Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-19 / 192. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2017. augusztus 19. | www.ujszo.com RÖVIDEN Halálos késelés Finnországban Turku. Tegnap délután megké­seltek 8 embert Finnországban, Turku központjában, az egyik áldozat meghalt. A rendőrség lá­bon lőtt és őrizetbe vett egy férfit, aki a késeléssel gyanúsítható, akár több elkövetője is lehetett a turkui késelésnek. Az incidens miatt fokozták a biztonsági ké­szültséget a finn vasútállomáso­kon és Helsinki repülőterén. Hogy terrorista indíttatású volt-e a késelés, még nem tudni. (MTI) Visszafogottabb német kampány Berlin. A német pártok megálla­podtak abban, hogy visszafogot­tabban kampányolnak, tekintettel a barcelonai merényletre - jelen­tette be Angela Merkel német kancellár, miután telefonon egyeztetett a szeptemberi vá­lasztásra készülő pártok vezetői­vel. Abban állapodtak meg, hogy lemondanak rendezvényeiken a hangos zenéről, valamint egy­perces csenddel emlékeznek meg az áldozatokról - közölte Merkel. Martin Schulz, a Német Szociál­demokrata Párt (SPD) kancellár­jelöltje megerősítette Merkel be­jelentését a kampány korlátozá­sáról. Kijelentette, politikai né­zetkülönbségeik ellenére egyet­értettek abban, nem hagyhatják, hogy teret nyelj en a terror. (MTI) Trump elítélte a szobrok eltávolítását Washington. Donald Trump amerikai elnök elítélte a konfö­derációs emlékművek és szobrok eltávolítását az Egyesült Álla­mok különböző városaiban. Az elnök azt hangoztatta, hogy „el­szomorítja” a konföderációs szobrok eltávolítása, mert ez „szétszakítja” az amerikai kultú­rát. „Szomorú látni, hogy nagy­szerű országunk történelmét és kultúráját szétszakítják gyönyörű szobraink és emlékműveink el­mozdításával. Meg lehet változ­tatni a történelmet, de lehet ta­nulni is belőle” - írta mikroblog- bejegyzésében Trump. A pol­gárháború déli, konföderációs csapatainak katonai vezetőire utalva hozzátette: „Robert E. Lee, Stonevall Jackson - ki lesz a következő, Washington, Jeffer- son? Őrület!”. (MTI) Menesztett macedón államügyész Szkopje. Menesztette a mace­dón parlament Marko Zvrlevszki államügyészt, mert nem végezte kielégítően a munkáját a több mint húszezer embert érintő le­hallgatási ügyben. Az ülésen nem vettek részt a Nikola Gru- evszki korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Belső Mace­dón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység kép­viselői. Az államügyészt 2013- ban a Gruevszki-kormány ne­vezte ki. Az új, balközép kor­mány azért kezdeményezte az államügyész menesztését, mert szerintük Zvrlevszki kiszolgálta az előző vezetést. (MTI) Terrorsorozat Katalóniában Támadások egész láncolata történt Katalónia városaiban - bejelentkezett az Iszlám Állam Legalább 130-an sérültek meg, számos áldozat külföldi (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona. 14 ember meghalt, mintegy 130-an megsérültek, amikor egy kisbusz a tömegbe hajtott Barcelona népszerű turistautcájában. Egy bar­celonai ellenőrző pontnál egy férfi nekihajtott két rendőr­nek, lelőtték. Néhány órával a barcelonai merénylet után újabbat hajtottak végre a terroristák a katalán főváros közeli Cambrilsban. öt férfi hajtott a gyalogosok közé, az elkövetőket agyonlőtték. Csütörtökön délután egy furgon belehajtott a tömegbe Barcelona leg­zsúfoltabb sétálóutcáján, a La Ramb- lán. A terrortámadásban 13-an meg­haltak, a sebesültek, áldozatok több mint 30 országból származnak, tör­tént. Éjjel Cambrils tengerparti üdü­lővárosban is volt egy gázolásos me­rénylet, amelyben heten sérültek meg, közülük egy később belehalt sérülé­seibe, az öt támadót pedig a rendőrök lelőtték. A katalán belügyminiszter azt mondta: a hat civilt és egy rendőrt megsebesítő gázolásos merényletet ugyanúgy hajtották végre, mint a bar­celonait, és kapcsolatot feltételeznek a két terrorcselekmény között. A tá­madást részben meghiúsító rendőr­ség nyomába eredt a