Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-08 / 207. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. szeptember 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az autók élete A Trabantot Mercedesre cserélni - majd vissza E zen a nyáron különleges autós élményekben volt részem. Először a Mladá Boleslav-i Škoda Múzeumban, ahol a gyönyörűséges autómatuzsálemektől a legkorszerűbb modellekig bolyongva megtudtuk, hogy csak az itteni gyárban naponta 2500 autót gyártanak, de az üzemi szabadság után, amely épp akkor tartott, ezért is volt szinte kihalt a város, szóval augusztustól már napi 2800 darabot! S még így is vannak várólisták! Elkezdtem számolni. Ha csak 200 munkanapot veszünk, ez akkor is minimum félmillió autó évente, minden szlovákiai magyar- nakjutna belőle, sőt, még maradna is (autó). És akkor hol van még a többi autómárka! Vajon meddig bírja ezt a bolygónk?! Mert sokszor a környezetszennyezéshez is úgy viszonyulunk, mint a magyarok fogyásához: mindenki tehet róla, csak mi magunk nem. Persze vannak új technológiák, sőt, a különleges autók részlegében ott volt egy ismert cseh vámpírfilmben szereplő autó, amely vérrel működik. Mármint a filmben. Remélem, a valóságban ilyen sose lesz. Egy másik modellt már évtizedekkel ezelőtt üzemanyag-takarékosra terveztek, mégsem gyártották soha, mert a szovjet barátok nem egyeztek bele, hiszen nekik volt elég üzemanyaguk, amit el kellett adni, mondta az idegenvezető. A másik élményem: egy kolléga felajánlotta, hogy autóval hazavisz Pozsonyba. De nem baj, hogy Trabant? Dehogy baj, mondtam, miközben egy percig sem hittem, hogy Trabant lesz, egyrészt, mert az ilyen típusú, reprezentálni szerető urak nem ülnek bele akármilyen autóba, másrészt meg láttam a kópé kifejezést az arcán. Természetesen nem Trabant volt, hanem Mercedes, na és akkor jött a sztori. Elmondta, hogy évekkel ezelőtt olcsón vett egy helyrepofozott Trabantot, és elkezdett velejárni autómatuzsálem- találkozókra. Eljutott Németországba is, annak is a régen „dederon”-nak nevezett, azaz keleti részébe. És ott a Trabant kultikus tárgy. Nosztalgiatárgy, ami egy letűnt korra emlékezteti az ottaniakat, arra, amelytől szabadulni akartak, de úgy tűnik, most némileg visszasírják. Az egyik találkozón odament hozzá egy helybeli, hogy adja el neki a Trabantot, de ő nem akarta. Másnap újra jött az ember, és mutatta, hogy itt ez az új Mercedes, ezt elcseréli a Trabantért. És tényleg elcserélte. Lepapírozták az ügyet, és a kolléga már az új autóval jött haza. Gondolkodik, hogy be kellene szereznie még egy Trabantot. De az nem olyan egyszerű. Akinek van, az ma már tudja, hogy ritkaság, és nem adja olyan olcsón, mint ahogy az elsőt vette. Egy héttel később mit látnak szemeim? A Csallóközből Pozsony felé jövet, az út mentén egy autótelepen aranyszínű Trabant virít, oldalán az egykori NDK címerével. Aki Mercedest akar, vigye! Ami a rostámon fennakadt SZILVÁSSY JÓZSEF Matt vagy patt a kvótaperben? Az Európai Bíróság elutasította Szlovákia és Magyarország beadványát az Európai Tanács 2015. szeptemberi döntése ellen, amely 120 ezer, a görög és az olasz táborokban összezsúfolt menekült ideiglenes áthelyezését rendelte el az uniós tagországokban. Az indoklás szerint a Lisszaboni Szerződés felhatalmazza a tanácsot erre, ha „egyértelműen azonosított vészhelyzet” van. Ezért a budapesti kormánynak immár jogerősen 1294 menekültet, Pozsonynak pedig csaknem ezret kellene befogadnia. Dimit- risz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos közölte: ha Budapest, Prága és Varsó tovább ellenkezik, az uniós bíróság súlyos pénzbírsággal sújthatja mindhármukat. Szlovákiát nem említette. Tudja, mit ígérhetett Fico. Nyilvánvaló, hogy Angela Merkel naiv „Wilkommenskultur”- ja megbukott. Nyugaton máig nehezen tudnak különbséget tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között, az utóbbiakat pedig képtelenek kitoloncolni. Emiatt is nőtt a véres cselekedetekbe is torkolló terrorveszély. Melléfogtak a brüsszeli döntéshozók is, akik adminisztratív eszközökkel igyekeztek megoldani a válságot. Eredménytelenül. Egyre több politikus döbben rá arra, hogy a brüsszeli törekvés zsákutca, az EU külső határai nem válhatnak átjáróházzá. A menekültválságon ezért csak közös erőfeszítéssel, kellő szolidaritással lehet úrrá lenni. Nehezen és nem azonnal. De hosszabb távon csak ez lehet eredményes. Nem bírósági diktátum. Kioktató kommentár Totális szereptévesztésnek nevezte Rigó Konrád kulturális államtitkár beszédét egy hazai portálon a -tsák szignó mögé bújó szerző. Szerinte a „magyar politikusféleségnek” semmi oka jó képet vágni a szlovák nemzeti felkelés évfordulójához. Méghozzá Dunaszerdahelyen beszédet mondani, csak szlovákul. Ami csúsztatás, mert a jelenlévők szerint magyarul is elhangzott a megemlékezés. Próbáljunk disztingválni. Nyilván addig nem ünnepeljük a szlovák alkotmányt, amíg az alaptörvény nem tartja a szlovákiai nemzeti kisebbségieket is államalkotónak, minden téren egyenrangúnak. Vannak azonban másféle évfordulók. Ide tartozik szerintem a szlovák nemzeti felkelés, amelynek jelentőségéről, hátteréről, a partizánok számáról máig vitatkoznak a történészek. Két tény azonban vitathatatlan: a felkelés antifasiszta volt, s a harcokban mintegy háromezer magyar is részt vett. Nem sejthették, hogy Beneš, Husák és mások mennyi tragédiát okoznak eleinknek. Ez a szlovák politikusok között máig tabu. De helyénvaló, ha magyar politikus is fejet hajt a felkelés minden tisztességes résztvevőjének emléke előtt, és két nyelven hívja fel a figyelmet a térségünkben elbuijánzó újnáci és más szélsőséges megnyilvánulásokra. így várhatjuk el, hogy a mi ünnepeinket is megtisztelje a többi közép-európai közösség. Aggasztó hírek Kárpátaljáról ós Erdélyből A kijevi parlament határozatot fogadott el, mely szerint a nemzetiségek nyelvén csak a vegyesen lakott területek óvodáiban és az iskolák alsó tagozatain lehet tanítani, az 5. osztálytól fokozatosan át kell állni, a középiskolákban pedig már csak ukránul lehet tanítani. A kárpátaljai magyar iskolákat ellehetetlenítő tervezet akkor lesz hatályos, ha Petro Porosenko államfő aláírja, a tiltakozók tőle várják a felháborító döntés elutasítását. Forr a levegő Marosvásárhelyen is, ahol a római katolikus gimnáziumot akarják megszüntetni. Román titkosrendőrök zaklatják a tiltakozó szülőket, a korrupcióellenes ügyészség pedig Tamási Zsolt volt igazgatót és Stefan Somesan volt megyei fötanfelügyelőt hivatali hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja. Állítólag a gimnázium létrehozásakor, 2014-ben, mindketten tudták, hogy az intézet nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ha valóban akadtak formai hibák, akkor azokat némi jóindulattal korrigálni lehet, de a marosvásárhelyi nacionalisták eltökélték, hogy újabb magyar iskola márpedig nem lesz a megyeszékhelyen. A magyar kormány mindkét esetben élesen tiltakozott. Nagy kérdés, vajon nem túl későn-e. S mire véljük Szijjártó Péter szavait, aki e hét elején hangoztatta, hogy a román-magyar viszonyban lényeges javulás állt be. Az ukrán-magyar kapcsolatokat pedig a magyar külügyminiszter kiválónak ítélte. 