Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-17 / 190. szám, csütörtök

6 KÜLFÖLD 2017. augusztus 17.1 www.ujszo.com Trump védi a szélsőjobbot Lemondott a legnagyobb szakszervezet vezetője Trump ipari tanácsának tagságáról Nem csillapodnak az indulatok a virginiai Charlottesville-ben történt atroci­tások után. Az észak-karolinai Durhamben ledöntötték a polgárháború egyik déli, konföderációs katonájának emléket állító szobrot. (TASR/ap) RÖVIDEN Ankara puccsistát keres német földön Ankara. Ankara diplomáciai jegyzékben kérte a tavaly július 15-ei török puccskísérlet opera­tív vezetője, Adil Öksüz kiadását Berintől. A szökésben lévő Ök­süz a legkeresettebb ember Tö­rökországban, de a múlt héten hírek röppentek fel arról a török sajtóban, hogy esetleg Németor­szágban, Frankfurt vagy Ulm városában tartózkodik. A török külügyminisztérium arra kérte a német hatóságokat, hogy vizs­gálják ki az értesüléseket, és ha igaznak bizonyulnak, fogják el és adják át Öksüzt Ankarának. (MTI) A Boko Haram újabb merényletei Maiduguri. Legalább 27 ember meghalt és 83 megsebesült há­rom öngyilkos merénylő táma­dásában az északkelet-nigériai Bomo állam központja, Maidu­guri közelében. Az egyik táma­dást egy női merénylő követte el, aki a Maiduguritól 35 km-re fekvő Konduga település egyik piacán hozta működésbe a testé­re erősített robbanószerkezetet, megölve magát és további 27 embert. A Boko Haram terror­szervezet 2014 végén egy Bel­gium nagyságú területet tudha­tott magáénak Nigériában, azóta viszont a hadsereg a környező államok támogatásával vissza­szorította a szélsőségeseket. (MTI) Cseh választás: 31 párt jelentkezett Prága. Harmincegy párt és mozgalom jelentkezett az októ­berre kiírt csehországi képvise­lőházi választásra, ami új cseh­országi rekord - héttel többen indulnának, mint a legutóbbi, 2013-as voksoláson. A pártok jelentkezési határideje kedden járt le, és néhány nap múlva válik ismertté, hogy közülük melyek indulhatnak. A cseh parlament alsóházának 200 képviselőjét október 20-ánés21 -én választ­ják meg. A választás Csehor­szágban kétnapos. Országos lis­ták nincsenek, a pártok és a moz­galmak a 14 régióban állíthatnak fel választási listákat. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök védelmébe vette a Charlottesville-ben felvonuló szélsőjobboldali tüntetőket, és azt mondta: elítélte a neonácikat, elítélt sok különböző csoportot, de szerinte azok közül nem volt mindenki neonáci. Trump azt mondta, azért vár ilyen sokáig a nyilatkozattal az esemé­nyekkel kapcsolatban, mert meg akarta ismemi a tényeket. Az elnök hozzátette, „vannak dolgok, amiről az emberek nem tudnak”, ő viszont nagyon jól ismeri a charlottesville-i eseményeket. Hangsúlyozta, az an­tifasiszta tüntetők is tehetnek az erő­szakról, mert provokálták a szélső- jobboldaliakat. Szerinte nemcsak az alt-right nevű szélsőjobboldali moz­galommal kellene foglalkozni, ha­nem az alt-left baloldallal is, hiszen ők is erőszakosak voltak a szombati tüntetésen. Azért kellett két nap gon­dolkodási idő, hogy elítélje a neoná­cikat, mert alaposan meg akarta is­merni a tényeket. „Azok közül sokan azért voltak ott, hogy Robert E. Lee tábornok szobrának eltávolítása el­len tüntessenek” - értékelte az ese­Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszünó- se (brexit) után sem akar szi­gorú határellenőrzést beve­zetni a hozzé tartozó Észak­írország és az uniós tagállam ír Köztársaság határán - de­rült ki a brit kormány nyilvá­nosságra hozott javaslatából. London. A londoni kabinet el akar­ja kerülni a fizikai infrastruktúra — például az átkelőhelyek - létrehozá­sát a két ország közötti szárazföldi határon, amely a brexit után az Egye­sült Királyság egyetlen szárazföldi határa lesz az Európai Unióval. A ja­vaslat szerint a brit és az ír állampol­gárok továbbra is szabadon mozog­hatnának az Egyesült Királyság és Ír­ország között. A brit kormány meg­ményeket Trump, majd hozzátette: „Ezen a héten Robert E. Lee, és e hé­ten Stonewall Jackson. George Wa­shington lesz a következő? Fel kell tennünk a kérdést, hol fog ez meg­állni?”