Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-17 / 190. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. augusztus 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Amit tudunk Ha Danko nem nyugszik bele a vereségbe, bukhat a koalíció CZAJLIK KATALIN A másfél hete zajló koalíciós válsággal az a legnagyobb gond a médiák számára, hogy teljesen követhetetlen. Ami az egyik percben érvényes, az a következőben már nem igaz, ráadásul az események olyan tempóban pörögnek, hogy rendkívül körülményes nyomon követni őket, hát még valamiféle logikát lelni mögöttük. Nézzük tehát mi az, amit biztosan tudunk: mindennek az elején volt a kutatásra szánt EU-s pénzek körüli botrány. Az SNS ahelyett, hogy vállalta volna a felelősséget, felmondta a koalíciós szerződést és értelmetlen követelésekkel állt elő. Aztán napokig nem történt semmi, vagy legalábbis nyilvánosan nem, majd az utolsó percben lemondták a sebtében összehívott koalíciós tanácsot is. Tegnap reggel még úgy tűnt, ezzel véget is ért a történet. Erre Fico váratlanul felszólította az SNS-t: cserélje le Peter Plavčan minisztert. Andrej Danko elsődleges reakciója nagyon sokatmondó volt:, Átvert!” - kommentálta F ico döntését a nemzetiek vezére. Ebből arra lehetett következtetni, hogy a házelnök nem fogja lehajtott fejjel tűmi ezt a megaláztatást. Az utóbbi egy évben már többször bemutatta, vele nem lehet csak úgy elbánni, s képes a legváratlanabb fordulatokra is. Igaz, most a helyzet egy kicsit más. Most az egész kormány, s vele együtt az SNS mecénásainak jövője és üzleti érdekeltségei forognak kockán. Akik minden bizonnyal sokat fektettek be az „új SNS-be”, és most logikusan az invesztíciók megtérülését váiják. Nem tudjuk, pontosan kik és mivel tartják sakkban Andrej Dan- kót, de az biztos, hogy ebben a percben már nem a maga ura. Jelen pillanatban tehát két forgatókönyv lehetséges: 1. Danko, miután átgondolta a helyzetet, kilép a koalícióból, nem tűrve tovább Robert Fico dominanciáját. Ez egyben azt is jelentené, hogy az SNS-vezér becsvágya és önérzete még a politikai racionalitásánál is nagyobb, hiszen egy ilyen döntés alighanem Danko politikai karrieijének a végét is jelentené. 2. Danko enged Ficónak (ennek első jele, hogy Plavčan az SNS- elnök kérésére lemond), amit a legnagyobb kormánypárt még némi apró engedményekkel is honorálhat. Ezt ugyan Danko megpróbálj a majd kompromisszumként eladni, valójában azonban csúnya vereség lesz, s egyben annak a jele, hogy az SNS vezetőjét valakik erősen a markukban tartják, s türelmetlenül váiják a hitelek törlesztését. Megjegyzés: feltűnt, hogy az egész történetben meg sem említettük a Hidat? Ez nem véletlen, ugyanis ajelek szerint az egész konfliktus Bugárék feje fölött (háta mögött?) zajlik. Nyilatkozataiból ítélve a Híd-elnök ugyanolyan meglepetten áll az események előtt, mint a mezei szemlélő, miközben végtelenül lojálisán - és naivan - betartja az egyezségeket (mindig az éppen aktuálisat), és igyekszik mindenáron nyugtatni a helyzetet. Ha tehát még valami kiderült az egész koalíciós válságból, akkor az az, hogy tényleg a Híd minden idők legjobb koalíciós partnere. (Cartoonizer) MI LESZ Í6Y A TANÉVNYITÓVAL? A TUDOMÁNNYAL? A PÉNZZEL? Plavčan és Danko Rosszul tűrik a megszorítást a franciák Emmanuel Macron francia elnök első száza napja alatt a választói felébredtek rózsaszín álmukból, és ezt az államfő népszerűségi