Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-26 / 198. szám, szombat
61 KÜLFÖLD 2017. augusztus 26. | www.ujszo.com RÖVIDEN Rohingja támadás Mianmarban Szijjártó bünteti Hollandiát Magyarország átmenetileg megszakította a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával Rangun. Legalább 70 ember, köztük 10 rendőr és egy katona meghalt azokban a támadásokban, amelyeket tegnap követtek el Rohingja muzulmán szélsőséges fegyveresek több mint húsz rendőrőrs és egy katonai támaszpont ellen Mianmarban. Az incidensek 24 különböző helyen robbantak ki Maungdo körzetben az észak-mianmari Arakán államban. A többségében buddhista lakosságú ország kormánya rendszeresen „ben- gálnak” nevezi a rohingj a kisebbség tagjait, és a szomszédos Bangladesből érkezett illegális bevándorlóknak tekinti őket. Arakán államban több mint egymillió rohingja él, és 2012 óta időről időre összecsapások törnek ki a terület buddhista és muszlim lakói között. (MTI) Törökország: újabb elbocsátások Ankara. Újabb 928 állami alkalmazottat bocsátottak el munkaköréből Törökországban. A menesztettek a török Nemzet- biztonsági Tanács szerint terrorszervezetek vagy a nemzetbiztonságot veszélyeztető csoportok tagjai, illetve azokkal kapcsolatban álló emberek. Az intézkedés keretében, amely már a sokadik elbocsátási hullám a tavalyjúliusi puccskísérlet óta, az igazságügyi minisztériumtól 142, a szárazföldi haderőtől 106, a légierőtől 59, a haditengerészettől 40, a belügyminisztériumtól 29, a védelmi minisztériumtól 19 embert küldtek el. Egy másik törvényerejű rendelet a nemzeti hírszerzést (MIT) az államfői hivatalhoz csatolta. (MTI) Bajban Thaiföld volt kormányfője Bangkok. Letartóztatási parancsot adott ki a thaiföldi legfelsőbb bíróság Jinglak Sinavatra volt kormányfő ellen, mert nem jelent meg annak a pernek az ítélethirdetésén, amelyben hűtlen kezeléssel vádolják. Jinglak 2011 és 2014 között volt Thaiföld miniszterelnöke. Azért vádolják hűtlen kezeléssel, mert kormányzása idején állami támogatást nyújtottak a rizstermesztőknek. Az exkormányfő hívei az ország különböző részeiből a fővárosba utaztak, és összegyűltek a bíróság épülete előtt, hogy támogatásukról biztosítsák a volt vezetőt. (MTI) Európai egyeztetés a terror ellen Madrid. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az európai terrorellenes erőfeszítések javítását is fel kívánja vetni azon a hétfői találkozón, amelyet Párizsban tartanak Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint Paolo Gentiloni olasz kormányfő részvételével. A csúcstalálkozón az európai vezetők Csád, Niger és Líbia vezetőivel a migrációs válságról is tanácskoznak. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Amszterdam. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet a holland nagykövet kritikus hangvételű lapinterjúja miatt. Ezzel Magyarország határozatlan időre megszakította a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Arra utasította Szijjártó Péter a hollandiai magyar ügyvivőt, hogy a holland külügyi tárca utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kéijen magyarázatot. Nem vagyunk bokszzsák A külügyminiszter szerint a magyar kormány és a terroristák közé egyenlőségjelet tenni durva vád és kegyeletsértő is. „Hollandia budapesti nagykövete egy interjúban gyalázta Magyarországot, ezért nem mellőzhető a holland kormány nyilvános állásfoglalása ebben a kérdésben. Nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal” - mondta ezzel kapcsolatban a rendkívüli sajtótájékoztatón, ahol bejelentette a hollandiai magyar nagykövet hazahívását. A miniszter úgy fogalmazott: „Magyarország nem egy bokszzsák”, illetve „a meghunyász- kodás politikája lehet, hogy szokás volt eddig Magyarországon, de most már nem az. Ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”, ha Hollandia nem kér elnézést, akkor további politikai és diplomáciai lépéseket is tesz a magyar kormány - tette hozzá. Nagyon radikális lépés Az MTI szerint konzultációra rendelték haza a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, és a nagyköveti szintű kapcsolattartás megszakításával kapcsolatban Szijjártó jelezte: ez a diplomáciában az egyik legradikálisabb lépés. A külügyminiszter közölte azt is: a Magyarországra érkező új holland nagykövetet semmilyen minisztériumban és semmilyen állami intézményben nem fogják fogadA holland nagykövet bírált (balról), a magyar külügyminiszter büntet (Képarch.) ni, amíg a holland kormány nem ad hivatalos magyarázatot az előző nagykövet kijelentéseire. A „hadüzenettel” felérő magyar lépés mögött valójában lehet, hogy nem is a terro- ristás párhuzam áll. Hanem, hogy a nagykövet jelezte, támogatnak néhány civil szervezetet, olyanokat is, amik kritikusak az Orbán kormánnyal szemben. Scheltema azt mondta: „Igyekszünk erősíteni a civil szervezeteket, azokat is, amelyek kritikusak a kormánnyal. De nem ezért tesszük, hanem mert remek munkát végeznek, attól függetlenül, hogy mit gondolnak a kormányról” - szolgáltatott ürügyet a hadüzenethez akaratlanul is a nagykövet. Egyébként a legerősebb lépés az lenne, ha megszakítanák a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, erre nem volt még példa EU-s tagállamok között, de Örményországgal már járt így Budapest, amikor Azerbajdzsánnak kiadta Ramil Safarov baltás gyilkost 2012-ben. Hollandiával ilyen erőteljesen utoljára az erdogani Törökország különbözött össze, idén márciusban szakadtak meg a nagyköveti kapcsolatok. Szelet vetett az interjú A diplomáciai botrány a távozó holland politikus egyik interjújával kezdődött. Gajus Scheltema a 168 óra hetilapnak azt mondta, szerinte a magyar kormány ugyanolyan elvek mentén kreál ellenségképeket, mint a terrorcselekményeket végrehajtó vallási fanatikusok, „amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet”. Azaz a magyar kormány és a terroristák is az ellenségkép gyártásban érdekeltek. Scheltema marxistának is nevezte Orbánék világlátását, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”. Hozzátette, látott már olyan országokat, ahol könnyebb volt a döntéshozókkal egyeztetni, Varga Mihállyal és Orbán Viktorral például soha nem jött össze a találkozó. A legérdekesebb azonban az interjúnak az a része, amelyben a leköszönő nagykövet arról beszél, hogy „Nem pénzelhetjük a korrupciót, nem tarthatunk életben egy korrupt rendszert.” Scheltema szerint „sokkal átláthatóbbá, elszámoltathatóbbá, ellenőrizhetőbbé kell tenni a rendszert. A pénz jelenleg a helyi kormányokhoz folyik, és azt csinálnak vele, amit akarnak, ezen változtatni kell.” Tájékozódó hollandok Bert Koenders holland külügyminiszter azt mondta, az interjú pontos holland fordítása még nem készült el, de az egyértelmű, hogy Hollandia nem von párhuzamot a terrorizmus és a magyar kormány fellépése között. A holland Telegraaf szerint Koenders azt mondta: „Nyilvánvaló, hogy nincs kapcsolat a terror és a magyar kormány tettei között. Ez legalábbis kellemetlen.” A holland külügyminiszter megjegyezte ugyanakkor: vannak aggodalomra okot adó fejlemények Magyarországon, és itt a civiltörvényt valamint a jogállam helyzetét említette. Egyébként Hollandia Magyarország számára az egyik legfontosabb kereskedelmi partner és az egyik legnagyobb befektető. Jobbik: óva inti Trumpot