terroristáknak, négyet agyonlőtt, az ötödik később halt bele sérüléseibe. Az elkövetőkön robbanómellények voltak, de Carles Puigdemont katalán elnök az RAC1 helyi rádióadónak később azt mond­ta, hogy ezek hamisítványok voltak. Egy embert pedig lelőttek Barcelo­nában, amikor áthajtott egy rendőr- kordonon. A kocsiban megtalálták az autó leszúrt tulajdonosát is. Marokkói fiatal a főbűnös A rendőrség eddig négy embert fo­gott el a szerinte összefüggő merény­letekkel kapcsolatban. Bejelentették, a barcelonai gázolás elkövetésével az alig 18 éves marokkói Moussa Ou- kabirt gyanúsítják, aki még mindig szökésben van. Testvérét, Driss Ou- kabirt csütörtökön vették őrizetbe, mert az ő papijaival bérelték ki a tá­madásban használt járművet. Az ed­dig őrizetbe vett embereknek állító­lag a szerda éjjeli alcanari robbanás­hoz is közük volt. Ebben egy ember meghalt, egy pedig megsebesült. Josep Lluís katalán rendőrfőnök úgy tudja, az alcanari ház bérlői éppen robbanóeszközök készítésével kísér­leteztek. Az elfogottak egyike az észak-afrikai spanyol exklávéból, Melillából származik, és közvetlenül érintett az alcanari robbanásban. A spanyol hatóságok azt feltételezik, hogy 12 fos, többnyire 17 és 24 év kö­zötti fiatalokból álló terrorista sejt szervezhette meg a gázolásos me­rényleteket. Ötöt a cambrilsi táma­dást részben meghiúsító rendőrség lelőtt, további négyet, köztük három marokkói állampolgárságút pedig őrizetbe vett. Állítólag a szélsősége­sek gázpalackokkal is akartak rob­bantani a merényletben. A barcelonai és cambrilsi terroristák eredetileg na­gyobb támadásokat terveztek - kö­zölte Josep Lluis Trapero katalán rendőrfonök.Valójában támadásso­rozattá fejlődött a katalóniai terror. A hatóságok összesen négy incidenst vizsgálnak, ezek közül három bizto­san összefügg: a barcelonai gázolás, a cambrilsi lövöldözés és egy ház fel­robbanása Alcanarban. A spanyol kormány tegnaptól háromnapos nemzeti gyászt hirdetett meg az ál­dozatok emlékére. A merényletet a magát Iszlám Államnak nevező ter­rorszervezet vállalta magára. Tüntetők: Nem félünk! Tegnap egyperces néma főhajtás­sal tisztelegtek a barcelonai terrortá­madás áldozatai előtt Barcelona fő­terén, a Piaca Catalunyán. A százez­res tömegben jelen volt VI. Fülöp ki­rály és Mariano Rajoy miniszterel­nök is. A megemlékezést követően az összegyűlt sokaság előbb tapsban tört ki, majd skandálásba kezdett. „Nem félünk” - üzenték a terroristáknak. A téren emlékezők nagyon figyeltek rá, hogy a megemlékezés se nemzeti, se politikai jelleget ne kapjon. De annyira, hogy amikor egy nő egy ap­rócska spanyol zászlót vett elő, töb­ben is körbevették, hogy azonnal te­gye el. „Voltak, akik a nemzeti zász­lóval akarták kifejezni a nemzeti összetartozást, de a többség szerint ez nem az az alkalom, amikor naciona­lista üzeneteket kell megfogalmazni, legyen szó akár spanyol vagy katalán zászló lengetéséről” — mesélte a Gu­ardian brit lapnak egy, a megemlé­kezésen részt vevő brit turista. Miért Barcelona? A spanyol El Mundo lap arra fi­gyelmeztet, hogy Spanyolországon belül éppen Katalóniában radikalizá- lódnak a leggyorsabban a dzsihádis- ták. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tartományban az átlagnál több muszlint él, és a helyi mecsetek sin­csenek felügyelet alatt. Szakértők szerint a marokkói két spanyol város, Ceuta és Melilla mellett éppen Bar­celonában találnak a legtöbb követő­re a radikális szalafisták. A helyi po­litikusok is ludasak, mivel többet foglalkoznak Katalónia esetleges függetlenné válásával, mint a bizton­sági kérdésekkel. A La Vanguardia katalán lap azt emeli ki, hogy a vá­rosvezetés a nizzai, berlini és londoni gázolásos merényletek után sem tett biztonsági lépéseket a sétálóutcákon. Az El Periodico spanyol lap azt ír­ja, a CIA két hónapja már felhívta a fi­gyelmet arra, a La Ramblán terrortá­madás lehet. A lap beszámolt egy, az Iszlám Államhoz kötődő, július 30-i twitteres