Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-16 / 189. szám, szerda
4 | RÖVIDEN Iráni atomprogram: szankcióktól függ Teherán. Irán feltehetően nagyon gyorsan felmondja a nagyhatalmakkal az atomprogramjáról megkötött szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja „a szankciók és a kényszerítés politikáját” - fenyegetőzött Haszan Róháni iráni elnök. Az iráni elnök újfent kijelentette, hogy amerikai kollégája, Donald Trump bebizonyította a világnak: „nemjó partner”. A 2015- ben Teherán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (USA, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy- Britannia) és Németország között megkötött atomszerződésben Irán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos eltörlése fejében polgári célokra korlátozza atomprogramját. (MTI) Maduro elnök hadgyakorlata Caracas. Nicolás Maduro venezuelai államfő augusztus 26-ára és 27-ére hadgyakorlatot jelentett be, miután Donald Trump amerikai elnök egy katonai beavatkozást sem zárt ki a dél-amerikai állammal szemben. A venezuelai államfő ugyanakkor azt bizonygatta, tárgyalni kíván amerikai kollégájával. „Mindenkinek csatlakoznia kell a védelmi tervhez, férfiak és nők millióinak, lássuk, hogy fog ez tetszeni az amerikai imperialistáknak” - hangoztatta Venezuela szocialista elnöke. Trump korábban azt nyilatkozta: Venezuelát illetően sokféle megoldás van asztalon, köztük „szükség esetén a katonai hadművelet is”. (MTI) ENSZ-katonák elleni támadás Timbuktu. Legalább 20 ember életét vesztette Maliban az ENSZ békefenntartó missziója (Minus- ma) elleni támadásban. Ismeretlen fegyveresek támadtak az ENSZ-békefenntartók Douent- zában és Timbuktuban lévő táboraira. A timbuktui tábor elleni támadásban, ill. az azt követő hajsza során 15-en vesztették életüket, köztük öt mali biztonsági őr. A Minusma közölte: a támadás után helikopterekkel üldözték az elkövetőket, és hátukkal végeztek. Mali északi része 2012-ben egy katonai államcsíny után került a szélsőséges iszla- misták ellenőrzése alá. (MTI) Már 735 halottja van a harcoknak Manila. Legalább 735 halottja van az Iszlám Állam szervezettel szövetséges Maute csoport fegyveresei és a kormányerők közötti, harcoknak a Fülöp-szigetek déli részén fekvő Marawiban - közölte Restituto Padilla, a hadsereg szóvivője. A hadsereg szerint 80 és 100 száz közé tehető azoknak a civileknek a száma, akik továbbra is a helyi dzsihádisták fogságában vannak. A közel 3 hónapja tartó összecsapásokban Marawi 450 ezer lakosa kényszerült elhagyni otthonát. (MTI) KÜLFÖLD 2017. augusztus 16. I www.ujszo.com Kim kezében a Guam elleni rakétatámadás terve Kim (középütt) tanulmányozza a Guam elleni támadás tervét. A diktátor közölte: figyelemmel kíséri az USA cselekedeteit, mielőtt döntést hozna, (tasr/ap) Kim Dzsong Un ószak-koreai vezető tájékoztatást kapott a hadserege által kidolgozott tervekről, amelyek értelmében rakétatámadást hajtanának végre a Guam amerikai kiilbirtok térségében. A Pentagon szerint a konfliktus háborúvá szélesedhet. Phenjan/Washington. A phen- jani rezsim vezetője úgy fogalmazott, hogy még egy ideig figyelemmel kíséri az USA cselekedeteit, mielőtt döntést hozna az ügyben. Az észak-koreai vezető országa rakétaerőinek főhadiszállásán tett látogatásakor ugyanakkor aláhúzta, kész elrendelni a támadást, s úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok már érzi a „hurkot a nyaka körül”, amit saját háborús csörtéje váltott ki. Hangsúlyozta: a Koreai-félszigeten kialakult feszültségek tükrében, az amerikaiak .józanul mérlegeljék, mit nyerhetnek és mit veszthetnek”. Az