Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-23 / 195. szám, szerda
2 KÖZÉLET 2017. augusztus 23.1 www.ujszo.com Ülésezik vagy bukik a kormány? Koalícióközeli cégek is kaptak pénzt Plavéantól Pozsony. A Peter Plavčan (SNS-jelölt) vezette oktatási minisztérium által első körben szétosztott uniós támogatásokból a legtöbbet - 6,4 millió eurót - egy Ján Počiatek (Smer) ex- miniszterhez közeli cég, a Preem kapta - tájékoztatott az Aktuality.sk portál. Az uniós pályázat keretében 279 millió eurót osztottak szét. A támogatásból részesült a du- naszerdahelyi HT épitészeti vállalat is, melynek tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a padányi Horsicza Tibor, aki egyben a Híd párt tagja és önkőrmányzati képviselő is. A HT a megújuló energiaforrások kutatására és fejlesztésére kapott mintegy ötmillió eurós támogatást a zsolnai egyetemmel közösen. Több mint hatmilliót kapott a Crystalex társaság is, melynek társtulajdonosa Jaroslav Pro- cházka. A vállalkozónak a Bonaparte lakókomplexumban vannak ingatlanjai. Utóbbit az adócsalással gyanúsított vállalkozó, Ladislav Baštemák cége építtette. A lap szerint viszont a felhívás legnagyobb nyertesei az egyetemek, amelyek a nyertes cégek kutatási partnerei. A Szlovák Műszaki Egyetem például 13 millió eurót nyert. (TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ülésezik ma a kormány, de csak szűkített programmal. Csak a Smer és a Híd miniszterei vesznek résztaz ülésen, az SNS miniszterei bojkottálják a kabinet ülését a koalíciós válság miatt. Fico államérdekkel indokolja a kormány ülését. Egyes hírek szerint az SNS a kormányülés miatt kiléphet a kormányból. Az SNS elnökének kérése ellenére is összeül ma a kormány, igaz, várhatóan csak egy pontot tárgyalnak meg: a kormányfő tárgyalási mandátumát az austerlitzi (slavko- vi) hármak vezetői - Ausztria, Csehország, Szlovákia - és Emmanuel Macron francia államfő mai, salzburgi megbeszélésére. „Vannak olyan napirendi pontok, amelyeket el lehet halasztani, de egyről mindenképpen tárgyalni kell” - indokolta a kormányülést Robert Fico. Danko kilép? A kabinet ülésén részt vesznek a Híd miniszterei is, a párt azonban az SNS-nek tett engedménynek értékeli, hogy az ülésnek csak egy pontja lesz. „A többi pontról a koalíciós válság megoldása után fogunk tárFico ma ott lesz a kormány ülésén gyalni” - tájékoztatott a párt sajtó- osztálya. Az SNS tegnap hivatalosan nem kommentálta a kormányfő lépését, sajtóinformációk szerint azonban Andrej Danko azzal fenyegetőzik, hogy kilép a kormányból a vele nem egyeztetett kormányülés miatt. (TASR-felvétel) Nem standard Pavol Babos, a Komenský Egyetem politológusa szerint a helyzet nem megszokott, de az állam működését közvetlenül nem veszélyezteti. „Míg csupán az SNS három miniszteréről van szó, a kormány továbbra is tud működni. A kabinet ugyanis egyszerű többséggel dönt, ami, ha tizenöt miniszter van, nyolcat jelent.” Mivel a Smemek kilenc kormánytagja van, az elemző szerint a kabinet a Híd jelöltjei nélkül is működőképes maradna. Ráadásul az egyes javaslatokat nem kell konkrét minisztereknek előterjeszteniük, tehát lehetséges az, hogy az egyik tárca javaslatát egy másik tárca vezetője terjessze elő. A költségvetés a döntő „E tekintetben a jövő évi költség- vetés elfogadása lesz kulcsfontosságú: az, vajon az SNS képviselői támogatni fogják-e a parlamentben” - véli Babos, hozzátéve, hogy a büdzsé el nem fogadása már komolyabban veszélyeztethetné az állam működését. Az SNS szavazataira várhatóan mindenképpen szükség lesz hozzá, hiszen nem valószínű, hogy az ellenzék a jelenlegi helyzetben kisegíti a koalíciót. A költségvetés tárgyalását várhatóan novemberben kezdi a parlament. A kormányválság további lefolyása Babos szerint teljesen előrelátha- tatlan lett Andrej Danko irracionális viselkedése miatt. „Úgy tűnik, hogy Danko tovább akarja élezni a konfliktust, hiszen a követelései többségét elfogadták a partnerei, ám ez láthatóan nem elég neki.” A politológus ezért úgy véli, nem ez volt a konfliktus valódi oka. (Ipj, czk) Csökken Kotleba választási esélye Biztonságos iskolát akarnak Deménden FINTA MÁRK Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos szerint a deméndi helyzet ideális megoldása az lenne, ha jövőre formálisan is sikerülne visszaállítani az iskolakörzetet - miután sikerül visszaszerezni a helyi közvélemény bizalmát. Kürthy Attila deméndi polgármester szerint ők nem akarnak mást, csak biztonságos iskolát. Ahhoz, hogy meg tudják előzni a már hosszú ideje problémát jelentő iskolai erőszakot a deméndi intézményben, szerinte jobb kommunikáció kell az iskola vezetésével, és prevenciós intézkedésekre is szükség van. A kormánybiztos és a deméndi helyzet megoldásában érdekelt falvak polgármesterei közös nyilatkozatukban is kiemelik, változások kellenek a konfliktusok megelőzéséhez. Ravasz Ábel lapunknak azt mondta: a változások három pilléren alapulhatnak. Egyrészt szükség van terepmunkára a helyi közösségekben - például szociális munkásokra vagy helyi polgárőrökre. A kormánybiztos szerint a vonatkozó pályázatokról már lecsúsztak ugyan az érintett települések, ám kész valamiféle megoldást keresni a helyzetre. Ravasz szerint másrészt változtatni kell az iskolák diagnosztikai rendszerén. „A régióban nem jól működik ez a rendszer, ódzkodnak attól hogy speciális igényűnek nyilvánítsanak gyerekeket. Kelet- Szlovákiában ez épp fordítva van, ott bárkit speciális igényű diáknak nyilvánítanak, itt pedig mintha a diszkrimináció vagy rasszizmus vádja miatt azokat sem akarják oda sorolni, akiket kellene” - mondta Ravasz. Hozzátette: a harmadik pillér az iskolai légkör megváltoztatása. „Az iskolák félnek a problémás gyerekek ellen bármilyen intézkedést foganatosítani. Úgy tűnik, hogy a deméndi iskolában nem nagyon foglalkoztak a magaviseletükkel, amíg a gyerekek az iskolában maradtak, és az intézmény megkapta az értük járó fejpénzt” - mondta Ravasz. Kürthy Attila hasonlóan érvelt, mondván: az iskolai erőszak hosszú távú probléma a faluban. Elmondása szerint az iskola jelenlegi igazgatója nemcsak hogy nem tett semmit ez ellen, hanem nem is kommunikált róla az ön- kormányzattal vagy az iskolatanáccsal. A polgármester lapunknak azt mondta, utólag szerzett tudomást például egy 2013-as iskolai erőszaktevési és zsarolási kísérletről, melynek elkövetőit elítélte a bíróság. A polgármester szerint ezért változás kell az iskola élén, és ennek irányába tettek is lépéseket - az iskola igazgatójának lemondását a szülők is petícióban követelték, és jelen pillanatban úgy tűnik, az új iskolaévben valóban változni fog az intézmény vezetése. Az új vezetéssel szorosabb kommunikációt akar, és komoly prevenciós lépéseket vár. Azt szeretné, ha az egyébként jól felszerelt, felújított deméndi iskola biztonságos intézmény hírében állna, és teljes szervezettségű maradna. Fontosnak tartja, hogy a deméndi gyerekek ne Lévára vagy Ipolyságra járjanak iskolába, hanem szülőfalujukba, és azt is, hogy az iskola az ipolyszakállosi és lontói gyerekeket is oktathatná. „Mi senkit sem akarunk diszkriminálni” - szögezte le. LAJOS P. JÁNOS A második helyre esett vissza Marian Kotleba Besztercebánya megyében a megyeelnökjelöltek között. Ugyanakkor az elmúlt egy évben a szélsőséges Mi Szlovákiánk Néppárt elnökének nőtt a legnagyobb mértékben a népszerűsége a szlovákiai politikusok között. Pozsony. Ján Lunter nyerheti Besztercebánya megyében megye- elnök-választást, a Focus legutóbbi felmérése szerint ugyanis a vállalkozó megelőzte Marian Kotlebát (ĽSNS). Az augusztus első napjaiban végzett, az egyik jelölt, Martin Juharnak által megrendelt felmérés alapján a választók 21,8 százaléka Lunterra, 21,1 százaléka pedig Kot- lebára szavazna. Marian Kotleba egyelőre még nem jelezte, hogy indulni kívánna a megyefőnöki posztért. A többi jelölt kicsit leszakadva követi őket, a harmadik Martin Klus (SaS) 14,4%-ot kapott volna. Megyeelnökjelöltek népszerűsége Besztercebánya megyében Ján Lunter 21,8 20 Marian Kotleba 21,1 25,9 Martin Klus 14,4 16,6 Martin Juharnak 10,9 10,4 Stanislav Miöev 10,1 12,9 Jozef šimko 5,8Pavel Qreksa 4,8Ivan Saktir 4,2 6,6 Milan Urbáni 4,2 4,8 Igor Kašper 2,7 11 2,8 ■ • Focus ügynökség, adatok százalékban A visszaesés okai Martin Slosiarik szerint Kotleba visszaesése - júniusban még 25,9 százalékkal az első volt ajelöltek között - több okra vezethető vissza. „Először azt kell figyelembe venni, hogy az előző felméréssel szemben most két új jelöltet is mértünk, akik összesen csaknem 10 százalékpontnyi támogatottságot szereztek - magyarázta lapunknak a Focus vezetője. - Ján Šimko például Rimaszombat környékén szavazatokat vehetett el Kotlebától. Befolyásolhatta az eredményt az is, hogy az utóbbi időben Kotleba több közbeszerzési botrányára is fény derült.” Az eredmény az első és a második között nagyon kicsi. „Lunter és Kotleba között olyan kicsi a különbség, hogy a fordított eredmény is könnyen elképzelhető” - mondta Slosiarik. Ha Kotleba nem indulna, akkor a nem voksolók aránya 9,6 százalékról 10,4-re, a „nem tudom, kire szavaznék” választ adóké viszont 32,6%-ról 47,9 százalékra emelkedne. Ebből az olvasható ki, hogy Kotleba törzsválasztóinak aránya mintegy 16-17 százalékra tehető. A többi korábbi Kotleba-választó többé-kevésbé arányosan oszlott el a többi jelölt között, Lutner például 23,2%-ot, Klus 19,2-t szerzett volna. Országos népszerűség Az országos mintán mért népszerűségi indexet tekintve azonban Kotleba nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben, derül ki az ugyancsak a Focus által, augusztus elején készített felmérésből. A szélsőséges párt vezetője 3,4 százalékpontnyit ugrott előre, és így felzárkózott a 10 százalék feletti támogatást élvező politikusok mögé. A legnagyobb csökkenést Andrej Dankónál mérte a Focus, az SNS elnöke a tavalyi 20 százalékról 14,4 százalékra esett vissza egy év alatt. Robert Fico népszerűsége stabil, 0,5 Politikusok népszerűsége 2017. augusz* tus 2016. június 2015. szep* tember Andrej Kiska 27,3 31 ■ 24 | Robert Fico 26,5 j| 26 § 1 30 Andrej Danko 14,4 20 4 Richard Sulik 13,6 17 5 Bugár Béla 12,8 15 ■ 7 Igor Matovič 12,5 13 ■ 8 Boris Kollár tú HM ■ Robert Kaliňák 10,5 10 1 18 Marian Kotleba 10,4 7 ■ • Focus ügynökség, adatok százalékban százalékpontot emelkedve 26,5 százalékon állt augusztusban, 2015-höz képest viszont 3,5 pontnyi csökkenést mutat. Magyarok a listán A legnépszerűbb magyar politikus Bugár Béla, de ő is visszaesett több mint két ponttal, az ötödik helyét azonban megőrizte. Az MKP politikusai közül Menyhárt József pártelnök az első, de csak 1,5 százaléknyian tartják megbízható politikusnak. O idén került fel először a listára, amely azokat a politikusokat mutatja, akik népszerűsége meghaladja az 1 százalékot. Az egyszázalékos küszöböt idén újra megugrottá Csáky Pál is, az MKP európai parlamenti képviselője legutóbb 2010- ben szerepelt a listán 3 százalékos támogatottsággal. Az élvonalbeli politikusok többségének népszerűsége esett vagy stagnált, beleértve az ellenzéki politikusokat is. Andrej Kiska köztársasági elnök 27,3 százalékos népszerűséggel ugyan még mindig az első, de a tavalyi 31 százalékhoz képest ez viszonylag komoly csökkenést jelent. A felmérésben minden megkérdezett három politikust nevezhetett meg. Augusztus Június