indexe is megérezte. Három hónapja még a megkérdezettek 62 százaléka volt elégedett Macron munkájával, most 36 százalékuk. Legutóbb Jacques Chirac népszerűsége esett ekkorát, 1995-ben. Macronnak a költségvetési hiány csökkentésére tett erőfeszítései sok franciát feldühítettek. A köztisztviselők a bérek befagyasztása miatt dühöngnek, a nyugdíjasokat a nyugdíjaikat sújtó adó ütemezett növelése, a szegényebb családokat pedig az otthonteremtési kedvezmények csökkentése bőszítette fel. Emellett a védelmi költségvetés megszorítása miatt a francia haderő vezérkari főnöke lemondott. Pierre de Villiers volt az első vezérkari főnök, aki önként távozott hivatalából az V. köztársaság történetében. „A franciák kiszerettek Macron- ból” - írta a Le Figaro. Az új elnök a színre lépése óta megosztja a franciákat: egyesek a változás megtestesítőjeként, míg mások a gazdasági-politikai elit jelképeként tekintenek rá. Fiatal pártja, a Köztársaság lendületben (La Républi- que en Marche) képviselőinek tapasztalatlansága máris legendás, a maga 39 évével országa legfiatalabb elnökének számító Macron szavazói bázisa pedig illékony. Az ősz is mozgalmasnak ígérkezik a munka törvénykönyvének tervezett munkaadópárti átírásával. Két szakszervezet már megmozdulást jelentett be szeptember 12-ére, a szélsőbal pedig 23-ára. A nemzetközi porondon Macron jóval sikeresebbnek mondható. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök párizsi látogatása a bírálatok ellenére ígéretes kezdetnek bizonyult. Emellett a francia államfő jó párost alkot Angela Merkel német kancellárral, ha az európai uniós ügyekben van szükség döntésre. A Szíriái konfliktusban képviselt gyakorlatias nézőpontját és líbiai javaslatait azonban többen tartózkodással fogadták. (MTI) Éghajlatváltozás és politikai klíma FELEDY BOTOND * E urópa 2015 nyarán rádöbbent, hogy a menedékkérőkkel és migránsokkal muszáj foglalkozni, de ehhez képest csigalassúsággal halad a döntéshozatal és intézmény adaptálás. Csak idén 2000 fölé ért már a Földközi-tengerbe fulladtak száma, miközben lassan kilencvenezren érték el az olasz partokat január óta. 2015-ben a balkáni útvonal volt a fő csapás, most újra a líbiai partokról indulnak ladikokkal, csónakokkal. Valójában meg sem tudjuk mondani, hányán várakozhatnak a líbiai partokon. Az Európai Bizottság friss becslése szerint az öt legtöbb menekülőt adó országból négy afrikai, például a Boko Haram terroristaszervezet támadásaitól sújtott Nigéria, a politikai káosszal és nemrég még az ebolával is küzdő Elefántcsontpart, és egy ország, amely több ezer kilométerre van Líbiától: Banglades. India keleti szomszédja, amely egykor brit gyarmat volt, az egyik legszegényebb ország a világon, és jelentős mértékben sújtja a klímaváltozás is. Hogy hogyan jutnak el a bangladesiek a líbiai partokig, azt egyelőre csak sejthetjük: mindenesetre ne felejtsük el, hogy már 2015 augusztusában a magyar határon is több mint kétezer bangladesi állampolgárt azonosítottak. Röviden tehát, a klímaváltozás elől menekülők már itt vannak, az ezzel kapcsolatos összes korábbi félelmünk beigazolódott. Emberek menekülnek, és csak egyre nagyobb számban fognak jönni. A klímaváltozás megelőzése nem divat vagy ízlés kérdése, hogy például dízel- vagy elektromos motort teszünk-e az autóba, vagy hogy Trump éppen tud-e egy kis támogatást szerezni a szélsőséges köreiben a klímaegyezményből való kilépéssel. Ezek nagyon súlyos események, amelyek következtében tízezrek—vagy már sokkal többen - vannak mozgásban. Nemcsak Európa felé, hanem régiójukon belül is. Mindez pedig helyi feszültségeket szít, ugyanúgy, ahogy az Európai Uniónak is elegendő volt egymillió bevándorló, és a világ egyik leggazdagabb régiója azóta is tartós politikai krízist él át. Tony. Blair már egy 2001 -es beszédében felvetette, hogy a menekültekre vonatkozó genfi konvencióra ráférne egy ráncfelvarrás. Azóta sem történt meg. A dublini rendelet, amely az olaszokra, görögökre, vagyis a külső uniós határokat védő tagállamokra hárítja a menedékkérelmek elbírálásának óriási terhét, szintén frissítésre szorulna. Nem szólva magáról Schengenről, amely a belső határellenőrzés visszaállítását teszi könnyebben lehetővé ahelyett, hogy a közös külső határok védelmére építene további mechanizusokat, hogy a tagállamok ott tudjanak együtt fellépni, és a belső mozgásszabadság megmaradhasson. A politikai döntéshozatal krízisről krízisre bukdácsol. Ez kevés. Az intézményépítés és a távlati stratégiai tervezés kultúráját súlyosan veszélyezteti a percalapú támogatottságorientált politikai kommunikáció mindenáron való térnyerése. Ez viszont egész egyszerűen az európai népek sorsát veszélyezteti. FIGYELŐ Bomlasztás belépéssel Az Izraelben kormányzó jobboldali Likud pártba tömegesen lépnek be „baloldali elemek”, hogy belülről változtassák meg a pártot. Néhány hónap alatt tizenkétezer új tag lépett be - írta a Jediót Ahronót című lap. A Likud védekezésképpen megszüntette a pártba lépés internetes, telefonos, e-mailes és faxolásos módját. Csak személyesen lehet belépni, a párt irodáiban, hogy megállítsák az „új likudnyi- kok” tömeges belépési mozgalmát. „Antidemokratikus módon szeretnék átvenni a hatalmat a pártban” - nyilatkozta az „új likudnyikokról” egy régi tisztviselő. A párt hangadói szerint az újak belépése nem kóser, és nem is a Likudra fognak szavazni a választásokon. A Likud párt vezetőjét, leendő miniszterelnök-jelöltjét és vezetőit a tagság szavazza meg a párt előválasztásán, ahol minden regisztrált tag szavazhat. Ha a parlamenti választások után a Likud alakíthat kormányt, az előválasztáson kialakult ,.népszerűségi lista” is meghatározójelentőségű, mert a tagság számára fontos politikusoknak általában helyezésük alapján adnak fontosabb vagy kevésbé jelentős miniszteri tárcákat. Az előválasztások közeledtével a párt tagsága általában előre szervezkedik: a különböző frakciók listákat hoznak létre az általuk támogatott politikusok nevével. Az utóbbi években „halállistákat” is kialakítottak a kibuktatásra ítélt nevekkel, miközben mások számára előrehaladásukat biztosító listákat adtak kézről kézre. (MTI) Közmunka? Inkább a börtön! Míg a világ más országaiban a bűncselekmények elkövetői örülnek, ha csak közmunkára Ítélik őket, a szerbek inkább a börtön- . büntetést választják. 2014 márciusa óta - amióta létezik az alternatív büntetés Szerbiában-2223 közmunkára vonatkozó ítéletet mondtak ki. Az elítéltek mintegy 99 százaléka inkább kifizette a büntetést (ha erre lehetőség volt), vagy börtönbe vonult, mint hogy utcát takarítson, vagy idős, illetve beteg embereket gondozzon. Egy ezer- dináros (kb. 8 és fél euró) büntetés egy napi börtönnel vagy nyolc óra közmunkával váltható ki. A bíróság legkevesebb 20, legfeljebb 360 órányi közmunkát róhat ki. (MTI)
