Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-14 / 212. szám, csütörtök
r Vadászat T WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Ha szeptember, AKKOR SZARVASBŐGÉS! K ésőbb egyre gyakoribbá válnak a rejtélyes hangok, mígnem napokon belül teljesen átveszi az irányítást az erdő megszokott csendje felett a szarvasok násza, a szarvasbőgés. Hazánkban a szarvasbőgés kezdetének az időpontjai nagyon eltérők lehetnek. Délen, például az Öreg-Duna árterületén már augusztusban - volt már rá példa, hogy Szent István napján - szóltak a szavasok. A Kárpátokban a magasabb területeken a .kezdet szeptember 20-ig is elhúzódhat. OLVASNI A JELEKBŐL Annak, hogy a szavasok násza régiónként más időpontban kezdődik, prózai okai vannak. A fontos az, hogy amikor megszületik a szavasborjú, az élőhelyén legyen elég búvóhely és főleg ennivaló. Szlovákia tájain különböző időpontokban tavaszodik, és a gímszavas vemhessége mindenhol egyforma ideig tart. Mivel régiónkén, főleg a terepmagasság különbsége miatt különböző időpontokban tavaszodik ki, amit a természet a szavasbőgés kezdetének manipulálásával kompenzál. A bőgés kezdetének vannak kézzelfogható előjelei is, amit a gyakorlott vadász úgy értékel, mint egy írott szöveget. Még mielőtt megkezdődik a vetélkedés a bikák között, az erejüket próbálgató szavasbikáknak egyre több bokor, fiatal fa, cserje esik áldozatul. Egy öreg erdő elviseli ezeket a megpróbáltatásokat még ott is, ahol sok a szavas, de egy fiatalos erdőt ki tud irtani néhány, hormonjai által hajtott szavasbika. EXTRAVAGÁNS CSAPATBIKÁK A szavasbika magától sose bőg. Ahhoz szavastehén is kell. Minél több a szavastehén, annál jobb. Mint a természetben mindenhol, a csülkös vadnál is a nőstény irányít. A gímszarvasbika az őz- vagy dám- bakkal ellentétben egész háremet birtokol. A népes tehéncsapatát őrző és terelgető bikát hívják csapatbikának. Bár a csapatbika is használ szagjelzéseket, ezek a territoriális tartózkodását kevésbé határozzák meg. Ha csak egy tehén igyekszik meglépni a birtokolt háremből, azt a csapatbika köny- nyedén jobb belátásra bírja, és visszatereli a csapatába. De ha egy népes tehéncsapat megindul, a csapatbika nem ura a helyzetnek, és az esetek többségében nem tehet mást, minthogy követi a háremét. Közben a teheneknek ketyeg a biológiai órájuk, és az általuk kibocsátott szagjelzések alapján a bika tudja, mikor melyik tehén képes a fogamzásra, és akkor párosodik vele. Közben a csapatbika keményen hirdeti a dominanciáját. Erre szolgál a kihívó viselkedése, a fák, bokrok csapkodása agancsával, és az agancs látványának iszalaggal, ágakkal való nagyobbá tétele. A tehén csapathoz való tartozásának a megjelöléséhez tartozik az a hangadás is, amit a szakma szavasbőgésnek hív. A mellékbikák (szavastehén nélkül a rudli körül kóborló, legtöbbször fiatal szavasbikák) kevésbé hallatják a hangjukat. _ Ők csendben várják a kellő pillanatot, hogy kijátszva a csapatbika figyelmét, elcsenjenek egy-egy tehenet egy-egy rövid légyottra. Ez nagyon sokszor sikerül is, mert a szavasteheneknél ismeretlen fogalom a hűség, és a párzás másodpercek alatt megtörténik. FIGYELŐ HÁREM Noha a párzáskor ennek kevésbé van jelentősége, a szavasbika mégis használ szagjelzéseket. A máskor rejtőzködő, csendes életet élő szavasbika a kiabáló, magamutogató és enyhén szólva szagos megjelenésével nagyon sérülékeny. tud lenni, ezért a „háremúr" testi épségére a háremhölgyek - a tehenek - vigyáznak. Egy bőgési lázban égő szarvasbika eszén túljárni nem nagy művészet, egy kezdő vadásznak is^sikerülhet. De egy vezértehenet átverni nem olyan könnyű! Mégis a legtöbb szavasbikát a párzási rítus alatt éri el a végzete. Viszonylag sok szavasbika megsérül a párzás jogaiért vívott párharcokban. Van, amikor egyikük a küzdőtéren marad, de volt rá példa, hogy mindketten ráfizettek a legénykedésre. A nagyragadozók járta területen a sérült bikák prédaként végezhetik. Mozgássérült vagy láztól legyengült harcost bármelyik nagyragadozó könnyen leránt. Nincs róla statisztika, és kevesen dicsekednek vele, de a gyakorlatom azt mutatja, hogy a vadászok általi sebzések közel sem olyan ritkák. Ezek többsége is az állat elhullásával végződik. KIVÉTELES ESETEK Vannak helyek és vannak olyan évek, hogy a szavasok párzása szinte csendben, bőgés nélkül folyik. Ennek az oka lehet, hogy farkasok vannak a területen, de Magyarországon volt már rá példa, hogy a vadászó pásztorkutyák elnémították a szavasbőgést. Ilyenkor meg kell keresni a kialakult helyzet okát, és ovosolni kell, mert a természet nem csal. Egy gyakorlott vadásznak vagy egy jó vezetővel kíséve a szavas vadászata nem igényes. Talán csak a terepviszonyok okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. A leendő trófea, az agancs elbírálása ismereteket és gyakorlatot igényel. A lövése viszont nem nagy tudomány, hiszen nagy darab állat. A bőgő bika kemény vad, sok benne az élet. Sok porral töltött, nagy golyót igényel. Takács Frigyes Beszélgetés a bikával Más szólamban bőg a csapatát uraló csapatbika, másként bőg a tehenet hívó, úgynevezett kereső bika, és másként bőg az ellenfelét harcra kihívó szarvasbika. E bőgési szólamok közt helyesen tájékozódni nagy gyakorlatot és tudást igényel a vadásztól. A szarvasbőgés utánozható. Rengeteg használható és kevésbé használható segédeszköz kapható erre a kereskedelemben vagy kölcsönözhető valamelyik mindennapi használati eszközünkről. A legismertebb a tehénszarvból készített bőgőkürt. Ennek elkészítéséhez is érteni kell. Csiszolatlanul kellően nem behangolva a nyers tehénszarv, legyen bármilyen hosszú, használhatatlan. Nálam a legjobb hangot a petróleumlámpa üvegcilindere adja, de ez a legsérülékenyebb is, mert könnyen törik és manapság már nehéz hozzájutni. A bőgő kürtök használatának megtanuláshoz szakember segítsége szükséges. Gyakorlatlan hívó, kontár munkával a vadászterületen többet árt, mint gondolná. A szarvas bőgőkürttel való hívásának a csúcsa az, amikor a vadász (kísérő) párbeszédet folytat a bikával. Ilyenkor nem lehet tudni, mennyi csúnyaságot, válogatott szarvaskáromkodást vágnak egymás fejéhez, de lenyűgöző helyzetet tud teremteni. (TF) 6 Hobbi 2017. Szeptember HüüH 8§g§§^88l^g^ggg$ Augusztus végén, szeptember elején valamelyik fogvacogtató hajnalon az erdő mélyéről furcsa hangokat neszelhetnek meg az arra járók. Először csak rejtélyes nyekergés vagy egy-egy rövid böffenés adja a vadász, természetjáró tudtára, hogy megkezdődött a szarvasbőgés. 'n,+ - •é’ykí Í:V
