Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-16 / 189. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. augusztus 16. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Bevételeink többségét most is elviszi az állam Az alkalmazónak az általuk megkeresen összeg több mint felét kénytelenek befizetni az államkasszába (Képarchívum) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pozsony. A hivatalos kormánypropagandával ellentétben tavaly tovább nőttek az adóterhek Szlovákiában - derül ki a Milan Rastislav Štefánik Konzervatív Intézet legújabb elemzéséből. Eszerint az alkalmazottak által megkeresett összeg több mint felét viszi el az állam. A Milan Rastislav Štefánik Konzervatív Intézet nem csupán a fizetésből közvetlenül levont adókat és járulékokat vizsgálja, hanem például az áfát és a jövedéki adókat is, amelyeket közvetve, a vásárlás során fizetünk ki. Mindezt figyelembe véve az állam tavaly bevételeink 61,86 százalékára tette rá a kezét, ami az előző évhez képest 0,8, 2014-hez viszonyítva pedig 1,5 százalékpontos növekedésnek számít. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 226 napon keresztül, vagyis nagyjából augusztus közepéig csak az államra dolgozunk. Egy 912 eurós bruttó havi átlagbért kereső alkalmazott a fizetéséért így ténylegesen csak 484 euró értékű áruhoz és szolgáltatáshoz juthat hozzá, a többit az állam viszi el adók és járulékok formájában. „Az egyre elviselhetetlenebb szlovákiai adóterhek elsősorban a magasabb járulékokkal magyarázhatók, amelyek uniós szinten is a legnagyobbak közé tartoznak” - nyilatkozta Miroslav Marcinéin, a Szlovák Adótanácsadói Kamara elnökségi tagja, aki szerint a járulékok az elmúlt időszakban tovább nőttek. „Nem elhanyagolgató tényező azonban a gyerekek után nyújtott adóbónusz sem. Mig például egy gyerekre Szlovákiában nem egész 257 eurót lehet leírni az adóból, Csehországban ez 510 és 650, Németországban pedig 2304 és 2676 euró között mozog. Nem beszélve arról, hogy Szlovákiával ellentétben több uniós tagország lehetővé teszi például azt is, hogy az adónkból leírjuk a munkába járás költségeit” - tette hozzá Marcinéin. (sita, mi) Csődöt jelentett az Air Berlin Berlin. T egnap csődöt jelentett az Air Berlin fapados légitársaság, miután fő részvényese az Etihad Airways úgy döntött, nem támogatja tovább anyagilag a német légitársaságot. Az Air Berlin közlése szerint azonban így is folytatják a munkát. A cég vezetése az illetékes berlin- charlottenburgi cégbíróságnál kezdeményezte, hogy csődeljárás induljon ellene. Ennél az eljárásformánál továbbra is a vállalat irányíthatja az üzletet. A Lufthansa a német kormánnyal közösen támogatja a légitársaság átszervezési törekvéseit, és már tárgyal az Air Berlinnel az Air Berlin-csoport egyes részeinek átvételéről. (TASR) Nincs veszélyben Európa gázellátása Budapest. Az Északi Áramlat 2 megépítése nélkül sincs veszélyben Európa gázellátása, a meglévő infrastruktúra bőven elég az igények kielégítésére - mondta Kadeiják Péter, a Budapesti Corvinus Égye- tem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője, akit azzal kapcsolatban kérdeztek, hogy a Donald Trump amerikai elnök által augusztus elején aláírt újabb, Oroszországot sújtó gazdasági szankciók miatt lehet, hogy nem épül meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték. A szankciók ugyanis európai vállalatokat is érintenek: pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt. (MTI) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Brüsszel akadályokat gördít kínai közeledésünk elé Robert Fico kormányfő a kínaiak által kijelölt selyemúton látja Szlovákia jövőjét (TASR/AP-felvétel) Brüsszel szigorítana az európai cégek külföldi felvásárlásának engedélyezési folyamatán, mivel egyre több állami tulajdonú kínai cég szerez befolyást stratégiainak tekintett ágazatokban. A lépés Szlovákiát is érintené. Pozsony/BrUsszel. Peter Žiga gazdasági miniszter még májusban jelentette be, hogy Szlovákia is csatlakozik a Kína által épített új selyemúthoz. Kína közel 500 milliárd dollár értékű, elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tervez, amelyek megkönnyíthetik a kínai cégek terjeszkedését Európában. A 2020- ig érvényes terv utak, kikötők, vasútvonalak, szállítási hálózatok, repterek fejlesztését tartalmazza, melynek segítségével Kína könnyebben összekapcsolódhat Európával. „A gazdasági minisztérium az elkövetkező hónapokban készíti el az ezzel kapcsolatos akciótervet” - nyilatkozta Maroš Stano, a szaktárca szóvivője. Európai terjeszkedés A kínaiak már jelenleg sem számítanak kispályás befektetőknek Európában. A Mercator Institute fór China Studies számai szerint 20lóban a kínai beruházások értéke Európában elérte a 35 milliárd eurót, ez több mint 66 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. „Szlovákiában a közvélekedéssel ellentétben az elmúlt időszakban ugyan enyhén csökkent a kínai beruházások száma, azonban még manapság is 13 83 oly an cég működik az országban, amelynek a tulajdonosai között kínaiak vannak” - nyilatkozta Petra Štépánová, a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság elemzője. „Nem árt azonban megjegyezni, hogy a kínaiak egységes egészként fogják fel az Európai Uniót, vagyis ha az egyik uniós tagországban megvetik a lábukat, könnyebben teijeszkedhetnek egész Európában” — tette hozzá Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) közgazdásza. Jön a szigorítás Brüsszel azonban keresztülhúzhatja Szlovákia és több más régiós tagország, így például Magyarország terveit, arra készül ugyanis, hogy komolyabban szigorítsa a külföldi cégek európai felvásárlásának engedélyezési folyamatát. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke várhatóan a szeptemberi beszédében jelentheti be az intézkedéseket. Az unió politikai napirendjére azután került fel a kérdés, hogy egyre nagyobb az aggodalom a kínai cégek európai technológiai szektorban történt bevásárlásai nyomán. Az uniós vezetők szerint Kína komoly technológiai előnyre tehet szert azáltal, hogy kínai cégek bevásárolják magukat különböző európai cégekbe, miközben fordított esetben komolyan korlátozzák a külföldiek tulajdonszerzését hazai cégeikben. Az EU 28 tagállamából jelenleg csak 13- ban érvényben olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy egy külföldi cég tulajdonszerzését abból a szempontból is vizsgálják, fenyegetést jelent-e az adott ország nemzet- biztonságára, illetve akadályozza az adott ország politikai céljainak teljesülését. A tervezett uniós intézkedésekről folyó párbeszédhez közel álló források szerint egyelőre arról van szó, hogy az eddigieknél jobban koordinálnák a nemzeti vizsgálati és engedélyezési rendszereket, és arra biztatnák az uniós tagállamokat, hogy ugyanolyan kritériumok alapján döntsenek egy-egy külföldi akvizíció kérdésében. A bizottság emellett egy jóval ellentmondásosabb intézkedés bevezetését is tervezi, eszerint uniós szintű vizsgálati rendszert is létrehoznának, amely az olyan vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzést vizsgálná, amelyek uniós támogatásokban részesültek. Protekcionista EU A szigorúbb szabályozás elfogadása természetesen nem lesz egyszerű. Az EU vezetői júniusban egyszer már napirendre vették a problémát, s ptt Portugália, Spanyolország és Írország első körben visszautasította a francia, német és olasz felhívást egy formális uniós, a stratégiai ágazatokban történő külföldi tulajdonszerzést vizsgáló mechanizmus létrehozására. Hogy mi lesz a kérdés sorsa a következő hónapokban jól mutathatja majd, mennyire hajlandó az EU protekcionista irányba elmozdulni. Az EU döntése a külföldiek tulajdonszerzésének szorosabb felügyeletéről nem lenne egyedülálló. Az Egyesült Államokban létezik egy különböző kormányzati ügynökségek tevékenységét a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban koordináló bizottság, a Cfius. Ez már korábban korlátozta olyan kínai cégek amerikai bevásárlását, mint például a Huawei. A növekvő kínai befolyásra válaszul Ausztrália is elrendelte, hogy az összes állami infrastruktúra értékesítése csak az úgynevezett Külföldi Befektetések Felülvizsgálati Tanácsának engedélyével történhet. (TAŠR, MTI, napi.hu, mi)
