Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-08 / 207. szám, péntek
KULTÚRA 81 2017. szeptember 8. | www.ujszo.com Az első ecsetvonások Vajka. A héten először szervezett művésztelepet Vajkán a MASZLO Polgári Társulás, öt képzőművész részvételével. Gyenes Gábor főszervező lapunknak elmondta: nemcsak azért esett a választásuk Vajkára, mert ő nemrég oda költözött feleségével, hanem mert a faluban a természet és az ipari környezet egyaránt jelen van. A résztvevők meglátogatták a gátrendszert és az erőművet is, hogy a helyszín minkét „arcát” megismerjék, és kedvükre inspirálódhas- sanak. Két művész - Szőke Erika és Ferdics Béla - a természetet választotta. Előbbi úgynevezett site- specific alkotást készít: egy öreg, kiszáradt fát szeretne jelképesen feléleszteni úgy, hogy kovászt, azaz élő anyagot helyez el az üregében, amely fokozatosan megkel és kifolyik. Ferdics Béla uszadékfából alkot a primitív népek által ördögűzésre használt csapdát, azaz piramisszerűen kötözi össze a fadarabokat. Az újvidéki származású Utcai Dávid nagy méretű olajfestményein főleg traktorok szerepelnek, de absztrakt formákkal ötvözve. Gužák Klaudia hagyományosabb utat választott: figuratív grafikákat készít, amelyeken a falu jelenik meg. Gyenes Gábor házigazdaként főleg a többiek kényelmét igyekszik biztosítani, illetve Szőke Erikával közösen dolgozik az említett installáción. „A község vezetése örömmel fogadta a művésztelep tervét, nyitottak és segítőkészek. Nekik köszönhetően a községházán is alkothatunk. Az idei művésztelepet amolyan főpróbának tekintjük, ha az anyagiak lehetővé teszik, jövőre valamivel nagyobb volumenű, hosszabb work- shopot szeretnénk szervezni” - számolt be terveiről a főszervező. A képzőművészek egy-egy alkotást ajándékoznak a községnek, ezek alapozzák meg azt a gyűjteményt, amely a későbbiekben remélhetőleg folyamatosan gyarapodni fog. A hét folyamán született alkotásokból ma 18 órakor nyílik kiállítás a községházán, (juk) Gyenes Gábor, Ferdics Béla és Szőke Erika (Somogyi Tibor felvétele) Fókuszban a felhangok Somoija. Egy különleges énektechnikát népszerűsít immár harmadik alkalommal a ma kezdődő felhang- és torokhangfesztivál, amelynek az At Home Gallery, azaz a kiváló akusztikájú zsinagóga ad otthont két napon át. A felhangéneklés egy kétszóla- mú éneklési mód, az előadó egyszerre két hangot ad ki, egy alaphangot és a hozzá képest bizonyos intervallummal magasabb felhangot. Ez leginkább a furulya hangjára hasonlít. A nemzetközi hírű fellépők között ott lesz a brit Candida Valentino is, azon nők egyike, akik elsajátították a keleti torokéneklés úgynevezett kargyraa változatát. A különleges hangképzési technikát gyógyításra is használó Rami Shaafi holnap workshopot is tart az érdeklődőknek. A hangszerrel képzett felhangoknak hazánkban is van hagyománya, elsősorban a fújarának köszönhetően, ezt Michal Smetanka szólaltatja meg Somoiján. Mivel a régi zene liturgiáiban, a gregorián énekekben is szerepelnek felhangok, a budapesti Vass Lajos Kamarakórus tolmácsolásában ilyen stílusú zenét hallhatnak az érdeklődők. A részletes programot itt találják: www.atempo.sk (juk) Azért esett a választás a Rudnay térre, mert rövid ideig itt állt a neves levéltáros mellszobra (Fotó: Pozsonyi Kifli) Batka János idézése Szeptember 20-ig tekinthető meg a Pozsonyi Kifli kiállítása KACSINECZ KRISZTIÁN Pozsony. Úttörő jellegű, kétnyelvű (magyar-szlovák) pop-up kiállítással emlékezik meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás a száz éve elhunyt pozsonyi levéltárosról, helytörténészről, zenekritikusrél, művészetpártolóról és kultúraszervezőről, Batka Jánosról. Az időszaki, kültéri kiállítást szerdán nyitották meg Pozsonyban, az egykori Székesegyház téren (ma Rudnay tér), szép számú érdeklődő jelenlétében. A megnyitón beszédet mondott Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Iveta Plšeková főpolgármester-helyettes, Radoslav Števčík, Pozsony-Ováros polgár- mestere és Ján Vyhnánek, a Pozsonyi Kifli alelnöke és a kiállítás kurátora. Bukovszky László Batka János integráló, összekapcsoló szerepét hangsúlyozta. A kormánybiztos kifejtette: bár Közép-Európában a történelmi személyiségek megítélése nemzetenként jelentősen eltérhet, és sajnos gyakran érvényes, hogy „az én hősöm a te ellenséged”, Batkára méltán lehet büszke a multikulturális Pozsony minden lakosa, hiszen kevesen tettek annyit a városért, mint ő. Iveta Plšeková azt hangsúlyozta: Pozsony történetét legmélyebben a város jeles szülötteinek életútján keresztül lehet megismerni, ezért is olyan fontosak az ilyen kiállítások. Radoslav Števčík Batka János érdemeinek méltatása mellett arról is beszélt: szégyenletes, hogy hagyták feledésbe merülni ezt a kiváló személyiséget. Legfőbb ideje, hogy a város vezetése és az önkormányzat orvosolja ezt a mulasztást. Ján Vyhnánek a szemerkélő esőre utalva elmondta: a korabeli újságcikkekből tudjuk, hogy 1918. október 26-án is esett, amikor ezen a helyen leleplezték Batka János mellszobrát, a tér mégis zsúfolásig megtelt, ami bizonyítja, mennyire népszerű volt a pozsonyi levéltáros a maga korában. Ennek ellenére ma az Óvárosban egyetlen emléktábla vagy utcanév sem őrzi az emlékét, ezért is annyira hiánypótló ez a kiállítás, amelynek megszervezéséért és összeállításáért köszönetét mondott a két projektkoordinátornak, Bolemant Évának és ifj. Papp Sándornak, valamint Szabó Réka látványtervezőnek. A beszédek után a kiállítás szervezői leleplezték Batka János „szellemét”, az eredeti mellszobor installációját. IQ. Papp Sándor projektkoordinátor lapunknak elmondta: a Pozsonyi Kifli PT régóta tervezte, hogy a honlapján megjelenő ismeretterjesztő cikkek és különféle egyéb kiadványok mellett ilyen kültéri, időszaki kiállításokkal is népszerűsíteni fogja a város történetét. Hozzátette: a popup kiállítások elsősorban a látványra, a vizualizációra fektetik a hangsúlyt, ezáltal a fiatalabb korosztályokat is könnyebben meg tudják szólítani. „Nagy előnyük, hogy ott jeleníthetik meg az adott térhez kapcsolódó tartalmat, ahova az egyébként is kötődik. így esett a választás a Rudnay térre, hiszen itt állt rövid ideig Batka János mellszobra. Kilenc darab háromszög alakú konstrukció, 28 panel szól Batka életút- járól, érdemeiről” - ismertette a kiállítást Ifj. Papp Sándor, aki hozzátette: az akcióval szerették volna felhívni a város lakóinak és a városvezetésnek a figyelmét Batka jelentőségére, illetve a mellszobor hiányára. Jó hír, hogy Iveta Plšeková főpolgármester-helyettes a megnyitót követően kilátásba helyezte, hogy az visszakerülhet eredeti helyére. A gazdag képanyagot és unikális kordokumentumokat is felvonultató kiállítás, mely olyan izgalmas témákat is érint, mint a pozsonyi szabadkőművesség vagy a Fadrusz János- féle Mária Terézia-szobor felállításának kalandos története, szeptember 20-ig tekinthető meg. Díjazták Betlért és a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát ós a Betléri Múzeumot is díjazták a kulturális örökségünk védelme terén felmutatott 2016-os eredményeiért. Nagyszombat. Az európai kulturális örökség napjai alkalmából tegnap adták át Nagyszombatban a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Szlovák Köztársaság Műemlékvédelmi Hivatala és a Pamiatky a múzeá folyóirat szerkesztősége által alapított éves elismeréseket 11 kategóriában. A Film - videó - hangfelvétel - multimédia - internet kategóriában a fődíjat a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma dokumentumfilmje, az Ártatlan bűnösök - Gömöriek a szovjet lágerekben nyerte el (alkotói: Jarábik Gabriella, Szekeres Éva, Lichtmannegger László, Lehotai Aladár, Simon Ilona). A film a pozsonyi Brämer-kúria tavaly novemberben megnyílt és 2018 végéig látható, Felcserélt otthonok című kiállítás részeként készült. A multime- diális eszközökkel felszerelt kamaratárlat a történelem viharait megélt ember nézőpontjából közelítve egységesen értelmezhető jelenségként kezeli a Közép-Európában 1945 után a politika által kikényszerített migrációs folyamatokat: a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak vagonjait, a svábok elűzését Magyar- országról, a németek kizavarását (Cseh)szlovákia területéről, a szlovákiai magyarok erőszakos áttelepíA Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának díjnyertes filmje a Felcserélt otthonok című kiállítás részeként készült (Somogyi Tibor felvétele) tését a Szudéta-vidékre, majd a szlovák-magyar „lakosságcserét”. A 2016-os év felfedezése kategóriában a Betléri Múzeum vitte el az első díjat: ott került elő egy bő hetven éve ki sem nyitott komód szűk felső fiókjából, Andrássy Ilona grófnő hagyatékából egy különleges, gazdagon illusztrált 15. századi hóráskönyv. A hóráskönyvek a késő középkor legkedveltebb imádságos könyvei voltak - többnyire népszerű szentek, evangéliumi részletek szerepetek bennük; az arisztokrácia számára készültek, egyéni megrendelésre. A Betlérben előkerült kötet 85 x 65 x 30 milliméteres, 276 pergamenlapból áll, és 1460-1480 körül készült a Willem Vrelant németalföldi illuminátor műhelyében. (as)
