Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-04 / 153. szám, kedd
10| KÜLFÖLD 2017. július 4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Behatoltak Rakkába a milíciák Itália megtelt menekültekkel Róma szeretné, ha mások is megnyitnák kikötőiket a menedékkérőket szállító hajók előtt Damaszkusz. Behatoltak Rakkába, az Iszlám Állam terrorszervezet szíriai „fővárosába” az Egyesült Államok támogatta milíciák -jelentette a kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns csoport. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab katonai szövetség harcosai előzőleg átkeltek az Eufráteszen, és déli irányból törtek be a városba, amelynek a visszafoglalásáért június elején indítottak offenzí- vát. A nemzetközi koalíció becslése szerint az Iszlám Államnak mintegy 2500 fegyveres terroristája van a városban. (MTI) Nőnek öltözött öngyilkos merénylő Moszul. Egy nőnek öltözött öngyilkos merénylő legalább 15 emberrel végzett és húszat megsebesített a nyugat-iraki Anbár tartomány egyik menekülttáborában. A támadást akkor hajtotta végre a merénylő, amikor a hatóságok éppen elszállásolták az Iszlám Állam dzsihádistáinak ellenőrzése alatt álló Kaimból érkezett családokat a táborban. Egy rendőrezredes is életét vesztette a merényletben. Az ezredes halála előtt gyanút fogott, odament a támadóhoz, és átölelte őt, valószínűleg azért, hogy így csökkentse a robbantás erejét és áldozatainak számát. (MTI) Amerikai-kínai csörte a tengeren Washington. A Dél-kínai-tenger egyik vitatott hovatartozású szigetének közelében haladt el egy amerikai hadihajó vasárnap, megkérdőjelezve ezzel a földda- rabra vonatkozó kínai, tajvani és vietnami területi igényt. A Stet- hem rakétaromboló 12 tengeri mérfoldön belül hajózott el a dél- kínai-tengeri Paracel-szigetcso- porthoz tartozó Triton mellett. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta ez volt a második olyan akció, amelynek célja a hajózás szabadságának hirdetése volt. Kína 1974-ben foglalta el a Paracel-szigeteket, amelyekre Tajvan és Vietnam is igényt tart. A kínai külügyi tárca bírálta az akciót. (MTI) CDU/CSU: kész a választási program Boriin. Teljes foglalkoztatottságot és a képzett munkavállalók bevándorlását szabályozó törvényt ígér az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szeptemberi szövetségi parlamenti választásra készített programj á- ban, amelyet tegnap mutattak be. A CSU a közös választási program mellett elkészít egy ún. Bajorország tervet, amelyben az is szerepel, hogy be kell vezetni a menedékkérők befogadásának felső határát. (MTI) Az olasz kikötők naponta több száz afrikai menekültet fogadnak (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az olasz, a francia és a német belügyminiszter szeretne egy szabályrendszert kidolgozni a Földközi-tengeren migrénsokat mentő külföldi civil szervezetek számára, valamint a líbiai parti őrság megerősítését is szorgalmazza az Olaszországba érkező migrációs hullám feltartézta- tására - jelezte tegnap a francia belügyminisztérium. Gérard Colomb francia, Thomas de Maziere német, Marco Minniti olasz belügyminiszter és Dimitrisz Avra- mopulosz migrációs és belügyi EU- biztos Párizsban egyeztetett az EU Tallinnban, július 6-án és 7-én esedékes belügyminiszteri találkozója előtt. A három tárcavezető a javaslatait a 28 uniós tagállam elé terjeszti, és azt is szorgalmazza, hogy az Európai Unió erősítse meg a mig- ránsok hazaküldési stratégiáját a származási országaikba, s ehhez biztosítson további támogatást az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a líbiai befogadási infrastruktúrák javítására és az európai visszatelepítési intézkedések felgyorsítására - olvasható a találkozóról megjelent közleményben. Párizsban az uniós biztos, valamint a francia és a német belügyminiszter szolidaritásáról biztosította Olaszországot, amelynek „az érkezők egyre növekvő számával kell szembesülnie”. A római kormány azt is szerette volna, ha más európai országok is megnyitnák a kikötőiket a menedékkérőket szállító hajók számára, s egy részüket közvetlenül odaszállítanák. A francia fél szerint azonban „a partnerek úgy ítélték meg, hogy ez nem a legmegfelelőbb válasz a jelenlegi helyzetre, mert kontraproduktiv lenne, s újabb hívószóként szolgálna”. Francia belügyi források szerint a cél az, hogy jobban megfékezzék az illegális bevándorlást és „segítsék az olaszokat a hozzájuk érkezők jobb kezelésében”. A migránsokat mentő külföldi civil szervezetekre (NGO) vonatkozó szabályrendszert Olaszországnak kell elkészítenie és bemutatnia „annak érdekében, hogy a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-kkal javuljon az együttműködés” - áll a közleményben. Az olaszországi és görögországi központokban tartózkodó menedékkérők európai elosztásának felgyorsítása is szerepel a tervek között. Róma azt is hangoztatta, hogy Olaszország és az egész EU legszélső határának Líbia, pontosabban Líbia déli határa számít, és Afrika középső térségében kell megfékezni a migrációt. A közleményben ezért az is szerepel, hogy a három ország megerősíti a határellenőrzést Líbia déli részén az illegális migrációs hullám feltartóztatására, és ezt a Líbiával szomszédos országokkal szoros együttműködésben teszi. A líbiai parti őrség támogatását pedig a helyi erők képzésének és anyagi támogatásának növelésével képzeli el a három uniós ország. A Nemzetközi Migrációs Szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatására olyan infrastruktúrák létrehozását tervezi Róma, Párizs és Berlin Líbiában, amelyek az emberi jogok és az élet- körülmények szempontjából megfelelnek a nemzetközi normáknak. Az olasz nemzetbiztonsági hatóságok már jelezték az olasz parlamentnek, hogy a folyamatosan növekvő migráció olyan társadalmi helyzetet teremthet Olaszországban, amely veszélyessé is válhat. A társadalmi feszültségre utal az az incidens, amely a hétvégén történt a lombardiai Carpenedo di Vobamóban. Ismeretlenek két Molotov-koktélt dobtak egy szálloda épületéhez, amelyet 35 menedékkérő befogadására jelöltek ki. Kitolták a Katarnak adott ultimátumot Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségekés Bahrain még két napot adott Katarnak arra, hogy válaszoljon a tíz napja tőlük kapott, vasárnap éjfélkor lejárt ultimátumra. Rijéd. A négy arab ország által Katarnak adott tíznapos ultimátum határideje vasárnap éjfélkor járt le, de a katari külügyminiszter, Muhammad bin Abdul Rahman ász- Száni sejk a válságban közvetítő Kuvaiton keresztül még 48 órát kért tőlük a válaszadásra, és kapott is. Közben Ahmed Abui Zejd egyiptomi külügyi szóvivő bejelentette, hogy Számeh Sukri külügyminiszter meghívására Kairóban találkoznak a négy arab ország külügyminiszterei, hogy megvitassák az Öbölválság fejleményeit. A szóban forgó négy arab ország, továbbá Líbia, Jemen, Mauritánia, Mauritius és a Maldív-szigetek június 5-én jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral, és kereskedelmi blokád alá veszi, mert állításuk szerint terroristákat támogat, együttműködik Iránnal (ennek oka a közös gázmező kiaknázása), és beavatkozik a belügyeikbe. Később csatlakozott hozzájuk Mauritánia és a Comore-szigetek, illetve Jordánia és Dzsibuti is korlátozta a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein június 22-én 13 követelésből álló listát továbbított Katarnak, és tíz napot adott neki, hogy a válság rendezése érdekében egyezzen bele a követelések teljesítésébe. Ezek között szerepelt az al-Dzsazíra televízió bezárása, az Iránnal fennálló kapcsolatok szűkítése és a katari török katonai támaszpont felszámolása is. Az érintett arab országok hangsúlyozták: feltételeik nem képezik alku tárgyát, és az elszigetelés irányába tett további lépésekkel fenyegették Katart, ha nem fogadja el követeléseiket. Doha szerint az arab országok teljesíthetetlen követelések elé állították. A katari külügyminiszter a hétvégén közölte, hogy országa kész a párbeszédre, de el fogja utasítani az arab államok követeléseit, mert azok célja nem a terrorizmus elleni küzdelem, hanem az ország szuverenitásának megcsonkítása. (MTI) Idén 120 ukrán katona esett el Kijev. Az év eleje óta 120 ukrán katona esett el, és 47 polgári személy vesztette életét a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban - közölte tegnap Ivánná Klimpus-Cincadze európai és euroatlanti integrációért felelős ukrán miniszterelnökhelyettes egy szemináriumon. A több mint 3 éve tartó fegyveres válságban idén a tisztségviselő közlése alapján mintegy 900 ukrán katona sebesült meg, és több mint száz civil szenvedett sérüléseket. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége azt írta, az év eleje óta a konfliktusnak 285 polgári áldozata volt, közülük 52-en életüket vesztették. (MTI) New Yorkban, Los Angelesben, New Orleansban, Seattle-ben, Philadelphiában és még további, összesen 45 nagyvárosban voltak Donald Trump elnök leváltását követelő tüntetések. Azt követelték a törvényhozóktól, kezdeményezzenek a kongresszusban Trump leváltását célzó alkotmányos vádeljárást (im- peachment). A szervezők szerint azért kell felelősségre vonni az elnököt, mert megsértette az alkotmányt és akadályozta az igazságszolgáltatást. (tasr/ap) Macron programbeszéde Párizs. Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, ősszel feloldja a rendkívüli állapotot, amely a 2015. november 13-i 130 áldozatot követelő párizsi merényletsorozat óta van érvényben Franciaország teljes területén. „Visszaállítom a franciák szabadságát a rendkívüli állapot feloldásával ősszel, mert a szabadság egy erős demokrácia létének a feltétele” - fogalmazott a francia államfő programbeszédében, amelyet a kongresszus, azaz a parlament két háza, a nemzetgyűlés és a szenátus együttes ülésén mondott el tegnap a versailles-i kastélyban. Hozzátette, hogy a rendkívüli állapot feloldását megelőzően a parlament új terrorelhárítási intézkedéseket fog elfogadni. Az elmúlt másfél év során ez lesz a 6. terrorhárítási törvény. Christophe Castaner kormány- szóvivő előzőleg elmondta: az elnök programbeszéde leginkább az amerikai elnöknek az Unió helyzetéről címmel a kongresszus két háza előtt tartandó évértékelő beszédéhez hasonlatos, amelyet Macron ezentúl minden évben meg kíván tartani. Ebben az elnök megjelöli a nagy irányvonalakat. Az ellenzékből többen is bírálták az államfőt e szerepkör miatt, Jean-Luc Mélen- chon, a Lázadó Franciaország vezetője szerint Macron „átlépte a határt az elnöki monarchia fáraói dimenziója” felé azzal, hogy 24 órával megelőzi a miniszterelnököt, akit ezzel „munkatársi” szintre fokoz le. Viszont Macron a május 14- i beiktatása óta a belpolitikai színtéren nem szólalt meg, a hazai történéseket nem kommentálta. (MTI)
