Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-09 / 183. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. augusztus 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Éles olasz belügyi vita a migrációról Róma. Lemondással fenyegetett Marco Minniti olasz belügyminiszter, miután a római kormány balközép politikusai nem támogatták őt a nem kormányzati szervezetek (NGO) munkáját szabályozó intézkedések bevezetésében az olasz kikötők lezárásával az NGO-mentőhajók előtt - jelentette az olasz sajtó. A Corriere delia Sera napilap úgy tudja, Marco Minniti nem jelent meg a hétfői kormányülésen és lemondással fenyegetett, miután a kormány más miniszterei fenntartásaikat fejezték ki a belügyminiszternek az NGO-kal szembeni fellépése miatt. Marco Minniti ultimátumot intézett: vagy a kormány egésze támogatja migrációs intézkedéseit, vagy lemond tisztségéről. A belügyminiszter a kemény vonalas politika híve a földközi-tengeri embermentésben résztvevő NGO-kal szemben: azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoznak a római kormány magatartási kódexéhez, vagyis nem működnek együtt az olasz hatóságokkal, nem szállíthatják olaszországi kikötőkbe a mig- ránscsoportokat. A Jugend Rettet német NGO mentőhajóját az olasz hatóságok máris lefoglalták, két hajót pedig nem engedtek olasz vizekre belépni. (MTI) Halászokat ölt meg a Boko Haram Kano (Nigéria). Legkevesebb 31 halászt gyilkolt meg a Boko Haram terrorszervezet a Csád-tó nigériai partján. Évek óta lángol az erőszak a térségben, amely a külvilág számára szinte teljesen elérhetetlen a kommunikációs csatornák hiánya miatt. A fegyveresek egy halászt életben hagytak, akinek a holttesteket Baga településre kellett szállítania azzal a céllal, hogy elrettentsék az ottani lakosságot attól, hogy a Csád-tóhoz járjanak halászni vagy kereskedni. Bár a nigériai hadseregnek 2015 februárjában sikerült ismét ellenőrzése alá vonni Baga városát, a környéket továbbra is a Boko Haram gerillái uralják. A Boko Haram 2009 óta küzd egy iszlám állam megteremtéséért elsősorban Nigéria északi részén. A harcok során már több mint 20 ezren vesztették életüket. (MTI) Peking betartja az.új szankciókat Peking. Kína fogja fizetni a legnagyobb árat az ENSZ Észak-Koreával szembeni legújabb büntető intézkedéseiért a phenjani rezsimmel való szoros gazdasági kapcsolatai miatt, de mindig be fogja tartani a határozatokat — állítja V ang Ji kínai külügyminiszter. Vang szerint az új szankciók megmutatták, hogy Kína és a nemzetközi közösség is ellenzi Észak-Korea folyamatos rakétakísérleteit. A hagyományos gazdasági kapcsolatok miatt főként Kína fogja megfizetni a határozat életbe léptetésének árát—véli a kínai diplomácia vezetője. (MTI) Rendkívüli ukrajnai sorozás Mintegy ezer fiatalt hívnak be augusztus végéig az ország összes régiójából szolgálatra MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Petro Porosenko elnök rendelete alapján rendkívüli eorozás kezdődött tegnap Ukrajnában, mert a szokásos tavaszi sorkatonai behívással nem sikerült elegendő újonccal feltölteni a nemzeti gárda állományát. A Szohodnyi ukrán lap szerint újabb, mintegy ezer fiatalt hívnak be augusztus végéig az ország valamennyi régiójából sorkatonai szolgálatra. Legközelebb októberben lesz ismét általános sorozás. A Szohodnyi forrása ismételten biztosított afelől, hogy sorkatonákat nem küldenek a fegyveres konfliktus sújtotta keletukrajnai térségbe. 2014-ben a Krím Oroszország általi önkényes elcsato- lása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása miatt Kijev arra kényszerült, hogy visszaállítsa a kötelező sorkatonai szolgálatot, amelyet egy évvel korábban eltöröltek. Évente kétszer, ősszel és tavasszal indul sorozás Ukrajnában. A 20-27 év közötti férfiakat másfél évre hívják be a fegyveres erőkhöz - a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket 12 hónapra akik a szolgálati idő letelte után tartalékosokká válnak. Kijev ezzel párhuzamosan igyekszik növelni a fegyveres erőknél a szerződésesek arányát, remélve, hogy a sorkatonai szolgálatra be- hívottak közül évről-évre egyre többen választják ezt megélhetési lehetőségként. A kijevi vezetés komoly kampányt folytat a szerződéses állomány növelésére. Egyebek mellett társadalmi célú televíziós hirdetésekben népszerűsíti a szerződéses katonai szolgálatot, legalább 7 ezer hrivnya, azaz csaknem 230 eurós kezdő havi zsoldot, ingyenes továbbképzést és egyéb kedvezményeket ajánlva, ami vonzó lehet az olyan fiatal férfiak számára, akik nem rendelkeznek munkalehetőséget könnyen biztosító szakképzettséggel. A sorkatonákjelenleg 3200 hrivnya, azaz kevesebb mint 100 euró zsoldot kapnak havonta. Ukrajnában jelenleg ugyanennyi a minimálbér. Idén összesen mintegy 30 ezer fiatalt terveznek besorozni a fegyveres erőkhöz. A május elejétől június végéig tartott sorozással több mint 14 ezer sorkötelest hívtak be, nagyjából ugyanennyit terveznek behívni októberben és novemberben. Májusban az általános sorozással egy időben tartalékos tiszteket is hívtak be szolgálatra, Sztepan Poltorak ukrán védelmi miniszter tájékoztatása alapján összesen ezret. A tárcavezető kijelentette, hogy közülük csak azokat küldik a hadműveleti övezetbe, akik erre leszerződnek a fegyveres erőkkel. T artalékosokat először 2014-ben mozgósítottak Ukrajnában, az évben több mint 105 ezer ukrán állampolgárt hívtak be szolgálatra a fegyveres erőkhöz. A hadsereg vezérkarától kapott adatok szerint 2014 óta máig összesen 210 ezer ukrán tartalékost mozgósítottak. A kijevi parlament 2014 márciusában hozott törvényt az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat újbóli létrehozásáról. A fegyveres testület korábban 1991-2000 között működött, azt Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel. A gárda újbóli létrehozása mellett a kijevi vezetés főként azért döntött, mert feloszlatta az európai integrációs és hatalomváltást követelő Majdan- tüntetések több mint száz halálos áldozatot eredményező, véres leverési kísérletében oroszlánszerepet játszó Berkut rohamrendőri alakulatot. Kenyában megkezdődtek a választások, Kelet-Afrika leggazdagabb országában közel 20 millió polgár adhatja le szavazatát az új államfőre, a parlamenti képviselőkre, szenátorokra és kormányzókra. Az elnökválasztáson szoros eredményvárható Uhuru Kenyatta hivatalban lévő elnök és ellenzéki kihívója, Raila Odinga volt miniszterelnök között. A tíz évvel ezelőtti választások véres zavargásokba torkollottak, a szavazást követő összecsapásokban több mint 1100 ember halt meg. 2013-ban már békések voltak a körülmények, akkor is Kenyatta és Odinga nézett szembe egymással. Az apai ágon kenyai származású Barack Obama volt amerikai elnök a választások békés megtartására szólított fel. (TASR/ap) Internetes támadás Venezuelában A karhatalom április óta aránytalan erőszakot alkalmaz a tiltakozókkal szemben Venezuelában, és a hatóságok felelősek 46 kormányellenes demonstráló haláláért - foglalt állást a Venezuelában kialakult politikai válsággal kapcsolatban tegnap az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Genf /Caracas. A venezuelai hatóságok nem engedték be az országba a Zeid Raad al-Husszein főbiztos vezette testület emberi jogi szakértőit, ezért az áldozatokkal, családtagjaikkal, szemtanúkkal, újságírókkal, orvosokkal, ügyvédekkel és a főügyészség tagjaival készült in- teíjúkat a távolból rögzítették. A vizsgálat során arra jutottak, hogy 46 ember halálát a biztonsági erők okozták, 27 tüntetővel pedig a Ni- colás Maduro elnök kormányához hű fegyveres csoportok végeztek. A fennmaradó halálesetek körülményei tisztázatlanok. Április 1-je, a tüntetések kezdete óta több mint ötezer embert vettek őrizetbe önkényesen, számos esetben embertelen módon bántak velük, volt, akit meg is kínoztak. Jelenleg is még mindig több mint ezren vannak őrizetben. Az ellenzék uralta venezuelai parlament kinyilvánította, hogy nem hajlandó elismerni a Nicolás Maduro elnök által létrehozott új alkot- mányozó nemzetgyűlés egyetlen döntését sem. A parlament szavazásán a képviselők egyhangúlag úgy határoztak, hogy nem ismerik el a korlátlan hatalommal felruházott szupertestületnek azt a döntését, amellyel elrendelte a Maduro- kormánnyal szembeszálló Luisa Ortega Díaz főügyész leváltását, és a főügyészi poszt újbóli betöltése helyett egy úgynevezett igazságté- teli bizottságot alakít. A venezuelai hatóságok közben arról számoltak be, hogy a hadsereg erői folytatják a kutatást az után a tíz lázadó után, aki részt vett a Valencia város melletti egyik katonai bázis, a Fort Paramacay ellen vasárnapra virradóra végrehajtott fegyveres támadásban, és a bázisról fegyvereket rabolt el. Vladimir Padrino López védelmi miniszter azt mondta, hogy különleges egységeket vernek be a támadók utáni hajsza segítésére. A körözött személyek között van a lázadó akció vezetője, a Nemzeti Gárdából 2014-ben eltávolított Juan Caguaripano százados is. Hackertámadás érte mintegy 40 venezuelai állami intézmény, köztük az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat július 31-én lebonyolító központi választási bizottság weboldalát. Az internetes behatolás elkövetését egy magát A Kettes Szám- rendszer Őreinek (The Binary Guardians) nevező csoport vállalta magára, hozzátéve, hogy meglepően könnyű dolguk volt az állami honlapok feltörésével. „Az volt a szándékunk, hogy reményt adjunk az embereknek, hogy bármilyen erősnek is tűnik az ellenség, az egységben van az erő”—üzente a hackercsoport. (MTI) Tiltakozás Macron felesége ellen Párizs. Tiltakozás kezdődött Franciaországban az ellen, hogy Emmanuel Macron elnök amerikai mintára hivatalos first lady státust adna feleségének. Az erről szóló online petíciót már 300 ezren írták alá. Attól tartanak, hogy Brigitte Macron közpénzből fizetést kaphat, pedig az erről szóló hírt maga az elnök is cáfolta. „Nem állhat valaki mások előtt, csak azért, mert valakinek a felesége. Elfogadhatatlan, hogy a felesége a többi nőnél előrébb való legyen. A füst lady státus érzékeny téma, mert az emberek érzik, ez egy különleges privilégium” - mondta Thierry-Paul Valette, a petíció kezdeményezője. A politikusfeleségek szerepe azért is érzékeny téma, mert a kampány során épp azért bukott el a jobboldali jelölt, Francois Fil- lon, mert kiderült hogy fiktív állásban foglalkoztatta nejét. Macron azt ígérte, átláthatóbbá teszi az elnöki pár pénzügyeit. (HírTV) ' Per egy orosz exminiszter ellen Moszkva. Megkezdődött egy moszkvai bíróságon a korrupcióval vádolt volt orosz gazdasági miniszter, Alekszej Uljukajev pere — ez az első eset Oroszország rendszerváltás utáni történelmében, hogy a szövetségi állam kormányának egyik tagját állították bíróság elé. Á volt miniszter ügyvédje közölte a per kezdete előtt, hogy védence továbbra is tagadja bűnösségét. Ul- jukajevet azzal vádolják, hogy kétmillió dollár csúszópénzt fogadott el annak fejében, hogy tavaly hozzájárult a Basnyefty olajvállalatnak a Rosznyefty által történő felvásárlásához. Uljuka- jevet tavaly novemberben vették őrizetbe és fosztották meg hivatalától. Lefoglalták a tulajdonában lévő földeket és a szmolensz- ki házát. A volt tárcavezető ügyében rekordidő, fél év alatt zajlott le a nyomozás. Elmarasztaló ítélet esetén 15 év börtönbüntetést is kaphat a volt miniszter. (MTI)
