Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-27 / 172. szám, csütörtök
KOZELET LAPZARTA ■ 2017. JULIUS 27. www.ujszo.com Tudjuk, hová folyik a KKA pénze! Kinek akar pénzt osztani a Kisebbségi Kulturális Alap élén? Miért hagyja ott az Új Szót? Elégedett, vagy már bánja? Exkluzív interjúnk Molnár Norberttel, a KKA új igazgatójával. ondolta volna, hogy egyszer megéri ezt? Mit? Hogy a saját volt lapja készít önnel nagyinterjút. Hozzátartozik az élethez. Meg kell szoknom, mint az öltönyt és a nyakkendőt. Na meg a korán kelést. Közel két étvizeden keresztül dolgozott a lapnál - pontos évszámot nem tudtunk kideríteni, aki emlékszik érkezésére, már keveri a dátumokat -, milyen érzésekkel távozik? Őszintén? Akkor inkább váltsunk témát. Mi fog hiányozni? Biztos vannak pozitív emlékei. A gyűlések. A „hempergések”. De- mecs Péter pozitív hozzáállása és ékesszólása, Lajos P. János prompt- sága, összeszedettsége, Sidó H. Zoltán célratörősége - mindig megorrol arra, aki félreviszi a gyűlést Molnár Iván bőbeszédűsége. A belpolitikai rovatot mindig szerettem, a legnagyszerűbb dolog volt velük együtt dolgozni. Belpol, buli, fanta. Hiányozni fog a sportrovat visszafogottsága, Bőd Titanilla higgadtsága, csendes jelleme is, a kultúra rovat izgalmas lüktetése, ahogy kezüket mindig az aktuális téma ütőerén tartották, a régió rovat mélyreható nagyriportjai, a helyi kiskirályokat leleplező tényfeltáró cikkei. Itt most neveket kellene sorolnom, de senkit sem akarok belső szto- rizgatással untatni, illetve, ahogy múlnak az évek, én sem emlékszem már minden névre... Külön ki kell emelnem a negyedik emeleti gyűléseket. Gyorsak, ütősek, tartalmasak voltak, sosem éreztem úgy, hogy akár csak egy percet is elraboltak volna földi életemből. És az olvasók, a közéleti szereplők, a témák? Igen, ez is nagyon hiányozni fog. A sok szép, konstruktív olvasói levél. A telefonhívások. Az olvasó nagyon hálás állatfaj. Mindent elnéz, szeretetével kényeztet, csak a jóra emlékszik. A közszereplő még inkább. Kifelé olyan kis moreinak tűnnek, ahogy szapulják a médiát, ám a valóságban még Csáky Páltól is olyan kezdetű SMS-eket kaptam, hogy „Kedves Norbi...”. Bugát Bélának pedig én is, mint ahogy az ország maradék 5 389 332 állampolgára, a fiilesbagója voltam. A politikusokkal különösen remek volt az együttműködés, számukra szent a szólás szabadsága, ahogy ezt többször nyilvánosan is kifejtették. 7f Molnár Norbert kipakolt: plüsspinákat és lagzis könyveket fognak támogatni a kisebbségi kultúra dotációjára szánt csomagból! De aztán egyszer csak megszakadt a film, távozik. Miért? Mindig új kihívásokat keresek. Az ujszo.com-mal már elértük a csúcsot, Mészáros György kollégám nem győzte a pageviews-okat számolni. Pörgősek lettünk, trendik, egyszer még az Index is idézett minket. Miért pont a Kisebbségi Kulturális Alap? Éppen ide kerestek igazgatót. Ez tény, de gondoljuk nem ez volt az egyeden ok... Valóban nem. Mindig is ki akartam próbálni, milyen lehet az államigazgatásban dolgozni. Korábban is sokat írtunk pozitívumairól: progresszív környezet, kiemelkedő bérezés, nulla politikai befolyásolás. Egy új intézménynél mindez hatványozottan igaz. Alig várom a munkát! Láthatóan nagy elánnal fog kezdeni. A részletek aligha érdeklik az olvasót, mindenki azt fogja kérdezni: kinek fog Molnár Norbert pénzt osztani? Szóval: kinek fog pénzt osztani? Erről a tőlem fiiggeden többségű szakmai bizottságok fognak dönteni... ...ezt már sokszor hallottuk... Rendben, ez a hivatalos rész volt. Persze, hogy igyekszünk majd odahatni. Németh Ilona új plüsspinát és levizelhető pléhgarázst installálhat, az Ifjú Szivek Babban fogja előadni a strandokra írt magyar ka- násztáncot, a Pozsonyi Kifli új weboldalt készíthet, és természetesen az Új Szóra és a Vasárnapra is gondolni fogunk. De hogy a másik oldal se érezze magát örök ellenzékben: Kocur László és Menyhárt József kiadhatja a nagysikerű Lakadáré folytatását, Libertáré címen. Dupla keretösz- szegből mindenre futja! (MSz) 6 jó tanács kezdő alapigazgatóknak Talán veled is előfordult már, hogy baráti italozás hevében igent mondtál egy magas állami beosztásra, másnap (osan) pedig dermedten slukkoltad az erkélyen a Lucky Strike-ot, tudatosítva, mi a francot tettél, íme néhány tipp, hogy túléld a nehéz helyzeteket! 1. Igyekezz minden nap nyolcra beérni munkába! Rengeteg felesleges problémát tudsz így megelőzni, délután négyre pedig garantáltan elfáradsz, így nem marad semmi okod arra, hogy ne menj akár azonnal sörre a Mamutba. 2. Szervezd át a nyakkendőarzenálod! Meg fogod tapasztalni, hogy magas beosztásban a siker sokszor döbbenetes apróságokon múlik Például azon, kinek szebb a nyakkendője. Egy helyesen megválasztott nyakkendővel háborúkat lehet nyerni, életeket lehet megmenteni. A kardiovaszkuláris klinikai nyakkendészek és a spirituális kriptonyakkendológusok véleménye egybehangzó: ha komolyan veszed magad, és sikerre szomjazol, mindenképp legyen a gyűjteményedben pálmafás, ananászos, kaktuszos, cápás, mikulásos, Hello Kitty-s, bugárbélás, garfieldes, és dugós-csontvázas is. 3. Sose Angry birdsözz munkában, ha unatkozol! Visszaüthet. Ha már nagyon idegtépő egy helyzet, és úgy érzed, muszáj valami agy- és vérlazítót a szervezetedbe juttatnod, olvass Vasárnapot! Persze megeshet, hogy nincs épp nálad, ezért jól teszed, ha a munkahelyedre is előfizeted. (A 02/323 77 777-et kell hívni, ha netán elfelejtetted volna.) 4. Sose ebédelj abban az épületben, amelyikben dolgozol! Hogy miért? Mert a Kantinban büdös lesz a kajaszagtól a ruhád! 5. Higgy benne, hogy annak, amit csinálsz, talán valahol mégis van (vagy lesz, vagy lehet) értelme. Ha pedig elhívnak egy településre, hogy ünnepélyesen nyisd meg az alap által támogatott, gulyásfőző versennyel egybekötött kopjafaavató Demjén-kon- certet... hát... bocs, de ebből egyedül fog kelleni kimásznod. 6. És ha már tényleg nagyon felkúrják az agyad, gyere vissza az Új Szóba! (vps) Kedves Norbi, azt nem tudtuk megoldani, hogy ebbe a rendkívüli kiadványba mindenki írhasson, akivel az elmúlt tizenkilenc évben újszós- ként kapcsolatba kerültél, ahhoz egy bábeli könyvtár kellene, és itt a terjedelem kötött, végül is ezek itt újságoldalak, az újságírói és a szerkesztői szabályok pedig ilyenkor is érvényesek, amikor búcsúzás van, mert az újságíró nem hatódik meg, nem adja át magát az érzelmeinek, még akkor sem, ha épp meghatódott vagy átadta magát az érzelmeinek, az újságírás szabályai akkor is érvényesek, ha lehetetlen betartani őket és akkor is, ha teljesen úgy tűnik, hogy semmi értelme betartani őket (hülyén érzem magam, hogy ezt most épp Neked próbálom magyarázni), szóval ezek a szabályok még akkor is érvényesek, ha búcsúzás van, mint most, és ezért nem írhatott mindenki, és ezért hárul rám most az a feladat, hogy azok nevében is búcsúzzak, akik nem kaphattak teret ezeken a hasábokon, akik közül néhányan már biztosan köszönetét mondtak Neked, de mindenki biztosan nem, én most az ő nevükben is köszönetét mondok, a jó öreg olvasók nevében, az ideális olvasó nevében és a lehetetlen olvasó nevében, az őszinte olvasó nevében és az álságos olvasó nevében, a nyitott olvasó nevében és az elzárkózó olvasó nevében, az értő olvasó nevében és az érteden olvasó nevében, azok nevében is, akik láthatatlanul támogattak, és azok nevében is, akik láthatóan akadályoztak, egy jó hosszú mondattal mondunk köszönetét, mert nem akaródzik befejezni ezt a mondatot, mert a mondat vége mintha már a tényleges búcsú ideje lenne, de még fel kell sorolni mindenkit, azokat is, akik hittek benned, és azokat is, akik nem, az ő nevükben is köszönet illet, mert értük is csináltad, és a szakma nevében is köszönet illet, mert nem hagytad elveszni a szakmát, és az összes egykori és mai kolléga nevében is itt mondok köszönetét, egyszer s mindenkorra, hogy vitted a válladon, amit a vállad megbírt, vitted, amíg megbírta, és akkor a magam nevében is, hogy amikor átadtad, az én vállam sem kellett hogy leszakadjon, és ez a köszönetsor most, akárhogy is nézem, elég kevésnek tűnik, még akkor is, ha ilyen hosszú mondat szlovákiai magyar újságpapíron már biztosan régen nem íródott le, szóval igazából csak annyit akartam, hogy kösz, és majd azért ugorj be, és ha mindennap nem tudod is megoldani, de időnként azért lapzárta után ülj ki az Axióma teraszára egy sör mellé, hogy mi, akik itt maradunk, ne zavarodjunk teljesen össze. Szalay Zoltán
