Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)

2017-08-10 / 184. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2017. augusztus 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kenyai választás: zavargás, sortűz Nairobi. A hivatalban lévő ke­nyai elnök előnyét mutatják az elnökválasztás részeredményei - közölte tegnap a központi vá­lasztási hatóság, az ellenzék azonban hamisnak nyilvánította a közzétett adatokat, és azt állította, hogy jelöltjük nyert. A keddi vá­lasztást elkeseredett kampány előzte meg a hivatalban lévő, 55 éves Uhum Kenyatta elnök és fő vetélytársa, a 72 éves volt politi­kai fogoly, Raila Odinga között. Az ellenzéki vezető azt állította, hogy hackerek feltörték a vá­lasztási bizottság rendszerét és adatbázisait az éjszaka folyamán, és meghamisították az eredmé­nyeket, ezért Kenyatta elnök győzelme érvénytelen. Tegnap máris több helyen zavargások törtek ki, a rendőrség a tömegbe lőtt, áldozatok is vannak. (MTI) Három ukrán katona meghalt Kijev. Ismét feszültebbé vált a helyzet a kelet-ukrajnai frontvo­nal mentén, egy nap alatt 3 kato­na esett el és kilenc sebesült meg -jelentette tegnap a kijevi hadműveleti parancsnokság. A jelentés szerint az Oroszország által támogatott szakadárok ked­den összesen 28-szor sértették meg a tűzszünetet. A támadások kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára, a legsúlyosabb helyzet Donyeck környékén, Avgyijivka településénél alakult ki. (MTI) Több tucat civil vesztette életét Damaszkusz. Legalább 30 civil vesztette életét az ostromlott észak-szíriai Rakkában a Wa­shington vezette koalíciós erők dzsihádisták hadállásait célzó légi csapásaiban -jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigye­lőközpontja (OSDH) nevű szer­vezet. Az áldozatok között 9 nő és 14 gyermek van. Az USA és szövetségesei a kurdok által do­minált Szíriái Demokratikus Erők (SDF) emyőszervezetnek nyújtanak légi támogatást Rákká ostromában. Két hónap alatt a város 55%-át sikerült visszafog­lalni a szélsőségesektől. (MTI) Patthelyzet a német pártok között Berlin. Patthelyzet alakult ki a német pártok között hét héttel a szövetségi parlamenti választá­sok előtt, ugyanis a konzervatív uniópártok (CDU/CSU) és a li­berális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) támogatottsága ép­pen annyi, mint az összes többi párté együtt - derül ki a Forsa közvélemény-kutató intézet friss felméréséből. A Merkel kancellár vezette Keresztény- demokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja a Keresztény szo­ciális Unió (CSU) támogatott­sága 40%-on áll. A CDU/CSU fő vetélytársa, a Martin Schulz vezette Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) jelenleg 23%-on áll. A Zöldek és a Baloldal (Die Linke) 8%-on stagnál. (MTI) Phenjan támadással fenyeget Donald Trump elnök: Észak-Korea olyan tűzzel játszik, amilyent a világ még nem látott \ 3 =-*T; 2 Phenjan idén folyamatos rakétakísérleteivel provokál. Észak-Korea ugyan már 2006-ban kísérleti atomrobbantással bizonyította, hogy elvben képes atombombát gyártani, 2017-ig nem rendelkezett olyan rakétával, amivel az Egyesült Államokat is fenyegethette volna, és bizonyítottan még most sem rendelkezik olyan atomtöltettel, amit rakétára lehetne szerelni. (TASR/AP) Phenjan/Washington. Észak- Korea tegnap bejelentette, „komolyan mérlegeli", hogy közepes hatétivolságú ballisztikus rakétáival csa­pást mérjen az USA csendes- óceáni birtokára, Guam szigetére. A hírre reagálva Donald Trump amerikai elnök válaszcsapéssal fenyegette meg Phenjant. A Koreai Néphadsereg egyik szó­vivője azt hangoztatta, hogy „bár­melyik pillanatban” végrehajthatják az amerikai katonai bázisok miatt stratégiai fontosságú Guam elleni rakétacsapás tervét, amint erről döntést hoz Kim Dzsong Un észak­koreai vezető. Egy ezzel párhuza­mos nyilatkozatban egy másik ka­tonai szóvivő arról beszélt, hogy Észak-Korea kész megelőző csapást végrehajtani, ha úgy látja, hogy az Egyesült Államok provokációra ké­szül ellene. Az észak-koreai hadá­szati rakétaerők nyilatkozata leszö­gezi, Phenjanban „komolyan mérle­gelik” azokat a lépéseket, amelyek Washington értésére adnák, hogy Hvaszong-12-es típusú rakétáival Észak-Korea képes megsemmisíteni Guamon a hadászati bombázók és más kulcsfontosságú fegyverek ál­lomáshelyéül szolgáló amerikai tá­maszpontokat. Nukleáris robbanófej A phenjani vezetés mindezt alig néhány órával azután jelentette be, hogy az amerikai hírszerzés közöl­te: Észak-Korea olyan kis méretű nukleáris robbanófejet fejlesztett ki, amelyet rakétára illeszthet. Az Egyesült Államokban több televí­ziós csatorna is megerősítette a hír­szerzés értesülését, hogy Észak- Korea immár képes nukleáris rob­banófejjel ellátott rakétát felbocsá­tani. Ez azonban, az NBC televízió által idézett szakértők szerint, nem jelenti egyúttal azt is, hogy az in­terkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) Phenjan képes célba is jut­tatni. James Stavridis, az amerikai haditengerészet nyugalmazott ad­mirálisa elemzésében hangsúlyoz­ta: az észak-koreai helyzet súlyos­bodása a legnagyobb válság, amellyel a Trump-kormányzatnak szembe kell néznie a világpolitika porondján. Trump: tűzzel játszanak A hírre reagálva Donald Trump amerikai elnök közölte: ,^Észak- Korea jobban teszi, ha többé nem fe­nyegeti az Egyesült Államokat. Olyan tűzzel játszik, amilyent a világ még nem látott.” Észak-Korea nem jelent közvetlen fenyegetést, „az amerikaiak nyugodtan alhatnak” — jelentette ki Rex Tillerson amerikai külügyminiszter. Donald Trump elő­zőleg „olyan tűzzel és haraggal” fe­nyegette meg Phenjant, amilyet még soha nem látott a világ, ha Észak- Korea tovább fenyegeti az Egyesült Államokat. Tillerson rámutatott, hogy ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok lépéseket tesz a katonai beavatkozás irányába; Trump azért fogalmazott így, hogy az erős nyelvezetet Kim Dzsong Un észak­koreai diktátor világosan megértse, mert úgy tűnik, hogy a diplomatikus beszédből nem ért. Az amerikai kül­ügyminiszter szerint az elnök vilá­gossá akarta tenni, hogy az USA ,megkérdőjelezhetetlenül képes megvédeni magát, s el akarta kerülni, hogy Phenjan elszámítsa magát”. A német kormány önmérsékletre szólított fel, s aggodalmát fejezte ki a konfliktus retorikai eszkalációja miatt. Martin Schäfer külügyi szó­vivő szerint a „további kardcsörte- tés” és katonai lépések nem oldják meg a kialakult helyzetet. Nyuga­lomra szólított fel Peking is. A kí­nai külügyminisztérium minden felet felszólított, hogy tartózkodja­nak minden olyan megnyilvánu­lástól és lépéstől, amely súlyosbít­hatja a válságot, s igyekezzenek békés úton rendezni a phenjani nukleáris fegyverkezés miatt kiala­kult konfliktust. Szöul fegyverkezik A dél-koreai haderő teljes, alapos átvizsgálását és fejlesztését javasolta Mun Dzse In dél-koreai elnök annak érdekében, hogy sürgősen növeljék az ország védelmi képességeit Észak-Korea rohamosan fejlődő nukleáris és rakétatechnológiájával Célkeresztbe került Guam Guam, a 163 ezer lakosú, 544 négyzetkilométeres mikronéziai sziget az USA területe, ezért megtámadása nyílt hadüzenet lenne. Guam ugyan nem integráns része az EgyesültÁllamok- nak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és la­kói amerikai állampolgárok. A Hawaiitól 5300 km-re nyu­gatra fekvő sziget, melynek 3600 koreai származású la­kója is van, az amerikai légi­erő fontos bázisa, olyan stra­tégiai bombázók támasz­pontja, amelyek akár Észak- Koreát is támadhatják. A szi­get egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állo­máshelye. (444.hu, ú) szemben. „Elképzelhető, hogy a he­lyenkénti kisebb fejlesztések és mó­dosítások helyett teljes körű védel­mi reformra van szükség, az alapok­tól kezdve” - mondta a dél-koreai elnök Szöulban azon a találkozón, amelyen a három fegyvernem hat újonnan kinevezett parancsnokával folytatott megbeszélést. Mun szor­galmazta, hogy Dél-Koreának le­gyen „nyerő, magabiztos” hadsere­ge, és az ország képes legyen a vé­delmét önállóan biztosítani. Az US A 28 500 katonát állomásoztat Dél- Koreában a két ország közötti vé­delmi szövetség jegyében. A dél­koreai védelmi képességek megerő­sítésének várhatóan fontos része lesz a nagyobb hatótávolságú rakéták gyártása; jelenleg 800 kilométerben szabták meg a Dél-Korea által fej­leszthető rakéták hatótávolságát. Dél-Korea nagyon sebezhető, ugyanis 10 millió lakosú fővárosa alig 60 kilométerre van az államha­tártól, azaz rövid hatótávolságú ra­kétákkal könnyen elérhető. Emellett Észak-Korea becslések szerint leg­alább 10 ezer ágyút állomásoztat a két ország államhatárán. (MTI, 444 hu, ú) Járművel hajtott francia katonák közé egy férfi Párizs Levallois-Perret nevű elővárosában, hat katona megsérült, közülük hárman súlyosan. Edouard Phi­lippe kormányfő délután bejelentette, a rendőrség Párizstól északra az au­tópályán elfogta a szándékos gázolót, aki maga is megsebesült. A hatóságok kitervelt terrortámadásként kezelik az esetet. A 2015-ös párizsi terrortáma­dások után indított Sentinelle terrorellenes hadművelet keretében járőröző, sérült katonákat felkereső Gérard Collomb belügyminiszter a kórházban ha­tározottan kijelentette, hogy a gázolás szándékos volt, nem baleset. (Tasr/ap) Venezuela már diktatúra Caracas/Lima. A Nicolás Ma- duro venezuelai elnök által létreho­zott új alkotmányozó nemzet­gyűlés a nemzeti gárda segítségé­vel megszállta a caracasi parlament épületét, kizárva az ellenzéki többségű törvényhozás tagjait. Az alaptörvény módosításával megbí­zott alkotmányozó nemzetgyűlés fölérendelt állami szervként ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag megfosztotta hatalmától a törvény- hozást. A nemzeti gárda, amelynek alakulatai a törvényhozás védelmét látják el, lezárták a parlament épü­letét, és nem engedték be a vene­zuelai honatyákat. Ezt követően az alkotmányozó nemzetgyűlés ült össze abban a teremben, ahol eddig a törvényesen megválasztott parla­ment képviselői tanácskoztak. A pénteken megalakult alkotmányo­zó nemzetgyűlés korábban ugyan­abban az épületben ülésezett, mint a képviselők, csak egy másik te­remben. „Ez a kormány olyan he­lyiségekbe tör be, amelyeket sosem tudna törvényes úton elfoglalni” - jelentette ki Stalin González, az el­lenzéki frakció vezetője. A demokratikus rend lebontásá­val vádolta meg a venezuelai kor­mányt az amerikai kontinens 17 or­szága egy új regionális blokk első tanácskozásán. Limai találkozójuk közös nyilatkozatában többek kö­zött olyan országok külügyi veze­tői ítélték el Nicolás Maduro bal­oldali venezuelai elnök hatalom­gyakorlási módszereit, mint Kana­da, Mexikó, Kolumbia, Brazília, Argentína és Chile. Egyúttal leszö­gezték, hogy illegitimnek tartják a Maduro által létrehozott új alkot­mányozó nemzetgyűlést, és nem fogják elismerni egyetlen döntését sem. „Amit Venezuelában látunk, az diktatúra” - jelentette ki sajtóér­tekezletén a regionális találkozó házigazdája, Ricardu. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents