogy a mai világ erkölcsi romlásba süllyedt, amely a teremtett világ iránti magatartásokban is tükröződik. A mai emberiség megtöri az ökoszisztémák egyensúlyát, kielégíthetetlen vággyal és kapzsisággal akarja manipulálni és ellenőrzése alá vonni bolygónk véges forrásait, hogy korlátlan piaci hasznot húzzon belőlük. Az egyházfő és a pátriárka konkrét javaslata az, hogy a mai emberiség „merész” lépéssel egyszerűbb, és a nagyobb szolidaritás által vezérelt életvitelre térjen át. (MTI) KÜLFÖLD 2017. szeptember 2. lwww.ujszo.com Az EU nem finanszírozza határkerítések építését MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest. Az Európai Bizottság kész megvizsgálni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki Magyarország számára a határvédelmi költségek felét, az Eli azonban továbbra sem finanszírozza határkerítések építését - közölte tegnap Alexander Winterstein, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. A szóvivő a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emlékeztetett arra, hogy az EU korábban már hozzájárult a magyarországi határvédelem költségeihez. Elmondta, hogy rövid határidőn belül meg fogják vizsgálni az említett kérelmet és szükség esetén támogatást fognak Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy zárja be főkonzulátusát San Franciscóban, továbbá szüntesse be tevékenységét Washingtonban és New Yorkban lévő konzulátusa egyógy irodájában. Washington. Az amerikai külügyminisztérium közleményben jelentette be döntését és végrehajtására máig adott határidőt. A külügyminisztérium lépése válaszként született az orosz kormány korábbi, júliusi döntésére, amelyben elrendelte az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletei létszámának csökkentését. Moszkva júliusban elrendelnyújtani az országnak. Újságírói kérdésre válaszolva az illetékes leszögezte, hogy az unió továbbra sem finanszírozza határkerítések építését, ez nem fog változni, a határvédelem egyéb költségeihez azonban számos esetben hozzájárult. Winterstein ugyanakkor hangsúlyozta: az európai szolidaritás „kétirányú utca”, nem pedig egy „á la carte menü”, melyből az ember kiválaszthatja a számára hasznos részeket, mint a hozzájárulást a határvédelem költségeihez, miközben más elemeket elutasít, például az uniós menekült- ügyi kvótákat. „Tudomásul vesszük, hogy a magyar kormány mostanra elismeri, hogy a szolidaritás fontos alapelve az Európai Uniónak” - fogalmazott. Orbán Viktor magyar kormányfő csütörtökön levélben fordult Jean- Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, azt kérve, hogy az te: az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel csökkentenie kell oroszországi nagykövetségének és konzuli képviseleteinek létszámát. A orosz konzulátusok bezárásáról, illetve hivatalainak csökkentéséről szóló döntésről Rex Tillerson amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Az orosz külügyminiszter tegnap sajnálkozását fejezte ki Tillerson- nak Washington megtorló lépései miatt. Egyben kijelentette: Oroszország nem keresi a viszályt az Egyesült Államokkal, és most is nyitott a konstruktív együttműködésre. „Őszintén akarjuk, hogy normaEU fizesse ki Magyarország számára a határvédelemre fordított mintegy 883 millió euró felét. „Hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben” - írta Orbán Viktor, kiemelve: az európai állampolgárok biztonságát is a magyar adófizetők finanszírozták. A miniszterelnök egyetértéséről biztosítja a bizottság elnökét abban, hogy a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve. „Magyarország, amikor a közös határokat védte, cselekedettel és nem kéréssel kezdte. Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtérít)” - zárta levelét Orbán Viktor. lizálódjon a kétoldalú politikai légkör. De mint tudják, a tangóhoz ketten kellenek. Egyelőre szerintem amerikai partnereink időről időre egyéni brake dance-et mutatnak be” - fogalmazott a miniszter. Marija Zaharova külügyi szóvivő közölte: Oroszország az elmúlt több mint fél év alatt többfajta kiútlehe- tőséget is felkínált Washingtonnak a szankciók okozta helyzetből, mielőtt „felajánlotta” az amerikai képviseletek létszámának csökkentését. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Washington hivatalosan Moszkvának még arra a kérdésére sem adott választ, hogy pontosan hány külügyi alkalmazottja van Oroszországban. (MTI) Brexit: nincs előrelépés Brüsszel. Egyik fo kérdésben sem sikerült érdemi előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalások e heti, harmadik fordulóján - jelentette ki Michel Bamier, az Európai Bizottság főtárgyalója csütörtökön Brüsz- szelben. Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Bamier rámutatott: messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” vezetőinek. Elmondta, a mostani fordulón bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. Hozzátette, a legnagyobb előrehaladást az ír-északír határ- ellenőrzés ügyében tudták elkönyvelni, ami szakértők szerint a tárgyalások legkevésbé problémás pontja. Bamier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül-e sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte. David Davis brit Brexit-ügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csak egy kérdésben, elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között. A tárcavezető arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsítása érdekében. (MTI) Phenjannal tárgyalni kell Moszkva. Észak-Korea nukleáris programjának problémáját egyedül olyan tárgyalásos úton lehetséges megoldani, amelyhez nem támasztanak előfeltételeket. A nyomásgyakorlás, a fenyegetések, valamint a háborús és sértő szólamok sehová sem vezetnek - fogalmazta meg véleményét Vlagyimir Putyin orosz elnök egy cikkben, amelynek részleteit tegnapra virradóra a BRICS-tag- országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) hír- ügynökségei tettek közzé az országcsoport szeptember 3. és 5. közötti csúcstalálkozója előtt. A „BRICS -a stratégia partnerség új láthatárai felé” című cikkben az orosz államfő leszögezte: téves és kilátástalan dolog arra számítani, hogy csak nyomásgyakorlással állítható le Phenjan rakéta- és nukleáris programja. Putyin szerint a Koreai-félszigeten az utóbbi időben kiéleződött helyzet „egy nagyszabású konfliktus határán egyensúlyoz”. Emlékeztetett, hogy Peking és Moszkva útitervet dolgozott ki a helyzet átfogó rendezésére, amelynek keretében elősegítenék a feszültség fokozatos enyhítését, valamint kialakítanák a tartós béke és biztonság mechanizmusát. A dokumentum ugyanakkor kizárja erő vagy fenyegetés alkalmazását, a rendezést pedig politikai-diplomáciai úton, előzetes feltételek nélküli párbeszéddel valósítaná meg. (MTI) Az ellenzéki Raila Odinga hívei ünnepelnek Nairobiban, miután a kenyai legfelsőbb bíróság semmisnek nyilvánította az augusztus 8-i elnökválasztás eredményét, amely szerint a választás győztese Uhuru Kenyatta hivatalban lévő elnök. A történelmi jelentőségű döntés értelmében a kelet-afrikai országban 60 napon belül meg kell ismételni a szavazást. Első ízben fordult elő Afrikában, hogy egy legfelsőbb bíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét. A választási bizottság „elmulasztotta, elhanyagolta vagy megtagadta, hogy az alkotmánynak megfelelően bonyolítsa le a választásokat" - közölte a bíróság elnöke. (SiTA/AP-feivétei) Be kell zárni a főkonzulátust