USA-nak, amely elsőként telepített nukleáris fegyvereket Észak- Korea közelébe, elsőként kell meghoznia a helyes döntést, és tettekkel igazolnia, hogy enyhíteni szeretne a Koreai-félszigeten kialakult feszültségeken, illetve el akar kerülni egy veszélyes katonai összecsapást - hangoztatta Kim Dzsong Un. James Mattis amerikai védelmi miniszter arra figyelmeztette Észak- Koreát, ha rakétát indít az USA ellen, a konfliktus háborúvá szélesedhet. A Pentagon (védelmi minisztérium) vezetője leszögezte: az Egyesült Államok „perceken belül” meghatározza a rakéta röppályáját, s ha Guam szigete ellen irányul, „azonnal leszedjük”. James Mattis mindazonáltal hangsúlyozta: a döntés a válaszlépésről Donald Trump amerikai elnök jogkörébe tartozik. Észak-Korea a múlt héten jelentette be, hogy fontolgatja négy ballisztikus rakéta indítását Guam irányába. Az Egyesült Államoknak nem áll szándékában rendszerváltozást előidézni Észak-Koreában - állította a The Wall Street Journal című napilapban megjelent közös véleménycikkében James Mattis amerikai védelmi miniszter és Rex Tillerson, az amerikai diplomácia vezetője. A két miniszter hangsúlyozta: az USA-nak „nem áll érdekében a rendszerváltozás, vagy Korea felgyorsított újraegyesítése, és Washington nem keres semmiféle ürügyet arra, hogy csapatokat állomásoztasson a demi- litarizált övezettől északra”. Nem lehet katonai akció a Koreaifélszigeten Szöul beleegyezése nélkül, ugyanakkor a dél-koreai vezetés mindent el fog követni, hogy megakadályozzon egy háborút - jelentette ki tegnap Mun Dzse In délkoreai elnök. A Koreai-félszigeten csak Szöul dönthet katonai akcióról, más pedig nem határozhat ilyesmiről Dél-Korea hozzájárulása nélkül - hangsúlyozta Mun Dzse In televízióban közvetített beszédében. London tart a sziklaszirttől Brexit: a brit kormány 2019 után átmeneti időre szóló vámuniót javasol az Európai Uniónak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Átmeneti időre szőlő vámuniót javasol az Európai Bizottságnak a brit kormány az Egyesült Királyság európai uniós tagságának 2019-ben várható megszűnése utáni időszakra. A tegnap ismerttó vált javaslatban az áll, a brit kormány a lehető legszabadabb és -zökkenőmentesebb kereskedelemre törekszik a királyság és az unió között. Az átmeneti időre szóló megállapodás nemcsak a szigetország gazdaságának érdekeit szolgálná, hanem az Európai Unióét is - közölte a brit kormány brexittárgyalásokért felelős tagja a brit BBC hírtelevíziójában. David Davis emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia évi 230 milliárd font értékben ad el árukat és szolgáltatásokat európai uniós partnereinek, az uniós cégek viszont ezt is meghaladó, 290 milliárd font mértékben adnak el brit partnereiknek, így számukra is fontos, hogy megállapodásra jussanak. A brexit minisztere szerint az átmeneti időszak 1-2 évig tarthat. Szakértők becslése szerint sem maradhat 2-3 évnél tovább, nem valószínű ugyanis, hogy az Európai Unió beleegyezik ennél hosszabb időtartamba. Davis leszögezte, európai uniós tagságának megszűnésével együtt az Egyesült Királyság távozik a vámunióból és az EU egységes belső piacáról is. A brit álláspont szerint a szigetország az átmeneti időszak alatt folytathat tárgyalásokat és köthet az ideiglenes vámunió megszűnése után életbe lépő szabadkereskedelmi megállapodásokat az unión kívüli partnerekkel. Ez azonban többek szerint vitához vezethet Brüsszellel, a vámunió résztvevői ugyanis nem köthetnek kétoldalú kereskedelmi egyezményeket. A brit kormány a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak lejárta után is a minél szabadabb kereskedelemre törekszik az EU-val. Az átmeneti időszakra vonatkozó javaslattal elsősorban az üzleti szféra megnyugtatása és a kilépéssel kapcsolatos bizonytalanság csökkentése volt a kormány célja elemzők szerint. Ezáltal ugyanis elkerülhetővé válik a „cliff edge” brexit. A sziklaszirt kifejezéssel a kiválásnak azt változatát jelölik, amelynek alapján az Egyesült Királyság európai uniós tagsága a kilépési feltételek fokozatos életbe lépésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, vagy akár úgy, hogy nem születik megállapodás az EU-val. A javaslatot többen Philip Hammond pénzügyminiszter győzelmének tartják. David Davis beszélt a kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről is. Mint mondta, brüsszeli partnereikkel sikerült jelentős előrelépéseket elérni az állampolgárok jogairól szóló egyeztetésekben. Az EU felé fennálló brit kötelezettségek rendezéséről szólva azt mondta, október vagy november előtt nem fognak pontos összeget közölni, de készek eleget tenni a „reális elvárásoknak”. Ujfent hangsúlyozta, hogy a kilépést követő átmeneti időszaknak a 2022- ben esedékes parlamenti választásokig mindenképpen le kell zárulnia. Az Európai Bizottság tudomásul vette és alaposan meg fogja vizsgálni az átmeneti időre szóló vámunióról tett brit javaslatot. Irak és a vele szövetséges nemzetközi koalíciós erők légiereje csapásokat hajtott végre az Iszlám Állam dzsihádista szervezet kezén maradt nyugat-iraki Tell- Áfárban, a város tervezett offenzíváját előkészítendő. A korábban 200 ezres város Moszultól 70 km-re nyugatra fekszik. Helyi vezetők szerint mintegy ezer dzsihádista sáncolta el magát az Iszlám Állam által 2014-ben elfoglalt városban. A város síita enklávénak számított a többségében szunniták lakta térségben. Tell-Áfáron kívül a Kirkuk kormányzóságban, Bagdadtól 300 kilométerre északra fekvő Havija is az Iszlám Állam kezén van. (tasr/ap) Trump a zavargásokról Washington. Donald Trump amerikai elnök végre nyilvánosan elítélte a rasszizmust, és megnevezte a virginiai Charlottesville- ben történt atrocitások felelőseit. Az elnök a Fehér Házban mondott beszédben ítélte el és nevezte meg a halálos áldozatokkal is járó szombati zavargások felelőseit.„A rasszizmus maga az ördög. És azok, akik ennek nevében erőszakot követnek el, bűnözők és gengszterek, beleértve a Ku-Klux-Klan tagjait, neonácikat, fehér felsőbbrendűséget hirdetőket, és más gyűlöletkeltő csoportokat, ezek visszata- szítóak” - fogalmazott az elnök a televíziókban élőben közvetített beszédben. Leszögezte: „azok, akik a vakhit nevében erőszakot követnek el, Amerika lényegét támadják”. Donald Trump megígérte, a bűnözőket az igazságszolgáltatás szigorával sújtják, a charlottes- ville-i áldozatokról pedig úgy fogalmazott: „megtestesítik nemze- tünkjóságát és tisztességét”. Az elnök szombaton ugyan először Twitter-iizenetben, majd rövid nyilatkozatban ítélte el az amerikai polgárháború déli csapatainak vezetője, Robert Lee tábornok szobrának eltávolítása miatti szombati tüntetésen kirobbant zavargásokat és az erőszakot, de akkor még nem nevezte meg a (plelösöket, a Ku- Klux-Klan tagjait, a neonácikat és a fehér fajgyűlölőket. Ezért demokrata párti és republikánus politikusok részéről egyaránt erős bírálatok érték, miközben a felesége, Melánia Trump és a lánya, Ivanka is Twitter-bejegyzésben ítélte el az erőszakot, konkrétan megnevezve a felelősöket. Tiltakozása jeléül a Merck gyógyszergyár elnökvezérigazgatója, az afroamerikai Kenneth Frazier is benyújtotta lemondását az elnök ipari tanácsadó testületéből. (MTI)
