Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-23 / 195. szám, szerda
KÜLFÖLD 4 | 2017. augusztus 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Iráni urándúsítás: 5 nap és újraindulhat Teherán. Irán öt napon belül képes újraindítani a magas fokon dúsított urán előállítását, ha Washington felmondja az Irán és a nagyhatalmak között 2015- ben megkötött megállapodást - közölte az Iráni Atomenergiaügyi Szervezet vezetője, Ali Akbár Szálehi. A megállapodás, amelyet Haszan Róháni iráni elnök hozott tető alá az EN SZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjával (USA, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy- Britannia) és Németországgal, a Teherán gazdaságát fojtogató szankciók nagy részének fokozatos feloldását eredményezte annak fejében, hogy Irán polgári célokra korlátozza atomprogramját, és nem tesz szert atomfegyverre. A mérsékelt politikusnak számító Róháni jelentős erőfeszítéseket tett, hogy megvédje a nukleáris megállapodást az agresszív Irán-politikához visszatérő Washingtonnal szemben, miután Donald Trump elnök kormányzata újabb büntetőintézkedéseket rendelt el Iránnal szemben. (MTI) Harcok az islamista Tell-Áfár szívében Bagdad. Az iraki kormányerők tegnap behatoltak az Iszlám Állam dzsihádista szervezet egyik utolsó iraki bástyájának számító Tell-Áfár városba. A kormányerők és a síita milíciákból álló emyőszervezet, a Hasd es-Saabi (PMF) harci egységei teljes mértékben felszabadították a Tell- Áfár északnyugati részén található al-Kifáh, valamint a város déli részén fekvő an-Núr negyedet. Haider al-Abádi iraki miniszterelnök vasárnap jelentette be, hogy a hadsereg megindította az ostromot a város felszabadításáért. A Moszultól 70 km-re található Tell-Áfár a dzsihádisták egyik utolsó iraki bástyája a Szíriával határos térségben. Az Iszlám Államnak T ell-Áfáron kívül az észak-iraki Kirkuk és nyugatiraki al-Anbár tartományokban is vannak erődítményei, de a „kali- fátus” az elmúlt két évben óriási területeket vesztett. (MTI) Letartóztatásban a finn késelő Helsinki. A turkui bíróság elrendelte Abderrahmán Meskának, a finnországi pénteki késelés fő gyanúsítottjának előzetes letartóztatását. Meska beismerte, ő végzett egy 31 és egy 68 éves nővel, és sebesített meg további hat nőt és két férfit az ország délnyugati részén található városban. A 18 éves Meska meghallgatásán tagadta, hogy terrorista indíték vezérelte volna, vagy hogy végezni akart volna áldozataival. A Finnországba 2016- ban érkezett Meska ellen egyelőre nem emeltek vádat.További három marokkói gyanúsított van még a rendőrség kezén, egy eddig őrizetben lévő társukat elengedték. Finnországban első alkalommal indítottak nyomozást terrorizmussal kapcsolatba hozható bűncselekmény miatt. (MTI) Barcelona: az eltűntnek vélt imám szintén meghalt Az összes terroristát lelőtték vagy elfogták, ám a gyász folytatódik (TASR/AP) Meghalt a múlt szerdai alcanari házrobbanásban a korábban eltűntként számon tartott Abdelbak esz-Szatti imám, akit azzal gyanúsítottak, hogy radikalizálta a barcelonai és cambrilsi merényleteket elkövető terrorsejt fiataljait. Barcelona. A nyomozók szerint a dzsihádisták - akik csütörtökön gá- zolásos merényleteket követtek el - állítólag gázpalackokkal is akartak robbantani, de kísérletezésük balul sült el, és véletlenül felrobbantották az általuk bérelt házat. A rendőrség szerint a támadásokat egy 12 fos dzsihádista sejt szervezte meg, amelynek tagjait sikerült azonosítani, illetve lelőni vagy őrizetbe venni. Ennek ellenére a műveletet folytatják, nemzetközi szinten is - tette hozzá a rendőrség. Mára mind a 12 gyanúsított vagy az igazságszolgáltatás kezén van, vagy tetteik következményeképpen megölték őket - mondta Josep Lluis Trapero katalán rendőrfőnök. A 15 ember életét követelő barcelonai és cambrilsi merényletekért felelős terrorsejt négy tagját vették őrizetbe, nyolcán viszont halottak: ötükkel a rendőrség végzett Camb- rilsban, ketten pedig, köztük az imám, a barcelonai merényletek előestéjén haltak meg a házrobbanásban, míg Junesz Abujakubot, a barcelonai gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjét hétfőn lőtték agyon a Subirats nevű településen. Az imám tavaly még Brüsszel környékén fanatizálta a híveit, ráadásul a spanyol hatóságok már elrendelték a kiutasítását. A terrorsejt négy, életben maradt tagja pedig korábban Svájcban élt, és öt nappal a merénylet előtt egy ipari kamera Párizs környékén regisztrálta őket. A katalán rendőrfőnök elmondta: Abujakub, mielőtt végeztek volna vele, azt kiáltotta, „Allah akbar!” (Isten a leghatalmasabb). Testén egy ál- robbanóövet viselt, amelyet a tűzszerészek robot útján távolítottak el. Táskájában ugyanakkor valódi késeket találtak, ezeket most rendőrségi szakértők vizsgálják. (MTI, RTVS) Újabb katonák a tálibok ellen Trump amerikai elnök felvázolta kormánya új afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Kabul. Donald Trump amerikai elnök - korábbi tervével ellentétben - nem csökkenti, hanem növeli az amerikai haderő jelenlétét Afganisztánban. Az afgán elnök üdvözölte az USA szilárd elkötelezettségét országa mellett. Trump nem jelentett be konkrét számokat az afganisztáni csapatnövelésről Afganisztánban, és nem kívánt határidőt sem szabni egy majdani kivonulást illetően, amelynek szerinte „méltóságteljesnek”, de nem elhamarkodottnak kell lennie. A Fox News amerikai hírtelevízió úgy tudja, az elnök 4000 katonával bővíti az Afganisztánban szolgáló csapatokat. Az amerikai elnök az arlingtoni Fort Myer katonai támaszponton mondott beszédében vázolta fel kormánya új afganisztáni és dél-ázsiai stratégiáját. Annak fontosságát emelte ki, hogy az USA nem nemzetépítésért, hanem a terroristák ellen harcol más országokban; az afganisztáni tálibok elleni küzdelemben a környező államoknak, így Pakisztánnak és Indiának is részt kell vennie. Üzenet a terroristáknak A terroristáknak tudniuk kell, hogy nem rejtőzhetnek el többé - mondta Trump. Az elnök kifejtette: az új afganisztáni stratégia lényege, hogy nem határidőt tart szem előtt, hanem a feltételek teljesülését, és ezért nem fog az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámáról vagy a további konkrét katonai hadműveletekről a nyilvánosság előtt beszélni. „Nem áruljuk el, hogy mikor indítunk támadást, de az biztos, hogy támadást indítunk majd” - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy óriási biztonsági fenyegetésekkel kell szembenézni nemcsak Afganisztánban, hanem az egész térségben. Ezzel összefüggésben hosszan beszélt Pakisztán szerepéről és politikájáról, valamint India felelősségvállalásának fontosságáról. Úgy vélte, az Egyesült Államok többé nem hallgathat arról, hogy Pakisztán teret enged és menedéket biztosít a káosz, az erőszak és a terror erői számára. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok, Pakisztán és Afganisztán érdeke közös: megakadályozni, hogy a biztonságosnak vélt térségekben a terroristák ismét megjelenhessenek, fenyegetést jelenthessenek, sőt, atomfegyverhez juthassanak. Üdvözölte az USÄ szilárd elkötelezettségét országa mellett Asraf Gáni afgán elnök. „Történelmi nap ez számunkra, Amerika megmutatta, időbeli korlátok nélkül velünk van” - hangsúlyozta. Az afganisztáni táli- bokhoz szólva azt mondta, „nem nyerhetik meg ezt a háborút. A béké- - hez és a tárgyalásokhoz vezető utak nyitva állnak számukra”. Jens Sol- tenberg NATO-fotitkár szintén üdvözölte az Egyesült Államok Afganisztánt és a dél-ázsiai régiót érintő stratégiáját, és kijelentette, a katonai szövetség elkötelezett e stratégia mellett. A főtitkár emlékeztetett: a NATO és szövetséges partnerei már elkötelezték magukat amellett, hogy növelik jelenlétünket Afganisztánban. Az utóbbi hetekben 15 ország tett ígéretet további katonai hozzájárulásra. Jelenleg 12 ezer szövetséges katona teljesít szolgálatot a középázsiai országban. A katonai szövetség támogatásával az afganisztáni kormányerők mintegy 350 ezer katonával és rendőrrel és biztonsági szakemberrel rendelkeznek. Tálibok: az USA temetője Afganisztán az USA „újabb temetőjévé” válhat, ha nem vonja ki hamarosan katonáit az országból - közölték az afgán tálibok, reagálva az amerikai csapaterősítési tervekre. A kabuli kormány ellen fellázadt muzulmán tálibok hozzátették, Washingtonnak inkább az afganisztáni kivonulás stratégiáján kellene gondolkoznia, semmint a háború folytatásán. A tálibok szóvivője, Zabihul- lah Mudzsahid által aláírt dokumentum szerint amíg akár egy amerikai katona is tartózkodik Afganisztánban, a tálibok folytatják szent háborújukat. Washingtonnak jelenleg 8400 katonája van Afganisztánban, de a hadsereg vezetése szerint néhány ezerrel növelni kell számukat. Emmanuel Marcon francia államfő ma Ausztriában találkozik Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel. Találkozójának célja hármas: elmélyíteni az együttműködést azokkal a kormányokkal, amelyekkel a Nyugat tárgyalni kíván, megvédeni a francia munkaerőpiacot, végül pedig megtudni, hogy ki támogatja az integráció elmélyítését. Macron ezt követően Bukarestbe és Várnába utazik, ahol a román és a bolgár csúcsvezetéssel tárgyal. A köz- társasági elnök programjából látványosan hiányzik Varsó és Budapest, két szomszédunk ugyanis ódzkodik a szorosabb uniós integráció tervétől. (TASR/AP) Átmenetileg leáll az USA haditengerészete Washington. Az amerikai hadi- tengerészet a hétfői szingapúri ha- j óbaleset következtében átmenetileg világszerte felfüggeszti tevékenységét. Erre azt követően került sor, hogy John Richardson admirális, a haditengerészet műveleti főparancsnoka felhívást tett közzé, amelyben „műveleti szünetet” kért. A tengernagy egyúttal a Japánban és Japán körül tevékenykedő flotta tanúsítványainak és egész kiképzésének felülvizsgálatára is felszólított. John Richardson, utalva a John McCain amerikai hadihajó Szingapúrnál történt ütközéses balesetére, leszögezte: „Ez a második nagyobb ütközés az elmúlt három hónapban és az utolsó egy sor nagyobb incidensben, amely elsősorban a csendes-óceáni hadszíntéren történt”. A főparancsnok útmutatása szerint a széles körű felülvizsgálatnak magában kell foglalnia a cselekvési tempót, a teljesítményt, a karbantartást és a személyi állományt is. A szingapúri partoknál történt baleset azonnali vizsgálatát már elrendelte az amerikai haditengerészet. James Mattis védelmi miniszter közölte: a Pentagon „valamennyi balesetre kiterjedő átfogó vizsgálatot” folytat. Szingapúr partjainak közelében a John McCain hadihajó egy görög tulajdonban lévő, de libériái zászló alatt hajózó tartályhajóval ütközött össze. Tíz amerikai tengerész eltűnt, öt pedig megsérült. Júniusban Japán közelében a Fitzgerald torpedóromboló ütközött össze egy Fülöp-szigeteki kereskedelmi hajóval. Hét amerikai matróz életét vesztette. (MTI)