Az ellenzéki Jobbik álláspontja szerint azáltal, hogy Magyarország megszakítja a nagyköveti szintű kapcsolatait Hollandiával, még távolabb kerül az európai politika színpadától abban az időszakban, amikor végre lehetőség nyílna az Európai Unió közösségének változásait a magyarok számára kedvező irányban formálni. „Csak reménykedhetünk abban, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogalmaz meg negatív kritikát az Orbán-kormány korrupciós ügyleteivel kapcsolatban, kiprovokálva a magyar diplomácia vezetőjének hadüzenetét” - olvasható az állás- foglalásban. Putyint újra várják A Párbeszéd szerint éppen Szijjár- tót kellene visszahívni. „Az Orbán- kormány a magyar nagykövet visszahívásával ismét csak azt bizonyítja, hogy Magyarországra Putyin alattvalójaként tekint, nem pedig mint az Európai Unió tagjára. Szijjártó távozzon, mielőtt hadat üzen a teljes Uniónak!” — úja közleményében Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Putyin emlegetése annyiban is indokolt, hogy az orosz államfő újra Magyarországra látogat. Bár a magyar hivatalos kommunikációban a Magyar Cselgáncsszövetség szerepel meghívóként Putyin hétfői paksi látogatása alkalmából a cselgáncsvilágbajnokságra, a Kreml honlapján az áll, hogy Putyint Orbán Viktor kormányfő hívta meg. A külügyminiszter elmondta, a világbajnokság megnyitóján való részvétel mellett Vlagyimir Putyin munkamegbeszélést folytat Orbán Viktor miniszterelnökkel. (MTI, hvg.hu, Index, 444.hu, ú) A Samsung tévéjében nézik a cégóriás vezetőjének elítélését. Öt évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte az illetékes dél-koreai bíróság tegnap kihirdetett ítéletében a Samsung-csoport alelnökét - a csoport tényleges vezetőjét - vesztegetés, sikkasztás, bűncselekményből származó jövedelem eltitkolása, vagyontárgy tiltott külföldre szállítása és eltitkolása, valamint hamis tanúzás vádjában. Li Dzse Jong továbbra is tagadta bűnösségét mind az öt vádpontban. A 49 éves vádlott fontos szerepet játszott a Pák Gun Hje leváltott és külön eljárásban vádolt elnökhöz köthető korrupciós botrányban. (tasr/ap) Macron Varsót ostorozta Várna/Varsó/Bukarest. Lengyelország az Európai Unió érdekeivel szembemegy, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát -jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök tegnap Várnában. „Lengyelország ma nem tud példát mutatni Európának, mert úgy döntött, hogy sok kérdésben szembemegy az európai érdekekkel” - mondta Macron a bolgár államfővel, Rumen Radewel közösen tartott sajtóértekezletén. A francia elnök élesen bírálta, hogy Varsó nem hajlandó hozzájárulni a külföldi kiküldetésben lévő alkalmazottakra vonatkozó uniós direktíva szigorításához, a lengyel kormány egy újabb hibájának nevezve ezt. „A lengyel állampolgárok többet érdemelnek ennél” - szögezte le. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter visszautasította Macron elnök bírálatát, és leszögezte: Lengyelország nemzetközileg nem elszigetelt állam, Mac- ronnak pedig azt vetette a szemére, hogy nem követi a középeurópai fejleményeket. Macron előzőleg Bukarest vendége volt. A kétsebességes Európa szószólójának látta a romániai sajtó egy része a francia államfőt. „Kihasználja, hogy (Angela) Merkel (német kancellár) el van foglalva a választásokkal, és megpróbál elébe vágni” - fogalmazott a Gandul című szabadelvű portál. A kelet-európai országoknak nem könnyű lenyelni Macron kiküldött munkásokra vonatkozó elképzeléseit. A francia elnöknek Romániában és Bulgáriában könnyebb dolga van, mert ezeknek az országoknak szükségük van a segítségére a schengeni térséghez való csatlakozásban. (MTI)
