Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-04 / 153. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. július 4. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 9 Távolodva az éhbértől SIDÓH. ZOLTÁN N em túl hálás dolog lelkendezve Imi arról, hogy a pénzügyminisztérium és a jegybank középtávú előrejelzése szerint lendületes fizetésemelés előtt állunk. Ilyenkor mindig sokan felszisszennek, hogy ugyan már, ki keres 910 eurót - ennyi volt ugyanis tavaly az országos átlagbér. Vagy pedig ajkbiggyesztve reagálnak, mondván, Nyugaton ennél a takarítónők is simán többet keresnek. Mindkét vélekedésnek van valóságalapja, de mindig érdemes azt alapul venni, hogy honnan indultunk és milyen bérnövekedést tesz lehetővé a szlovák gazdaság teljesítménye. A pozsonyi Volkswagenben ugyan érvelhet azzal a szakszervezet, hogy német munkáért német bért, mert valóban nyugati nívón működik a gyár. Az 1800 eurós fizetések már a szintén a német konszernhez tartozó spanyolországi Seatban folyósított bérrel vethetők egybe, és nem a hazai mércével magasnak mondható fővárosival. Az ország termelékenysége az uniós átlag 70 százaléka kömyéMérhetjük magunkat a leggazdagabbhoz, legfeljebb lehangolódunk kén mozog, ebből adódóan ez egyfajta plafont jelent a bérfejlesztés terén. További fontos kritérium, hogy a hazai termékek és szolgáltatások árszínvonala az EU-átlag 66 százalékán van, magyarán a pénzünkből egyharmaddal többet vásárolhatunk, mint mondjuk a Benelux államokban vagy Skandináviában. Persze ez sem igazán megnyugtató, mert sokak szeme előtt az osztrák vagy a német bérek lebegnek. Kérem, lehet a csillagokhoz, esetünkben a világ legfejlettebb országaihoz is mérni magunkat, legfeljebb lehangolódunk a különbségek láttán. Ám e tekintetben is van előrelépés: 1993-ban, Szlovákia önállóságának első évében a német országos átlagbér alig 8 százalékán volt a javadalmazásunk, napjainkban a 29 százalékán van. Azaz 25 éve bő 12-szeres volt a különbség, napjainkban pedig 3,3-szoros. Vérmérséklet kérdése, lendületesnek vagy lassúnak tartjuk-e a felzárkózást. A gyors gazdasági növekedés és a történelmi mélypontra süllyedt munkanélküliség együttes hatására idén mintegy 3,5 százalékkal, jövőre 4,5 százalékkal, 2019-ben pedig közel 5 százalékkal emelkedhet az országos átlagbér - természetesen komoly ágazati és regionális szórással. A folyamat annyira erőteljes, hogy a nemzeti bank szerint a bérek a termelékenységnél is gyorsabban emelkednek. Abszolút számokban kifejezve idén 945 euró körül mozoghat az átlagbér, 2018-ban 988 euró várható, 2019-ben 1035 euró, 2020-ban pedig 1090. Már napjainkban is a munkavállalók mintegy ötödé havi 1200 euró felett keres, igaz, a jó állások döntően a fővárosban, a megyeszékhelyeken koncentrálódnak. Ä vázolt lendület, a bérnövekedés ugyan nem simítja ki a két véglet, a Pozsony és Eperjes megye közötti szakadéknyi különbséget, azonban hozzájárul a lakossági fogyasztás már ma is érezhető növekedéséhez, a mérsékelt jólét tévedéséhez, s ennek vadhajtásához, a túlzott eladósodáshoz. A fizetések nem emelkedhetnek hét mérfoldes léptekkel, nem szabad, hogy a dinamikájuk tartósan elszakadjon a gazdaság alapjaitól. Ezért se volna szerencsés, ha az egyik kormánypárt ötlete, a kötelező 13. fizetés megvalósulna. Lélektanilag jó lenne, ha két év múlva valóban átlépnének az 1000 eurós határt - ennél messzebb nem érdemes tekintenünk, hiszen óhatatlanul jön majd egy újabb válság, ami időlegesen szárnyát szegi a bérkiáramlásnak. A recessziós időkben pedig egyfajta aranykorként gondolunk majd vissza a mostani időszakra. Trump móresre tanítja a CNN-t. Az amerikai elnök egy twitteres videóüzenetben jelképesen az újságírókat agyabu- gyálta, egy korábbi, megrendezettfelvételtfelhasználva (Twitter) Hitelmámorban a lakosság GÁLZSOLT A dósságfronton úgy tűnhetett, minden rendben van Szlovákiában. Az államadósság a válság után csaknem megduplázódott, 2013 óta pedig enyhén csökken. Csakhogy közben a háztartások adósságállománya is megduplázódott, és az továbbra is szélsebesen nő. Az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) arányában a 2008-as 28,5 százalékról 2013-ra 54,7 százalékra nőtt, csaknem megduplázódott. Azóta enyhe csökkenés figyelhető meg, ezért úgy tűnhet, sikerült megállítani az eladósodást, a hazai növekedés újra fenntartható pályára állt. Ám közben a lakosság is rohamtempóban vett fel hitelt, szintén megduplázva adósságait. A háztartások tartozásai a válság előtt a GDP 20 százaléka alatt voltak, tavaly év végére 36 százalék fölé nőttek. A hitelezési mámor ráadásul nagyon gyors tempójú, folytatódó eladósodással jellemezhető. A nemzeti bank pénzügyi stabilitási jelentéseiben rendszeresen figyelmeztet, hogy a hazai háztartások adósságai már évek óta a leggyorsabb tempóban nőnek az egész unión belül. Pontosabban az évközi növekedés 2010 októbere óta minden egyes hónapban a leggyorsabb az EU-ban, éves szinten többnyire két számjegyű az emelkedés. A legújabb, májusi jelentésben a jegybank konstatálta, hogy 2017 márciusáig egy év alatt abszolút értékben 3,7 milliárd euróval nőtt a lakossági hitelállomány, ami új történelmi rekord, arányaiban ez 13,9 százalékos növekedésnek felel meg. Szlovákia mára a háztartások adósságállománya tekintetében alighanem a legeladósodottabb országgá vált a kelet-közép-európai posztszocialista országok között (tavaly még „csak” a második helyen volt, korábban az átlag körül). Egyelőre semmi jele, hogy a lakosság mámoros eladósodásának tempója lefékeződik, ez pedig egy sor nem éppen kellemes következtetésre ad okot. 1. A gazdasági növekedés továbbra is fenntarthatatlan pályán halad, mert túlzott (ezúttal főleg lakossági) eladósodással párosul. 2. Áz ingatlan- és jelzáloghitel piacon újabb buborék alakult ki, ami például egy külső sokk (a válság következő hulláma) miatt látványosan kidurranhat. 3. Ez olyan törlesztési problémákat okozhat a háztartások jelentős részénél, ami a korábban nagyon stabil szlovákiai bankrendszert is megingathatja. Minél tovább tart az adósságnövekedés, minél nagyobbra füjódik az ingatlanlufi és a hitellufi, annál nagyobb lehet az összeomlás és a problémák nagysága a pénzügyi szektorban. 4. A hiteleket felvevő háztartások egy sor rizikóval nincsenek tisztában, a jegybank ugyan beavatkozott, korlátozva a jelzáloghiteleknek az ingatlan értékéhez mért lehetséges nagyságát, de kérdés, hogy időben történt-e ez és elég erélyes-e a lépés. A pénzügyi kérdésekben meglehetősen tájékozatlan lakosság főleg két dolgot nem tudatosít kellőképpen. Először is azt, hogy a most vállalhatónak tűnő havi törlesztőrészlet a jelzáloghiteleknél többnyire csak ötéves időszakra van rögzítve, utána változhat, és tekintettel a jelenlegi rekordalacsony kamatokra, a változás alatt növekedést kell érteni. Jelentős kamatemelés esetén nem is kicsit. Másodszor: kevesen tudják, hogy a hitelező bank a hitel teljes összegének behajtására jogosult, akkor is, ha már élt zálogjogával és kényszerárverésre bocsátotta az ingatlant. Ha az eladás költségei nem fedezik a hitelt, akkor a különbözetet behajtják az ügyfél további vagyontárgyai, jövedelme kárára. Magyarul, ha sokáig nem tör- lesztek, a bank nemcsak a házat viheti, hanem behajthatja a hitel maradék részét is, mondjuk havonta levonja a fizetésemből. Ez a probléma annál nagyobb lehet, minél több adós kerül bajba, minél nagyobbat esnek válság idején az ingatlanárak és minél nagyobb volt a hitel felvételekor a hitel-ingatlanérték-arány. Ezért is veszélyesek az ingatlan értékének 90 vagy akár 100 százalékára felvett hitelek. És ezért avatkozott be a jegybank, nagyon helyesen, próbálva 80 százalék alá tolni ajelzáloghitelek esetében az arányt. Kérdés, hogy még időben és kellő mértékben lépett-e. FIGYELŐ Trump közzétett magáról egy videót, amelyen összever egy embert Donald Trump és az őt bíráló CNN hírtelovízió közötti csörte újabb epizódja miatt hangos az amerikai média. Trump a Twitter-oldalára feltett egy 28 másodperces fabrikált videót, amelyen ő látható, amint egy pank- rációs viadal közben, a szorítón kívül leüt, majd a földön ütlegel egy férfit, akinek feje a CNN lógójával van kitakarva. Rövid idő alatt ez lett a folyton twitterező amerikai elnök eddigi egyik legnézettebb bejegyzése. A CNN a videóra reagálva azt írta: szomorú az a nap, amikor az Egyesült Államok elnöke a riporterek elleni erőszakra buzdít. Az elnök helyettes szóvivője, Sarah Huckabee Sanders épp a napokban mondta, hogy az elnök soha semmilyen formában nem buzdított erőszakra. ,Ahelyett, hogy készülne a külföldi útjára, első találkozójára Vlagyimir Putyinnal, foglalkozna Észak- Koreával és dolgozna az egészség- biztosítási törvényen, a hivatali méltóságán mélyen aluli, gyerekes dolgokra ragadtatja magát” - írta a CNN. Más újságírói szervezetek és sajtó- orgánumok is elítélték a felvételt. A CBS úgy tudja, a megbütykölt felvétel eredetije 2007-ben készült, amikor Trump részt vett egy pankrá- ciós meccsen. Akkor még showman- ként és milliomosként volt jelen a rendezvényen, és a pankráció-fran- chise tulaját, Vince McMahont ütötte le, természetesen megrendezett körülmények között. Trump a felvétellel nyilvánvalóan azon akart ékelődni, hogy a minap távoznia kellett a CNN-tői három oknyomozó újságírónak, mert „nem kellően alátámasztott, orosz vonatkozású riportot készítettek”. A CNN visszavonta a riportot, amely Trump egyik munkatársa, Anthony Scaramucci és egy orosz bankár közötti állítólagos egyeztetésről szólt. Trump már az elnöksége előtt is többször összezördült több hírtelevi- zióval, többször is számon kérte az ABC, azNBC és a CBS televíziókon, valamint a The New York Times és a The Washington Post című lapokon a róla szóló „hamis híreket”. (mti, ú) Hawking: el kell majd hagyni a Földet A Föld és az emberiség jövőjével kapcsolatos aggodalmait osztotta meg 75. születésnapján a BBC-nek adott interjújában Stephen Hawking elméleti fizikus. A világ egyik leghíresebb tudós felnőtt élete nagy részében tolószékbe kényszerült a mozgató idegpályák elsorvadása miatt. Már beszélni sem tud, gondolatait számítógép segítségével közli. „Közel vagyunk ahhoz a ponthoz, amelytől visszafordíthatatlanná válik a globális felmelegedés. Trump lépése átlökheti a Földet ezen a küszöbön, és olyanná válhat a bolygó, mint a Vénusz, ahol 250 fok van és kénsavas eső esik” - figyelmeztetett a tudós. Hozzátette: a klímaváltozás az egyik legnagyobb veszély, amellyel szembe kell néznünk, de ha most cselekszünk, még meg lehet előzni. A klímaváltozás következményeinek tagadásával és a párizsi klímaegyezmény elutasításával Donald Trump veszélybe sodorja a természeti környezetek a mi és gyermekeink világát - mondta. Hawking pesszimistán nyilatkozott arról, hogy képes lesz-e az emberiség megoldani a környezeti problémákat és az emberi konfliktusokat. Mint mondta: attól tart, hogy az evolúció során az ember génjeibe beleépült a kapzsiság és az agresszió. „Nincs jele, hogy csökkennének a konfliktusok, és a katonai technológia fejlődésével együtt ez katasztrófához vezethet. Az emberiség egyetlen reménye, ha elhagyja a Földet, és más bolygókon él tovább - fűzte hozzá a tudós szerint a brexit miatt a brit kutatás orvosolhatatlan károkat szenved, mivel a brit tudományos élet elszigetelődik, holott a tudomány, a kutatás közös erőfeszítéseket kíván. (MTI)
