Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-24 / 196. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2017. augusztus 24. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Januárban cseh államfőválasztás USA: sorra döntik a szobrokat Baltimore-ban szétverték Kolumbusz Kristóf emlékművét a rasszizmus elleni harc hevében Prága. Csehországban 2018. január 12-én és 13-án tartják meg az államfoválasztást - jelentette be Milan Štéch, a cseh parlamenti felsőház, a szenátus elnöke. A legfőbb állami tisztségre pályázóknak november 7-ig kell hivatalosan bejegyeztetniük magukat. Ennek feltétele, hogy legalább tíz parlamenti képviselő, vagy húsz szenátor támogassa jelölésüket. A harmadik lehetőség az, hogy megszerzik legalább 50 ezer állampolgár írásos támogatását. Miloš Zeman jelenlegi köztársasági elnök bejelentette, hogy indulni fog a választáson. Zemanon kívül eddig legalább egy tucat személy jelezte részvételi szándékát. (MTI) Jemeni háború: csapás a szállodára Szanaa. Legalább 60 ember halt meg egy szállodára mért légi csapásban a jemeni fővárostól, Szanaától északra, Arhab térségében - az áldozatok között sok a civil. A jemeni fővárost és az ország északi részét a húszik tartják ellenőrzésük alatt. Az arab- félszigeti országban Abed-Rabbó Manszúr Hádi szunnita elnök csapatai 2014 szeptembere óta harcolnak a síita húszi felkelők és az Ali Abdullah Száleh előző államfőt támogató milíciák ellen. A lázadók ellen 2015 márciusában a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció is hadba lépett, és légierővel segíti a kormányt. (MTI) Turkui késelő: újabb letartóztatások Helsinki. A finn rendőrség bejelentette, őrizetbe vett két újabb gyanúsítottat a múlt heti turkui késeléses támadás ügyében, amelyben két nő vesztette életét és nyolcán megsebesültek. Egyelőre nem tisztázott, az őrizetbe vettek mely országból érkeztek, mert ellentmondó információkat szolgáltattak magukról: a finn hatóságoknak azt mondták, hogy algériaiak, míg a svéd hatóságoknak azt, hogy marokkóiak. A turkui támadás fő gyanúsítottját, a 18 éves Abderrahmán Meska marokkói menédékkérőt már előzetes letartóztatásba helyezték, miután beismerte tettét. Rajta kívül 3 férfit vettek őrizetbe, egy ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. (MTI) Gyors csapatnövelós Afganisztánban Washington. Nagyon hamar megkezdődik a csapatnövelés Afganisztánban - mondta Joseph Votel, az amerikai hadsereg Közel-Keletért felelős főparancsnokságának tábornoka. A tábornok becslései szerint néhány héten belül megkezdődhet a csapatbővítés. „Nekünk most az a fontos, hogy erőt mutathassunk fel a tálibokkal szembeni a harcokban” - szögezte le. A Pentagon továbbra sem hajlandó elárulni, hogy hány ezer fővel növeli egységei számát Afganisztánban. (MTI) Charlottesville-ben a múlt heti zavargások után is feszült a légkör (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Charlottesville. Nem szűnik a feszült, bekiabálásokkal ás ökölrázásokkal kísárt vita a virginiai Charlottesville város önkormányzati ülésén, pedig a város polgármestere megígérte, a polgárháború déli szereplőinek emléket állttá két szobrot a városban eltávolítják. Amikor a szélsőségesek tüntetésiről elhíresült város ülésén például Mike Signer polgármester szólásra emelkedett, valaki odakiáltotta neki: „Vér tapad a kezedhez!”, és a teremben magasba emeltek táblákat, amelyekre ugyanezeket a szavakat írták. A kedd óta tartó vitát a városháza előtti tüntetések kísérik, a tiltakozók a városvezetést okolják az augusztus 12-én elszabadult erőszakért, tagjainak lemondását követelik. Signer polgármester úgy döntött, hogy egyelőre nem eltávolítják, hanem le- takaiják a polgárháború két személyiségének emléket állító két szobrot. Közben az Egyesült Államok több városában egymás után távolítják el a konföderáció és a polgárháború személyiségeinek szobrait. Az indulatok mélységét jelzi, hogy a Tennessee államban lévő Memphisben a tiltakozók az egyik polgárháborús katonai parancsnoknak, Nathan Bedford Forrestnek nemcsak a szobrát akarták eltávolítani, hanem a síremlékét is, neki is láttak a sír megbontásának. Forrestnek egyébként Tennessee államban több helyen áll emlékműve, a többi között az állam törvényhozásának épülete előtt is. A harag már túlzásokat is ölt, ugyanis Baltimore-ban aktivisták szétverték Kolumbusz Kristóf 1792-ben emelt emlékművét a rasszizmus elleni harc jegyében. Sokakat meglepő közleményt adott ki a Gettysburgi Polgár- háborús Emlékpark vezetősége (a pennsylvaniai Gettysburgben volt az amerikai polgárháború legvéresebb ütközete 1863-ban, a csatát a háború fordulópontjának is nevezik). Az óriási emlékparkban az északi és déli csapatok katonáinak és vezetőiknek egyaránt emléket állítottak, és a park vezetősége közleményben tudatta: a déli katonák és parancsnokok szobrait nem távolítják el. E témakörben újabb felmérés látott napvilágot: a megkérdezett amerikaiak 54%-a meggyőződéssel vallja, hogy a konföderációs emlékműveknek a helyükön kell maradniuk a köztereken is. A megkérdezetteknek csupán 27%-a áll ki amellett, hogy a szobrokat és emlékműveket valamennyi közterületről el kell távolítani. Á felmérés szerint elsősorban a Demokrata Párt hívei és a kisebbségiek szorgalmazzák ezt. Donald Trump amerikai elnök a charlottesville-i erőszakra adott válaszát védte és meghirdetett programja végrehajtását ígérte az arizonai Phoenixben megrendezett nagygyűlésen. Az elnök egy hete mindkét oldalt - tüntetőket és ellentüntetőket - egyaránt okolta a virginiai erőszakért, most viszont nem mondott olyat, hogy mindegy ik oldal felelős volt a történtekért. „Én mindenkit szeretek az országban” - mondta, majd a sajtót hibáztatta, amiért szerinte félremagyarázták a szavait. „Nagyon tisztességtelennek” nevezte a médiát, megnevezve a The New York Times és a The Washington Post című lapokat, valamint a CNN hírtelevíziót. A médiát tette felelőssé az elnök az országban tapasztalható megosztottságért is, mert „megpróbálják letagadni történelmünket és örökségünket.” (MTI, 444.hu) Marokkói embervadászat Törökök: német szigor A németországi török mecsetek és egyesületek szigorúbb ellenőrzését sürgette Sigmar Gabriel német külügyminiszter és Heiko Maas igazságügyi miniszter. Berlin. Maas és Gabriel szerint komolyan meg kell vizsgálni, milyen értékeket, politikai attitűdöket közvetítenek a török állam által Németországban működtetett mecsetek és közösségek. Megállapították, Recep Tayyip Erdogan török államfő politikájának radikalizálódásával irányváltás következett be ezek tevékenységében. Aggályaikat fejezték ki amiatt is, hogy ezek a szervezetek nagy mozgósítási potenciállal bírnak, miközben működésükben a másként gondolkodók befolyása folyamatosan csökken. Résen kell lenni, hogy a németországi muszlim közösségek ne kerülhessenek Erdogan befolyása alá - emelte ki a két miniszter. Szerintük ki kell vizsgálni azt is, hogy a török állam Németországban kiépít-e olyan struktúrákat, amelyek célja a török kormánypárt, az AKP ellenségeinek üldöztetése. Maas és Gabriel leszögezi: fel kell lépni az ilyen célokat követő hangadók befolyásolási kísérletei ellen a muszlim közösségekben. Méreg a demokrácia számára a Törökországban tapasztalható folyamat, amelyben a vallás és az állam határai lassan elmosódnak. Törökországban egyre inkább leépítik az emberi jogokat a vallási meggyőződés nevében, s úgy fogalmaztak: az ilyen veszélyes ideológiákat nem szabad bizonyos mecseteken keresztül Németországba importálni. A két miniszter egyben azt vetette Erdogan szemére, hogy provokációival érték- konfliktust akar teremteni és kultúrharcot akar kirobbantani. Maas és Gabriel szerint éppen ezért nem szabad a német államnak magára hagynia a török származású embereket Németországban, erősítenie kell a török demokratikus erőket. (MTI) Barcelona. Eredetileg nagyobb szabású, pokolgépes merényletet (a Barcelona jelképének számító Sagrada Família-templom is a terroristák célpontja volt) készültek elkövetni a barcelonai és a camb- rilsi merényletekért felelős terroristasejt tagjai, ám végül improvizálniuk kellett a bombagyáruk felrobbanása miatt - ismerte be a spanyol központi büntetőbíróságon tett vallomásában az alcanari házrobbanásban megsérült, majd negyedikként őrizetbe vett Mohamed Houli Chemlal. Houli azonosította a sejt összes tagját. A többi gyanúsított viszont tagadta, hogy köze lett volna a merényletekhez. Az ügyészség kezdeményezte az őrizetbe vett személyek előzetes letartóztatásba helyezését, óvadék nélkül és magánzárkákba - egy személyt viszont szabadon engedtek. Büntetett előéletű volt a merényleteket elkövető terrorsejt ra- dikalizálásával vádolt Abdelbak esz-Szatti imám, ki is akarták utasítani az országból, de egy bíróság ezt meghiúsította. Eközben Marokkóban a biztonsági erők tagjai a merényletekkel kapcsolatban őrizetbe vettek egy férfit, aki bután- gázpalackokkal dolgozott, és feltételezett lakótársa volt Junesz Abu- jakubnak, a gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjének. O a harmadik ember, akit a barcelonai és cambrilsi terrortámadásokkal kapcsolatban vettek őrizetbe. Egy másik marokkói polgárt korábban az észak-marokkói Nádorban fogtak el, miután a csütörtöki merényleteket éltette a közösségi oldalakon, illetve utalásokat tett arra, hogy merényletet készül elkövetni Spanyolország marokkói nagykövetsége ellen. Múlt szombaton pedig az északkelet-marokkói Oujda városában azért vettek őrizetbe egy férfit, mert a merényleteket megelőzően napi kapcsolatban állt Moussa Oukabirral, a Cambrils- ban péntek hajnalban lelőtt terroristák egyikével. (MTI, SITA) Leváltották az amerikai haditengerészet 7. flottájának parancsnokát, Joseph Aucoin altengernagyot. Aucoin a japán Jokoszukában állomásozó 7. flotta háromcsillagos parancsnoka. Felmentésének oka értesülések szerint feletteseinek megrendült bizalma, miután a közelmúltban a flotta 4 hajójának volt komoly balesete. Legutóbb a John McCain hadihajó ütközött Szingapúrnál, a Malakka-szoros közelében. A balesetnek halálos áldozatai is voltak, (tasr/ap) London. Megszűnik az Európai Unió Bíróságának közvetlen hatásköre az Egyesült Királyságban az után, hogy a szigetország 2019 tavaszán kilép az Európai Unióból - derült ki a brit kormánynak a bíróság jövőbeni hatáskörével kapcsolatban megfogalmazott állás- foglalásából. A javaslatban szereplő .közvetlen” szó azonban többek szerint teret biztosíthat annak, hogy az EU-bíróság döntései 2019 után is szerepet játszanak a brit jogrendszerben. Az Európai Unió Bíróságának hatásköre az egyik legfontosabb kérdés a kiválásról (brexit) szóló, augusztus 28- tól folytatódó tárgyalásokon. Az unió részéről a tárgyalásokat folytató Európai Bizottság úgy látja, a brexit után is szükség lesz a luxembourgi testület döntéseire, elsősorban az EU-s állampolgárok jogainak garantálására Nagy-Britan- niában. A brit kormány azonban elveti ezt a gondolatot, és többször is kijelentette, hogy a tárgyalások -egyik sarokpontjának tekinti az EU-bíróság hatáskörének megszűnését az Egyesült Királyságban. Theresa May miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a brexit után Nagy-Britannia kikerül a luxembourgi bíróság hatásköre alól, „teljesen független és szuverén ország lesz”. Az Európai Unió Bírósága őrködik az európai uniós jogszabályok alkalmazása felett. (MTI) Nem kell az EU Bírósága