- utalt arra, hogy Washing­tonnak is voltak rabszolgái. A tö­megbe hajtó sofőrről, James Alex Fi- eldsről azt mondta, „szégyen saját magára, a családjára és az országára nézve. Hívhatjuk terrorizmusnak. Hívhatjuk gyilkosságnak. Hívhatjuk, ahogy akarjuk.” Richard Trumka, a legnagyobb amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO vezetője bejelentette, hogy lemond Trump elnök ipari ta­nácsában betöltött posztjáról. Az AFL-CIO 56 tagszervezetével és 13 milliós tagságával az USA legna­gyobb, legbefolyásosabb szakszer­vezeti szövetsége. „Nem tudunk le­ülni egy olyan elnökkel, aki eltűri a belföldi terrorizmust” - fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki a lemon­dását bejelentő közleményét Donald Trump keddi sajtótájékoztatója után tette közzé, amelyen nemcsak a neo­nácikat és a fehér fajvédőket hibáz­tatta a charlottesville-i tüntetésen történt véres összecsapásokért, ha­nem az ellentüntetőket is. Trumka az ötödik, aki távozik az elnök ipari tanácsadó testületéből. Hétfőn a Merck gyógyszergyár ismételte, hogy szeretné fenntartani a gyakorlatilag szabad utazást lehetővé tévő és 1923 óta létező egyezményt (Common Travel Area), amelynek mindkét fél a részese. Ugyanakkor egyelőre nem derült ki, London ho­gyan ellenőrizné más állampolgárok beutazását Írországból. A brit javas­lat elveti a vámhatár gondolatát az ír­tengeren, álláspontja szerint ugyanis ez gazdaságilag és természeténél fogva is életképtelen lenne. Nagy-Britannia 2016-ban 13,6 milliárd font értékben exportált java­kat Írországba, az import értéke 9,1 milliárd font volt. Eszak-írországból 2015-ben 10,7 milliárd font értékben adtak el árut Nagy-Britanniába, az ír Köztársaságba irányuló export pedig 2,7 milliárd font értékű volt. Az ír szi­geten húzódó határon átívelő keres­elnök-vezérigazgatója, az afroame­rikai Kenneth Frazier nyújtotta be le­mondását. ,Amerika vezetőinek tiszteletben kell tartaniuk alapvető értékrendünket, és egyértelműen vissza kell utasítaniuk a gyűlölet és a vakhit megnyilvánulásait, valamint a fehér felsőbbrendűséget” - írta köz­leményében Frazier. Kedden lemon­dott a tanácsadó testület további há­rom szakembere: az Intel elnök- vezérigazgatója, a sportszereket és sportruházatot gyártó Under Armour igazgatója és az Amerikai Iparosok kedelmet túlnyomórészt kis- és kö­zepes vállalatok bonyolítják. A brit kormány a zökkenőmentes forgalom fenntartása érdekében elképzelhető­nek tart egy „áramvonalasított” vám- egyezményt vagy egy olyan új part­nerséget, amelyhez hasonlót kedden teijesztett elő az Egyesült Királyság és az Európai Unió egésze közötti jö­vőbeni együttműködésre vonatko­zóan. Ennek értelmében egyáltalán nem lenne vámhatár az Egyesült Ki­rályság és Írország között. Mintegy 30 ezren kelnek át nap mint nap az ír Köztársaság és Észak­írország között húzódó 500 kilomé­ter hosszú határon vám- és iratellen­őrzés nélkül. Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de már évtize­Szövetségének vezetője. Vala­mennyien bírálták az elnök reakció­ját a Charlottesville-ben történtekre. A The Wall Street Journal lap elemzése szerint a lemondások ala­posan próbára teszik a Fehér Ház és a vállalati vezetők közötti, amúgy is feszült viszonyt. A lap szerint ugyanis az alkalmazottak, a fo­gyasztók és a politikai aktivisták egyre nagyobb nyomást gyakorol­nak a cégvezetőkre annak érdeké­ben, hogy politikai kérdésekben is foglaljanak állást. (MTI, index, 444 hu) dekkel ezelőtt kétoldalú megállapo­dást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés. Az Egyesült Ki­rályság közölte, hogy európai uniós tagságának megszűnésével együtt távozik a vámunióból és az EU egy­séges belső piacáról is. Ez viszont ag­gályokat keített az északír konfliktus esetleges újbóli fellángolását illető­en. A több évtizedes felekezeti konf­liktust lezáró 1998-as nagypénteki egyezménynek ugyanis fontos eleme a szabad határforgalom az ír­szigeten. Az északírek közül ráadá­sul sokan ír állampolgársággal is ren­delkeznek. Az ír kormány felhívta viszont a figyelmet arra, hogy a béke megőrzése létfontosságú Észak­írországban, és nem válhat alkualap­pá a tárgyalásokon. (MTI) London nem akar ellenőrzést az északír határon Incidens kínai és indiai katonák közt Szrinagar. Kisebb incidens tör­tént kínai és indiai katonák között a két ország himalájai határsza­kaszán, India legészakibb álla­mában. Kínai katonák két alka­lommal is megkíséreltek átlépni Dzsammu és Kasmír indiai szö­vetségi állam területére a Pangong-tó térségében, de az in­diai katonák ezt meghiúsították. A csaknem 4200 méter tenger­szint feletti magasságban történt incidensben kínai katonák kö­vekkel hajigálták az indiaiakat, de végül komolyabb össze­tűzésre nem került sor - közölte az indiai védelmi tárca. India és Kína 1962-ben rövid ideig tartó háborút vívott az északkelet­indiai Arunácsal Prades állam területéért, amely végül India fennhatósága alatt maradt. (MTI) A kolumbiai ENSZ-misszió bejelentette, átvette a FARC baloldali gerillaszer­vezet utolsó fegyvereit is, amelyek egy központi raktárba kerülnek. Az utolsó lá­dák leadását a helyszínen figyelte Juan Manuel Santos államfő, aki szerint „ez volt a több mint fél évszázada kezdődött konfliktus utolsó lélegzete", és a nem­zet életében új szakasz kezdődik. A folyamat március 1-jén kezdődött, mintegy 7 ezer gerillát fegyvereztek le az ország 26 vidéki táborában, ahová önként vo­nultak be a 2016 augusztusában megkötött békeegyezmény alapján. (TASR/AP) Rakéta: Phenjan önellátó Washington. Észak-Korea valószínűleg képes egyedül előál­lítani rakétahajtóművet, és hír­szerzési értesülések szerint nem szorul importra ezen a területen - állították meg nem nevezett ame­rikai hírszerzési tisztségviselők. Ezzel elutasították a londoni Stra­tégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) azon következ­tetését, miszerint annak a rakétá­nak a hajtóműve, amelyet Észak- Korea fejleszt az Egyesült Álla­mok elleni nukleáris csapáshoz, valószínűleg ukrán vagy orosz gyárban készült, és Phenjan a fe­ketepiacon jutott hozzá. A londoni IISS szerint Észak- Korea RD-250 jelű rakéta­hajtóművet használ. Ráadásul az amerikai hírszerző ügynökségek is hasonló eredményre jutottak, mint az IISS. A londoni intézet azokat a fényképeket elemezte, amelyeket maguk az észak­koreaiak készítettek, és hoztak nyilvánosságra saját rakétáikról. Az ukrán állami űrhivatal veze­tője tagadta, hogy az országból va­laha rakétahajtómü-technológia vagy kész hajtómű Észak-Koreába jutott volna. Az IISS által megne­vezett, állami tulajdonú Déli Gép­gyár (oroszul Juzsmas) pedig kö­zölte, hogy Ukrajna függetlensé­gének 1991-es kezdete óta nem gyártott katonai célú ballisztikus rakétát. Egy másik meg nem ne­vezett amerikai hírszerzési tiszt­ségviselő azt mondta, hogy Észak- Korea úgy is előállíthatott RD-250-es hajtóművet vagy en­nek egy javított változatát, hogy külföldi vagy Oroszországban, il­letve máshol tanult hazai szakem­bereket alkalmazott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents