Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-27 / 172. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2017. július 27. | www.ujszo.com RÖVIDEN Jelen formájában nem köthető meg Brüsszel/Luxembourg. Az Európai Unió és Kanada között tervezett utasnyilvántartási rendszer (PNR) adatainak továbbításáról szóló megállapodás jelenlegi formájában nem köthető meg, mert több rendelkezése összeegyeztethetetlen az unió által elismert alapvető jogokkal - döntött tegnap az Európai Unió Bírósága. Az EU és Kanada tárgyalásokat folytatott az utasnyilvántartási rendszer adatainak továbbításáról és kezeléséről szóló megállapodásról, amelyet 2014- ben írtak alá. Miután az Európai Unió Tanácsa kérte az Európai Parlament jóváhagyását e megállapodáshoz, a Parlament úgy döntött, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul azzal a kérdéssel, hogy a tervezett megállapodás összhangban van-e az uniósjoggal, különösen pedig a magánélet tiszteletben tartására, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezésekkel. A luxembourgi székhelyű bíróság úgy ítélte meg, hogy annak több rendelkezése nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre, továbbá nem tartalmaz világos és egyértelmű szabályokat. (MTI) Tálibok támadtak egy bázisra Kandahár. Tálibok támadtak egy katonai bázisra és megöltek legalább 30 katonát a dél-afganisztáni Kandahár tartományban -közölte tegnap az afgán hadsereg 205. hadtestének szóvivője. A szóvivő szerint a támadás az azonos nevű tartományi székhelyétől északra történt, ahol a tálibok egy afgán katonai előőrsöt támadtak meg, amelyet később sikerült bevenniük. A kormány- ellenes lázadók emellett számos fegyvert és katonai járművet is zsákmányoltak. (MTI) Rajoyt tanúként hallgatták meg Madrid. Sosem volt tudomása semmilyen illegális finanszírozásról, és nem foglalkozott pártja gazdasági ügyeivel, mindig kizárólag politikai feladatokat látott el - mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök, a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) elnöke tegnap a bíróságon, ahol tanúként hallgatták meg az egyik legnagyobb és legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, az ún. Gürtel-ügy- ben. Az ügyészek arra voltak kíváncsiak: a politikus mit tud arról, hogy pártjában állítólag 1990 és 2008 között kettős könyvelést folytattak, egy titkos és illegális, úgynevezett B kasszából választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek, ahogy azt Luis Bárcenas, a PP volt pénz- tárnoka állítja, aki elsőrendű vádlott ebben a perben. A Gürtel-botrány 2009-ben robbant ki, amikor nyomozás indult Francisco Correa vállalkozó ellen azzal a gyanúval, hogy lefizetett politikusokat és befolyásos pártfúnkcionáriusokat. (MTI) Az Európai Bizottság az európai vállalatok érdekeit védi MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy válaszlépéseket tegyen, miután az uniós biztosok testületé tegnapi ülésón aggodalmát fejezte ki, hogy az amerikai képviselőház olyan új szankciókat bevezetését szavazta meg Oroszország ellen, amelyek súlyosan érinthetik az európai vállalatok érdekeit. A bizottsági tájékoztatás szerint a jóváhagyott amerikai javaslat szankciókat vezetne be minden olyan vállalattal szemben - beleértve az európaiakat is -, amelyek kapcsolatban vannak Oroszország energiapiacával csővezetékek fejlesztése, karbantartása, korszerűsítése vagy javítása által. Kiemelték: az új szankciók nyolc európai uniós vállalatot érintenek, például azokat, amelyek részt vesznek az Északi Áramlat 2 olajvezeték építésében. A bizottság aggodalmát fejezte ki az Oroszország elleni szankciók negatív politikai következményeivel kapcsolatban is. Mint írták, a G7 partnerországok megegyezése szerint az új szankciók be- vezetetését mindig egyeztetni kell a szövetségesekkel. Hozzátették: az Európai Bizottság aggodalommal figyeli a kibontakozó folyamatot az európai energiafüggetlenség szempontjából, ezért minden lehetséges diplomáciai csatornán kifejezi nyugtalanságát az amerikai adminisztrációnak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU teljes mértékben elkötelezett az Oroszországgal szemben foganatosított szankciók mellett a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új amerikai törvényjavaslat esetleges nem kívánt, egyoldalú hatásokkal járhat, amelyek befolyásolják az unió energiabiztonsági érdekeit, ezért a bizottság arra a következtetésre jutott: ha aggályait Washington nem veszi kellőképpen figyelembe, készen áll arra, hogy válaszlépéseket tegyen. Az , »Amerika előbb” szlogen nem jelentheti azt, hogy az európai érdekek hátrébb szorulhatnak - tette hozzá a bizottság elnöke. Az amerikai képviselőház kedden szinte egyhangú szavazással fogadta el azt a törvénycsomagot, amely újabb szankciókat foganatosít Oroszország, Irán és Eszak-Korea ellen. Ugyanakkor, mielőtt Donald Trump elnök aláírná, még a szenátusnak is meg kell szavaznia. A törvényhozók a Krím félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnök- választási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva is reagált az amerikai képviselőházi szavazásra: tegnap több külpolitikai tisztségviselő jelentette ki, hogy a szankciók további szigorításáról rendelkező, európai uniós érdekeket is sértő törvénytervezet akadályozza a Moszkva és a Washington közötti viszony javítását. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes úgy vélekedett, hogy az USA-ban történtek „nem foghatók fel józan ésszel”. „Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját” - fogalmazott a vezető diplomata. A Hamász radikális palesztin szervezetet fegyveres tagjai a tegnapi gázai katonai parádén. A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság tegnap kimondta, hogy a Hamászt nem kell törölni a terrorszervezetek uniós listájáról. A bíróság ezzel érvénytelenítette az uniós törvényszék 2014-es elsőfokú döntését, amellyel „eljárási okokra" hivatkozva törölték a feketelistáról a Gázai övezetet uraló iszlamista csoportot. A bírói testület akkor úgy vélekedett, hogy a 2001-ben létrehozottjegyzéket kizárólaga médiából leszűrt következtetések alapozták meg, amelyek nem szolgáltatnak elegendő bizonyítékot a vagyonbefagyasztást és beutazási korlátozást tartalmazó szankciók elrendeléséhez. Tegnapi döntésével a bíróság visszaküldte az ügyet felülvizsgálatra az elsőfokú törvényszéknek, amelynek figyelembe kell majd vennie a mostani ítéletet. A Hamász vagyonának befagyasztása a folyamat lezárultáig érvényben marad. (TASR/AP-feivétei) Meghallgatták Trump fiát is Washington. Tegnap hallgatták meg Donald Trump amerikai elnök idősebb fiát, ifj. Donald Trumpot az Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól a washingtoni törvényhozásban, miután a hét elején Donald Trump vejét kérdezték ki a témában. A kongresszus bizottságai Trump elnök belső köreit vizsgálják a héten, de veje és tanácsadója, Jared Kush- ner hétfőn kezdődött meghallgatása nem oszlatta el a kételyeket. 2016. június 9-én ifj. Donald Trump, Jared Kushner és Paul Manafort, Donald Trump volt kampánytanácsadója egy orosz ügyvédnővel találkozott a New York-i Trump-toronyban. Natal- ja Veszelnyickaja terhelő adatokat és dokumentumokat ígért a Trump-kampánytörzsnek Hillary Clintonról, a demokraták elnökjelöltjéről és kampányáról, Kushner, ifj. Trump és Manafort pedig kapva kapott az alkalmon. Ifjabb Donald Trumpot tegnap főként erről a találkozóról faggatták a szenátus igazságügyi bizottságának meghallgatásán. (MTI) Az amerikai elnök úgy véli, nagy lépést tett előre Egy hónapos határidő Washington. Elbukott az amerikai szenátusban tegnap az előző, demokrata párti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról és annak egy új egészségbiztosítási törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás. A vereség nagyarányú volt: a szenátus száz tagja közül a szükséges 60 helyett csak 43-an szavaztak igennel, 57-en viszont - köztük a kormányzó republikánusok 9 szenátora is - elutasították a Donald Trump kormánya által szorgalmazott, súlyos megszorításokat jelentő tervet. A voksolás a republikánusok számára biztatóan kezdődött: a szenátorok egyetlen többséggel ugyan - Mike Pence alelnök döntő voksával -, de megszavazták az ügyrendet, vagyis azt, hogy megkezdik a vitát az Obamacare visszavonásáról. Percekkel a szavazás után Donald Trump elnök „nagy lépésnek” minősítette az eredményt. A nyilt vita mindazonáltal nem jelentette azt is, hogy meglesz a megfelelő számú voks a jelenlegi törvény visszavonásához. A szavazásra visszatért Washingtonba az agydaganattal küzdő John McCain arizonai szenátor is, akit ovációval és tapssal fogadtak politikustársai. Az arizonai politikus azonban szenvedélyes beszédben közölte: a republikánusok egészségbiztosítási tervét a jelenlegi formájában nem hajlandó megszavazni, s az új egészségbiztosítási törvényt majd kétpárti egyetértéssel kell kidolgozni. (MTI) Gyors jogi következményeket helyezett kilátásba tegnap az Európai Bizottság (EB) arra az esetre, ha Lengyelországban az államfői vétó ellenére végül elfogadják a kifogásolt törvényeket, amelyek a bírálók szerint aláásnák az igazságszolgáltatás függetlenségét. Brüsszel. Az EB tagjai tegnapi tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben tudatták: készen állnak azonnali hatállyal megindítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást, amennyiben olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróságtagjait. A bizottság újabb ajánlásokat küldött a lengyel hatóságoknak az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében, valamint kötelezettség- szegési eljárást készített elő, amelyet a tervek szerint akkor fognak megindítani, amikor kihirdetik az Andrzej Duda elnök által már aláírt jogszabályt a bíróságok szervezetéről. Á jogállamisági mechanizmus keretében az EB korábban már két ajánlást is küldött Lengyelországnak, az ezekben szereplő aggályokat azonban - mint közölték - azóta sem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve. Az újabb ajánlásban egy hónapot adtak a lengyel kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről, és az Európai Bizottság ettől függően dönt majd a további intézkedésekről. (MTI)
