Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-30 / 200. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. augusztus 30.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Merkel és az unió bírálta a lengyel viszonyokat Brexit: fogytán az idő az unió szerint Brüsszel. Először a brit uniós kilépéssel kapcsolatos főbb kérdésekről kell megállapodni, és csak azután kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezményről - figyelmeztetett Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. „Nem fogunk semmifajta egyeztetésbe kezdeni a jövőbeli kapcsolatokról, mielőtt rendeznénk a kiválás kérdéseinek mindegyikét” - mondta Juncker. Londonnak tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően, gyorsan fogy az idő, ezért mielőbb el kell kezdeni a „komoly tárgyalásokat” — emelte ki Michel Bamier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt. (MTI) Migránsok: Párizs Afrikában szűrne Párizs. Emmanuel Macron francia államfő szerint már az afrikai tranzitországokban, Nigerben és Csádban ki kellene szűrni a migránsok közül azokat, akikjogosultak menekültstátuszra, annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban biztonságban részesüljenek. „Ä menekültügyi eljárás már az afrikai kontinensen megkezdődne. Azt teljes mértékben biztonságosnak meghatározott övezetekben folytatnák le Nigerben és Csádban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) ellenőrzésével” - mondta a francia elnök a migrációs válságról Párizsban rendezett EU-Afrika- csúcstalálkozón. A közeljövőben egy küldöttség látogat el Csádba és Nigerbe az eddigi támogatások folytatására a határellenőrzés és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem területén. (MTI) Juncker: Ankara távolodik Európától Brüsszel. Törökország „hatalmas lépésekkel” távolodik Európától, és teljes mértékben Ankara a felelős azért, hogy nem haladnak az uniós csatlakozási tárgyalások - jelentette ki tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Azon gyanújának adott hangot, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő abban reménykedik, hogy Európa fogja megszakítani a tárgyalásokat, és így az EU-t hibáztathatja majd a kudarcért. Az uniónak azonban nem szabad belesétálnia a csapdába, a felelősség ugyanis teljes mértékben a török felet terheli - közölte. Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni, s ezek közül csupán egyet tudtak lezárni. Az EU a tavalyi török puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. (MTI) Merkel nem titkolja a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályait (TASR/AP) Az unió még nem végezte el feladatait a menekültügyben, mert nem működőképes a dublini rendszer ós nem minden tag vesz részt a menekültek elosztásában - mondta Angela Merkel. A kancellár szerint nem lehet szó nélkül hagyni a jogállamisággal kapcsolatos lengyel folyamatokat sem. Berlin/Bríisszel. A dublini uniós menekültügyi rendszer reformja és a menekültek tagállamok közötti elosztása ügyében is intenzíven tovább kell dolgozni, mert elfogadhatatlan, hogy a tagállamok csak akkor gyakorolják a szolidaritást, ha érdekük fűződik hozzá. „Vagy szolidárisak vagyunk egymással, az olyan tagállamokkal, mint Olaszország és Görögország, vagy nem; aminek azonban súlyos következményei lennének” - mondta a német kancellár. A lengyel jogállamiság helyzetéről is beszélt Merkel, kijelentve, hogy a német kormány „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság vonatkozó megállapitásait, amelyekről ma részletesen tárgyal Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel. Németország továbbra is jó kapcsolatot akar Lengyelországgal, de nem teheti meg, hogy „a béke kédvéért befogja a száját és nem mond semmit”. Akármennyire is fontos a tagállamok összetartása a brit uniós tagság megszüntetése (brexit) miatt, a jogállamiságot nem lehet elhanyagolni, mert egy olyan együttműködési forma, amelyben az összetartást csak a jogállamiság feladásának árán lehet megőrizni, „már nem az Európai Unió lenne” - mondta Merkel. Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel német hírmagazin a legutóbbi számában azt írta, hogy Jean-Claude Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban - az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint az Európai Bizottság elnökét összefogó intézményben -, ha a varsói vezetés nem vonja vissza a Brüsszel szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. Az Európai Bizottság megítélése szerint a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot - emlékeztetett tegnap Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének szóvivője. A brüsszeli bizottság összesen négy lengyel bírósági törvényt kifogásol. Közülük az egyik, már hatályba lépett jogszabály miatt július végén kötelezettségszegési eljárást indított el. (MTI) Phenjan rakétája Japán fölött Észak-Korea az ENSZ-szankciók ellenére újabb ballisztikus rakétával borzolja a kedélyeket ÖSSZEFOGLALÓ Phenjan. Észak-Korea tegnap újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel, ami átrepült Japán északkeleti része felett, és a Csendes-óceánba csapódott. Miután a dél-koreai hírszerzés arról számolt be, hogy Észak-Korea a 6. kísérleti atomrobbantás előkészítésén dolgozik, Phenjan kilőtt Japán felé egy rakétát, ami át is haladt az ország fölött, majd a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól 1180 km-re három darabra szakadva csapódott a tengerbe. Hétfőn éppen Hokkaidón folytatott közös hadgyakorlatot az amerikai és a japán haderő. A tokiói vezetés működésbe hozta riasztórendszerét és figyelmeztette a térség prefektúráit a veszélyre. Japánban ideiglenesen leállították a Sinkanzen szuperexpressz- vonat közlekedését. A tokiói kormány tiltakozott a történtek miatt Phenjannál. Szuga Josi- hide kormányszóvivő közölte, a rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatainak megsértését jelenti. Tokió Washingtonnal és Szöullal, valamint más érintett országokkal szorosan együttműködve fogja kidolgozni a választ. Hozzátette, kérték az ENSZ BT rendkívüli ülésének azonnali összehívását. Donald Trump amerikai elnök szerint az új abb észak-koreai rakétakísérlet után minden megoldás szóba jöhet. Leszögezte: a világ „hangos és egyértelmű üzenetet” kapott Phenjantól. Rex Tillerson amerikai és Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszter abban állapodott meg, hogy gondolkodnak az eddigieknél is szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésén Észak-Korea ellen. Oroszországot nagyon aggasztja a koreai helyzet, a fejlemények a konfliktus eszkalálódásának irányába mutatnak - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Phenjant nyilván a múlt héten elkezdett amerikai-dél- koreai közös hadgyakorlat is provokálta — tette hozzá. Kritikus ponthoz jutott a válság a Koreai-félszigeten - jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője. Nyugalomra intett minden érintett felet, és ismét felszólította őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. „Nyomásgyakorlás, büntetőintézkedések, fenyegetések nem tudják megoldani a problémát. Egyetlen módon lehet megoldani a problémát, megszakítani a nukleáris tesztek és hadgyakorlatok ördögi körét: párbeszéd keretében foglalkozni minden fél észszerű biztonsági aggályával” - mondta. Szakértők szerint az észak-koreai rakéta közepes hatótávolságú volt, típusa Hvaszong-12. Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un a hónap elején kilátásba helyezte, hogy rakétatámadást intéz a csendes-óceáni amerikai sziget, Guam és az ottani légi támaszpont ellen. A fenyegetés szerint Phenjan négy Hvaszong-12- es rakétát használt volna. A rakéta típusa és a pályája nyilván azt hivatott demonstrálni, hogy Phenjan képes beváltani fenyegetését Guamot illetően. A rakétateszt érdekessége az indítás helye: Szunan helység, ahol a phenjani nemzetközi repülőtér van, és ahonnét korábban nem bocsátottak fel rakétát. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a rakétát a reptér kifü- tópályájáról, egy járműre szerelt állásból indították el. Észak-Korea a hétvégén 3 rakétát lőtt ki, de mindegyik csődöt mondott, egy már az indításkor, a másik 2 pedig a röppálya teljesítése előtt felrobbant. (MTI, index) Öngyilkos merényletet követtek el tegnap az afgán főváros, Kabul egyik bankjánál, az amerikai nagykövetség és a NATO helyi központjának szomszédságában, a robbantásban legalább öten életüket vesztették, és kilencen megsebesültek. A támadó célpontja a magánkézben lévő Kabul Bank egyik fiókja volt, amelytől mintegy 500 méterre található az amerikai nagykövetség. A támadás elkövetőjeként a tálibok jelentkeztek. Szóvivőjük, Zabihullah Mudzsá- hid közölte, hogy a támadás célpontja a Kabul Bank biztonsági erőknek fenntartott része volt, ahol katonák és rendőrök vártak fizetésük felvételére. Az idei év eleje óta ez volt a 12. nagyobb merénylet az afgán fővárosban. (Tasr/ap) Hátrál az Iszlám Állam Bejrút/Bagdad. Az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékébe tartozó harcosok és családtagjaik megkezdték a libanoni-szíriai határtérség elhagyását a meghirdetett tűzszüneti egyezmény keretében - jelentette a szír állami televízió. Ez az első alkalom, hogy az Iszlám Állam nyilvánosan beleegyezett területeinek kényszerű kiürítésébe. A terrorszervezet tagjait szállító konvojokat a Szíriái hadsereg kíséri Kelet-Szíriának Irakkal határos olyan térségei felé, amelyeket a dzsihádisták még mindig uralmuk alatt tartanak. Mintegy két tucat busz és 11 mentőkocsi hagyta el a térséget a szélsőségesek kezén lévő Bukamal városa felé. A Szíriái al- Ihbaríja állami tévécsatorna híradása szerint 250 iszlamista utazott a buszokon. Összesen mintegy 600 embernek kell a megállapodás értelmében elhagynia a térséget. Az Iszlám Állam vasárnap beleegyezett abba, hogy harcosai feladják enklávéjukat a libanoni-szíriai határon a libanoni hadsereg, ill. a Szíriái kormányerők hetek óta párhuzamosan folyó offenzíváját követően. Az Iszlám Állam mintegy 300 négyzetkilométeres térséget tartott még nemrég megszállása alatt a szíriai-libanoni határ térségében, a libanoni Arszal és a keresztények lakta Rasz-Baalbektől egészen a szíriai területen fekvő Kalamun hegységig. Az orosz védelmi tárca közölte, hogy az Iszlám Állam az uralma alatt lévő Deir-ez-Zór tartományba irányította át a rendelkezésére álló nehézfegyverzetet, a többi között harckocsikat, illetve a gránátvetőkkel és géppuskákkal felszerelt járműveit. Az iraki kormányerők teljes egészében visszafoglalták Tell- Áfár városát az Iszlám Állam fegyvereseitől. Tell-Áfár az Iszlám Állam egyik utolsó erőssége volt Irak északkeleti részén, a szíriai határ közelében. Az egykor 200 ezres Tell-Áfár ostroma augusztus 20-án kezdődött, és a becslések szerint kétezer fegyveres védte az 5 0 ezer támadóval szemben. (MTI)
