Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-21 / 193. szám, hétfő
Ami ránézésre főleg a praktikumról szól, lehet igazi élvezeti termék is (Somogyi Ti bor felvételei) Mondeo: tépi az aszfaltot, és élvezed A Ford Mondeo több is lehet egy családi autónál vagy cégautónál, meglepően sok élvezetet rejt magában ÚJ SZÓ-TESZT Vannak a használati tárgyak és vannak az élvezetet szolgáló eszközök. Sokat fogyaszt? Drága? Tudod, de akarod, mert más óletérzóst ad. A kétliteres turbóbenzines Ford Mondeót teszteltük. Bálna. A megtestesült praktikum. Megbízható, de unalmas cégautó. Lábhely-maximalista. Ilyen és ehhez hasonló jelzőket szoktak a Ford Mondeóra aggami tapasztalt autós újságírók és riporterek, ám az élvezeti termék szókapcsolat nem tartozik a bevettek közé. Mi is így indultunk. Kaptunk egy Mondeót, amiről már sokat írtunk - járt nálunk négyajtós, ötajtós, kombi, dízeles, hibrid erőforrású. Mindegyik praktikus volt, viszonylag keveset fogyasztott, jól ment, és keresztül-kasul lehetett benne terpeszkedni, annyi hellyel áldotta meg tervezője. Aztán beindítottuk a frissen kapott tesztjárgányt, futottunk vele pár száz kilométert, s azt mondtuk: ez más tészta! Nem csak praktikum, nem csak megbízhatóság, van itt kraft és élvezet is. Hogy mitől és hogyan? S milyen? Mielőtt a részletekre térnénk, kezdjük egy kis magyarázó kitérővel. Az megvan mindenkinek, hogy az unió - környezetvédők szerint egyébként zsákutcának bizonyuló - károsanyag- kibocsátási stratégiája gyakorlatilag kinyírta az öreg kontinensen a klasszikus Otto-motorokat. Amerikában, Ázsiában nem vacakolnak a tonnányi mennyiségű mikroszkopikus méretű port okádó dízelekkel, ám nálunk a szigorú emissziós normák miatt már szinte nem találkozunk sima benzines motorú kocsikkal az autószalonokban. Turbó vagy turbó: turbódízel vagy turbóbenzin. így van ez Fordáknál is, ám ők az elejétől nagy hangsúlyt fektettek a turbóbenzines technológiára (díjnyertes EcoBoost-motorok). Sima benzinessel gyakorlatilag náluk sem találkozik a földi halandó, ám a tur- bós sztori magas hőfokon ég és kárpótolni tud. így volt ez tesztalanyunkkal is. Kétliteres benzines, megspékelve egy turbófeltöltővel. A kocái ezzel 240 lóerőt kapott, ami a legtöbb a Mondeo-palettán. A szintén kétliteres, dízeles biturbó is „csak” 210-et tud, a többi verzió 200 lóerő alatt tapogatózik. Két lényeges különbség ugyanakkor van a benzines és a dízeles turbós között. A benzines szélesebb tartományban adja le a teljesítményt, emellett pedig más életérzést nyújt, mint a spórolós és cégautós jelzőjű, „berregő” dízeles. Hiába no, ha hajtókázás, élvezet, akkor az embernek elsőre mégiscsak egy benzines, mint egy dízeles autó ugrik be elsőre. A kocsi nagyon egyenletesen, minden körülmények között dinamikusan tombol, szinte nem lehet vele „normálisan” közlekedni. Sztrádán is rendesen gyúr, ám mégis országúti környezetben lehet a legjobban kihozni belőle a kisördögöt. A motor mellett az élvezeti faktort növeli a futómű is, amely a Ford ne► Méretek (hossz./szél./mag.) ► Hengerűrtartalom ► Teljesítmény ► Forgatónyomaték ► Váltó ► Végsebesség ► Gyorsulás 100 km/ó-ra ► Fogyasztás ÍOO km-en ► Tesztelt fogyasztás ► Benzintartálytérfogata A modell alapára ► A tesztelt modell ára vével fémjelzett magas standardot hozza. Ez a kombináció közúti kalózt kreál a legvisszafogottabb családapából és a legóvatosabb hivatalnokból is. Az autót csak automata váltóval árulják, ami nem is baj. A duplakuplungos hatgangos váltó a legjobb érzékkel rakosgatja helyettünk a sebességet. Lassan pedig mi, európai autósok is be kell, hogy ismerjük: az automata váltó nem amerikai pózőrség, hanem egy roppant praktikus szerkezet. A mostani váltók nagyon intuitívak, gyorsak, zökkenőmentesen működnek hosszú éveken keresztül, és ami nagyon 4867/1911/1501 mm 1999 cm3 177 kW (240 LE) 345 Nm hatsebességes automata 240 km/ó 7,9 mp 7,3 liter 10,2 liter 62,5 liter 20 490 euró 34 490 euró fontos: a fogyasztáson alig vagy egyáltalán nem érezni a különbséget. Városi forgalomban, reggeli vagy kora esti dugóban araszolgatva nincs kényelmesebb dolog, mint automatával közlekedni. Az élvezeti termékké vált Mondeo természetesen nem olcsó mulatság, és a magas fogyasztásnak köszönhetően a működtetési költségek is magasak. Az autó a tempós tesztvezetés során valamivel több mint 10 litert evett meg 100 kilométerenként, ám aki tisztában van a valós arányokkal, az tudja: kétliteres turbóbenzines ennél kevesebbet reálisan nem nagyon fogyaszthat. És igen, a vir- goncságnak ára van, ami a benzinkutaknál „sápként” ki kell fizetni. A kétliteres turbóbenzinesről ugyanazok a dizájn- és térbeli jellemzők mondhatók, mint dízeles társairól. A helykínálat fejedelmi, a rakodótér végeláthatatlan, az extrák listája pedig itt gyakorlatilag felso- rolhatatlan. Csak rajtunk múlik, hogy az ülésfutés mellett üléshűtést is rendelünk-e bele, menet közben vágyunk-e hátmasszázsra. A fentiekben körbeírt Mondeo nem egy hétköznapi autó, ám akinek telik rá és tisztában van a fogyasztásával, annak nagyon sok örömöt fog okozni. Nehéz belőle kiszállni... (dep) Ford Mondeo 2,0 EcoBoost