bejegyzésről, amely az „al- Andaliisz elleni háború” megindítá­sáról, a terület visszaszerzéséről szól. Al-Andalusz az Ibériai-félszigetnek azt a részét jelenti, amelyet a 8. szá­zadtól gyors ütemben az arab hódítók kezére került. A félszigetről fokoza­tosan visszaszoruló arabokat a 15. század végén űzték ki végleg. Kivédhetetlen gázolások Egyre gyakoribbak lesznek a gá­zolásos merényletek, amit a szakiro­dalom ramming típusú támadásként emleget. Nemcsak a terroristák, de más szélsőségesek is használják, mert olcsó, egyszerű végrehajtani, viszont nehéz előre jelezni. A rammingnél a terrorakció legfontosabb eszköze a terrorista által vezetett gépjármű. A támadás a leggyakrabban úgy törté­nik, hogy a terrorista nagy sebesség­gel igyekszik minél több gyalogost elgázolni. Ez sokkal olcsóbb és könnyebb, mintha autóbombát rob­bantana, hiszen nincs szükség sem robbanóanyagra, sem elektronikára, csak egy autó kell hozzá. A módszert először Izraelben kezdték el alkal­mazni a terroristák a kétezres évek végén, azóta ott 60 ilyen akciót is végrehajtottak. Nemrég pedig az Isz­lám Állam is arra szólította fel a hí­veit, hogy csináljanak ilyeneket - legutóbb idén nyáron, a ramadán előtt ismételték meg a felhívásukat. Euró­pában eddig a legpusztítóbb a tavaly július 14-i nizzai merénylet volt, 86 ember halálát okozva, a tavaly de­cemberben Berlinben elkövetett tá­madás is 12 halottat követelt. Míg a tömegrendezvényeket lehet biztosí­tani, addig hétköznap lehetetlen, hogy minden utcát mechanikai akadályok­kal védjenek. A gyakorlatban nem le­het teljes biztonsággal megakadá­lyozni azt sem, hogy a potenciális merénylők autót béreljenek (mint a londoni támadó), vagy egyszerűen ellopjanak egy gépkocsit, amint az áprilisban Stockholmban történt - emlékeztetnek rá a szakértők. Az elmúlt években megsokszoro­zódott a terrortámadások száma Nyugat-Európában. 2015-ben az isz- lamista indíttatású terrorakciók halá­los áldozatainak száma a 150-et is meghaladta, ehhez hasonlóra a 2004- es madridi pályaudvari robbantás óta nem volt példa. A következő két év­ben sem javult a tendencia, és idén - a barcelonai gázolásos merényletet is beleszámítva - már 50 körüljárhat a halottak száma. Bár ezek a számok is elkeserítők, a statisztikák szerint Eu­rópa ma biztonságosabb hely, mint a 70-es, 80-as években volt. Akkoriban nem volt ritka, hogy a terrortámadá­sok évi 300-400 halálos áldozatot követeltek. 1972-től 1995-ig minden évben legalább százan vesztették éle­tüket. A rekord 1988-ban, a Lockerbie-merénylet évében dőlt meg, 430 halottal. Megrémültek a tőzsdék Az elmúlt napokban egymást érték a rossz hírek a világban: az amerikai és észak-koreai viszony elmérgese­dése után terrortámadást hajtottak végre az egyik legkedveltebb úti cél, Barcelona ellen. Mindezeket figye­lembe véve nem csoda, hogy komoly eladási hullám söpör végig a nem­zetközi részvénypiacokon. Az euró­pai részvényindexek értéke tegnap kivétel nélkül csökkent. A legna­gyobb eséseket a görög, olasz és fran­cia tőzsdén láthattuk. Terrortámadás esetén a befektetők szinte automati­kusan nekiesnek az utazási cégek részvényeinek, főleg akkor, ha egy olyan népszerű úti cél ellen követnek el merényletet, mint Barcelona. Ezért nem csoda, hogy az európai légitár­saságok árfolyama a Lufthansától a Ryanairig tegnap 1,7-3,7%-ot esett. Az általános rossz hangulatot jól mu­tatja, hogy a befektetők gyakorlatilag mindent adnak, ami a kezük ügyébe kerül. Az autógyártó-szektor tegnap épp olyan gyengén teljesített, mint az európai bankszektor. A befektetők­nek most nincs hová bújniuk a rész­vénypiacon, hiszen még az olyan, biztonságosnak tekinthető szektor papírjait is adják, mint a távközlés, igaz, az itt tapasztalható árfolyame­sések mértéke kisebb a legtöbb szek­toréhoz képest. (MTI, Index, hvg, TASR, ú) A spanyol rendőrség több nagyvárosban megerősítette az ellenőrzést (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents