Új Szó, 2017. augusztus (70. évfolyam, 176-201. szám)
2017-08-08 / 182. szám, kedd
KÜLFÖLD www.ujszo.com | 2017. augusztus 8 I 7 Fegyveres lázadási kísérlet A venezuelai erők leverték a kisebb katonai megmozdulást, az ország tovább forrong RÖVIDEN Támadás Kelemen Hunor ellen Maduro venezuelai elnök mára katonákban sem bízhat teljesen (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Avenszuelai hatóságok bejelentetták, hogy leverték azt a kisebb lázadást, amelyet Nicolás Maduro elnök kormánya ellen kíséreltek meg végrehajtani Valencia nagyváros közelében, egy katonai bázisnál. A kormány közlése szerint a „terrorista támadás” résztvevői közül kettőt megöltek, további hetet pedig őrizetbe vettek. Előzőleg a közösségi médiát bejárta egy videó, amelyen egy csoport katonai egyenruhában lévő férfi bejelenti felkelésüket, alig két nappal a kormánypárti alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását követően. A csoport vezetője, a Nemzeti Gárdából 2014-ben eltávolított Juan Caguaripano százados azt mondta, lépésük Nicolás Maduro államfő gyilkos önkény- uralma ellen irányul, de nem államcsínyt hajtanak végre, hanem „polgári és katonai akciót az alkotmányos rend helyreállítása érdekében”. A venezuelai védelmi minisztérium nyilatkozata szerint a lázadást leverték, és az állítólagos összeesküvők közül néhányan elmenekültek a laktanyából általuk ellopott fegyverekkel, ezért a biztonsági szervek nagy erőkkel kutatnak utánuk. Maduro elnök televíziós beszédben gratulált a fegyveres erőknek ahhoz, hogy visszaverték a Paramacay Erőd elleni vasárnapi „terrortámadást”. Diosdado Cabello tábornok az Egyesült Államok által támogatott ellenzéket hibáztatta a laktanya megtámadásáért. „Ez terrorcselekmény volt, amelyet a jobboldal és az északamerikai birodalom finanszírozta kollaboránsaik támogatásával követtek el félkatonai, zsoldos erők” - mondta a tábornok az állami tévében. A Caracastól 150 kilométerre keletre fekvő, 1,6 milliós Valenciában százak vonultak az utcára, hogy támogatásukról biztosítsák a felkelőket, s helyi szemtanúk elmondása szerint vasárnapra virradóra egész éjjel lövések zaja hallatszott. Az arcukat eltakaró tüntetőket azonban vasárnap lényegében szétoszlatta az ellenük könnygázt bevető rendőrség, s a 30 milliós dél-amerikai ország többi része nem csatlakozott a lázadáshoz. Az incidens mindazonáltal jól mutatja, milyen ingataggá vált Venezuela a négy hónapja tartó, szüntelen tiltakozások nyomán, amelyek az ellenzék szerint az ország diktatúrába csúszása ellen irányulnak. Venezuelában az ellenzék bojkottja mellett egy hete választották meg azt az 545 tagú, úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést, amely Maduro kijelentése szerint az ország egyedüli reménye lehet a béke helyreállítására. r Fokozódik a nyomás Eszak-Koreán Az USA, Ausztrália és Japán közös közleményében sürgette, hogy a nemzetközi közösség helyezze nyomás aló Észak-Koreát annak érdekében, hogy az letérjen „a fenyegetés és a provokáció útjáról". Az amerikai ás a délkoreai elnök szerint Phenjan fenyegető veszélyt jelent. Manila/Washington. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) 50., Manilában tartott külügyminiszteri tanácskozása alkalmával kiadott közleményében az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán felhívta a figyelmet, hogy szigorúan be kell tartani az Észak- Koreát sújtó új szankciókat. Hangoztatták, hogy elkötelezettek a büntetőintézkedéseket illetően, és segítséget nyújtanak életbe léptetésükhöz. A három országhoz Dél-Korea is csatlakozott. A szöuli külügyminisztérium sajtóközleményében hangsúlyozta: Phenjan múlt hónapban végrehajtott két interkontinentális ballisztikusrakéta-kísérlete jelentős haladást jelez a nukleáris és rakéta- programhan. A tárca hozzátette: Szöul, Tokió és Washington szoros együttműködésre tett ígéretet annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség betartsa az új szankciókat. Az Egyesült Államok és Dél- Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent - áll a Fehér Ház közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzse In délkoreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki. A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak- Korea jelentette közvetlen veszély , .komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél- Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is. Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja szombaton egyhangúlag elfogadott határozattal szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta Észak- Koreát nukleáris és rakétaprogramja miatt. A szankció nyomán Phenjan évi 1 milliárd dollártól, azaz exportbevételeinek harmadától eshet el. Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tengeri ételek kivitelét. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Az ENSZ legújabb büntetőintézkedései súlyosan sértik Észak- Korea szuverenitását, és Phenjan mindaddig nem hajlandó tárgyalni atomprogramjáról, míg az Egyesült Államok ellenséges politikát folytat vele szemben - reagált Észak-Korea az ENSZ újabb szankcióira. Phenjan július 4-én kilőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet július 28-án egy második követett. A Hvaszong-14-es rakéta hatósugara 10 ezer km, ezzel Den- vert vagy Chicagót is elérheti. (MTI) Tillerson az orosz kapcsolatokról Manila. Az USA együttműködésre törekszik Oroszországgal, értelmetlen lenne elvágni a kapcsolatot azért, mert bizonyos ügyekben nem értenek egyet - közölte Rex Tillerson amerikai külügyminiszter az orosz kollégájával, Szergej Lavrowal folytatott beszélgetés után. Tillerson elmondta, Oroszország hajlandónak mutatkozott tárgyalni Ukrajnáról az előrelépés érdekében. Az amerikai külügyminiszter szerint kezelhetőek a két ország problémái. „Találnunk kell olyan pontokat, amelyekben együtt dolgozhatunk. Azokban a kérdésekben pedig, amelyekben eltérően gondolkozunk, folytatnunk kell az útkeresést, hogy megoldhassuk a problémát” - mondta Tillerson. Á politikus leszögezte: Moszkvának meg kell értenie, az amerikai elnökválasztás befolyásolása nagyon komoly ügy Washington számára és a bizalmatlanság egyik legfőbb forrása. (MTI) Tizenkét éves börtönbüntetés kiszabását kérte a dél-koreai ügyészség Li Dzse Jongra (jobbról a második), a Samsung-csoportot ténylegesen irányító alel- nökre, aki a vád szerint fontos szerepet játszott a volt elnökhöz köthető korrupciós botrányban. A Samsung Electronics 49 éves alelnökét - a Samsung- csoport elnökének fiát - februárban tartóztatták le annak gyanújával, hogy 38 millió dollárt ajánlott fel vagy fizetett ki Pák Gun Hje exelnök barátnőjének. A Samsung-birodalom alelnöke tagadja az ellene felhozott vesztegetési, sikkasztási és egyéb vádakat, amelyek alapján minimum 5 év börtönt kaphat, (tasr/ap) Brexit: a kilépés vélt ára London. Kizártnak nevezte a brit kormányfő, hogy London kész 40 milliárd eurót fizetni az Európai Uniónak a kilépési megállapodás részeként, fennálló kötelezettségeinek rendezésére. A The Sunday Telegraph vasárnapi újság kormányforrásokra hivatkozva írt arról, Nagy-Britannia kész - most először számszerűsített - ajánlatot tenni, hogy ezáltal feloldja a tárgyalásokon kialakult patthelyzetet. Theresa May miniszterelnök hivatala azonban cáfolta az erről szóló híreket. Sajtójelentések szerint a kormányzó Konzervatív Párt képviselői világossá tették, biztosan nem szavaznak meg a parlamentben ilyen törvényjavaslatot. A The Times lap a kormányfőhöz közeli forrásokra hivatkozva arról írt, a hozzávetőleg 40 milliárd euró ,.messze meghaladja” azt az összeget, amely eddig felmerült vagy amelyet May hajlandó egyáltalán fontolóra venni. Áz ügy tovább növeli az Európai Unióból való brit kilépést övező bizonytalanságot, és tükrözi a brit kormány soraiban mutatkozó mély ellentéteket is. A 40 milliárd eurós vélt ajánlat mögött többen Philip Hammond pénzügyminisztert sejtik a konzervatívok soraiból. A The Sunday Telegraph ugyanis azt is írta, az Egyesült Királyság ezért az összegért szélesebb körű megállapodást remél, amely kereskedelmi megállapodást is tartalmaz az Európai Unióval. A pénzügyminiszter mindenképp szeretné elkerülni, hogy a brit EU-tagság a kilépési feltételek életbe léptetésére szolgáló átmeneti időszak nélkül, sőt, akár úgy szűnne meg, hogy nem születik megállapodás az unióval. (MTI) Kolozsvár. Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezi egy múlt heti nyilatkozata miatt a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR). A román akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság uszító jellegűnek találta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének a Nagy-Románia megalakulása jövő évi centenáriumára vonatkozó nézeteit. Kelemen Hunor a Szabadság kolozsvári napilapban pénteken közölt interjúban kijelentette: „a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akaijuk ünnepelni 1918-at”. (MTI) Lemond posztjáról Carla dol Ponto Genf. Carla dél Ponte, az ENSZ Szíriái Vizsgáló Bizottságának egyik tagja azt mondta, hogy lemond megbízatásáról, mivel a világszervezet Biztonsági Tanácsától várt politikai támogatás elmaradása lehetetlenné tette munkájukat. A 70 éves Carla dél Ponte, aki a Ruandában és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek ügyében is a vád képviselője volt, azt mondta, már előkészítette felmondólevelét. „Távozom ebből a bizottságból, amely semmilyen politikai szándék támogatását nem élvezi” - mondta dél Ponte, hozzátéve, hogy ilyenformán az ő szerepe a testületben is csak egy alibi. (MTI) Tiltakozik az al-Dzsazíra hírtévé Jeruzsálem. A Katarból irányított al-Dzsazíra pánarab hírtévé elítélte és antidemokratikusnak nevezte azt, hogy Izrael úgy döntött, bezáratja a televízió ottani irodáit. Az al-Dzsazíra jeru- zsálemi irodájának vezetője elítélte „annak az államnak a lépését, amely a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának tekinti magát”. A Háárec újság ugyanakkor rámutatott, Ajúb Kara, a médiaügyekért felelős miniszter által felsorolt lépéseknek egyelőre nincsen semmiféle gyakorlati jelentőségük, az al-Dzsazíra továbbra is az eddig megszokott módon működhet. (MTI) Izraeli merénylő: új típusú büntetés Jeruzsálem. Precedensértékű döntéssel a bűóság megfosztott izraeli állampolgárságától egy merénylőt, aki két éve szándékosan katonákat gázolt, majd késsel a menekülőkre támadt. Alá Zivad anyja izraeli arab polgár, apja az 1967-ben Jordániától elfoglalt palesztin területeken él. A bnóság első alkalommal alkalmazta az állampolgársági törvény 2008-ban elfogadott módosítását, amely feljogosítja a belügyminisztert az állampolgárság megvonására, ha valakit terrorizmus miatt ítélnek el. (MTI)