55 ezer Celsius-fok - ez a hidrogénbomba Észak-Korea azt állítja, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hidrogénbombéval. Független szakértők ezt ugyan nem tudták megerősíteni, de nem tartják elképzelhetetlennek, hogy igaz. A hidrogénbomba sokkal nagyobb pusztításra képes, mint az atombomba. Hidrogénbombát eddig sohasem vetettek be, az első sikeres kísérleti robbantásokat az Egyesült Államok hajtotta végre az ötvenes években Ivy Mike és Castle Bravo névre keresztelt bombáival, majd a Szovjetunió is szert tett ilyen fegyverekre. Ezek hatóereje 10 ezer kilotonna fölötti volt, azaz több százszor nagyobb, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáké, amelyek legalább 200 ezer ember életét oltották ki. Az eddigi legnagyobb hatóerejű, 15 millió tonna TNT pusztító erejének megfelelő Castle Bravót víz alatt robbantották fel 1954. március 1-jén, és nemcsak három korallszirtet tarolt le, illetve 55 ezer Celsius-fokra hevítette a hőmérsékletet az óceán fölött, de a robbanás a 200 kilométerre fekvő Marshall-szigeteket is megrengette. A hét kilométer átmérőjű tűzgolyó 73 méter mély krátert vágott a zátonyon, a gombafelhő 100 kilométer magasra szállt, és a radioaktív hamu Ausztráliába és Japánba is eljutott. Emellett egy, a kísérletről mit sem sejtő japán halászhajó legénysége sugárbetegséget kapott, mivel a robbantás közelében hajóztak. Ezért a 1960-as évek óta a kísérleti robbantásokat föld alatt hajtják végre. Szakértők úgy vélik, hogy a hatodik észak-koreai földalatti nukleáris kísérleti robbantás hatóereje legalább 140 kilotonna volt, hétszer-nyolcszor nagyobb a Hirosimát (15 kilotonna) és Nagaszakit (20 kilotonna) letaroló bombákénál. Ä kiváltott első földrengés 6,3-as erősségű volt, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb kísérleti robbantása. A Nap erejével Míg az atombombák működési elve - az atomreaktorokéhoz hasonlóan - a maghasadáson alapul, addig a hidrogénbombát vagy más néven termonukleáris bombát egy atombomba gyújtja be, és energiájának döntő többsége az atomi részecskék egyesüléséből, magfúzióból származik. A csillagokban - a Napban - is ilyen módon keletkezik energia. Emiatt robbanásának ereje sokkal nagyobb az atombombáénál. A hidrogénbombát azért is nevezik termonukleáris bombának, mert nagyon magas hőmérséklet kell a fúzió beindításához. Egy hagyományos hidrogénbomba kétfázisú: először felrobban egy maghasadáson alapuló atombomba, amely akkora hőt termel, hogy a második szakaszban beindítja az adott hidrogénizotóp fúzióját. Elfér egy rakétán A Japánra ledobott atombombák a jelenlegi nukleáris fegyverekhez képest hatalmas méretűek és viszonylag kis erejűek voltak, repülőgépekkel szállították őket a célpontok fölé. Ezzel szemben a kifinomult technológiával előállítható hidrogénbomba elég kicsi ahhoz, hogy elféljen egy interkontinentális rakéta csúcsán. A hidrogénbomba megtalálható a legkomolyabb nukleáris arzenállal rendelkező öt állam - az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Kína - fegyvertárában. Hidrogénbomba létrehozásán más országok is munkálkodhatnak, és az is előfordulhat, hogy egyesek titokban már szert is tettek a technológiára, annak ellenére, hogy a világ legtöbb országa arra törekszik, hogy megakadályozza a tömegpusztító fegyverek teij edését. (MTI) (Ľubomír Kotrha karikatúrája)