Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-04 / 153. szám, kedd
2 I KÖZÉLET • 2017. július 4. | www.ujszo.com r Uj tagjai vannak a kisebbségi bizottságnak Pozsony. Tegnap részben megújult a kormány kisebbségi bizottságának összetétele, legalábbis a magyar tagok esetében. A tegnapi választó közgyűlés Szekeres Klaudiát, Tokár Gézát, Bárdos Gyulát, Tóth Tibort és Bauer Editet választotta meg a magyar kisebbségnek fenntartott 5 helyre. Szekeres, Bárdos és Tokár már az előző választási időszakban is tagja volt a testületnek, a korábbi tagok közül Orosz Örs és Masszi János már nem jelöltette magát a bizottságba. Az öt helyre összesen heten jelentkeztek, a kisebbségi szervezetek képviselői közülük választották ki 5 embert. A tagok mellé tegnap 5 póttagot is választottak, akik a rendes tagok akadályoztatása esetén képviselhetik a kisebbséget a bizottságban. A 22 tagú testületben 13 kisebbség képviselői vannak jelen. A legtöbb tagot a magyar kisebbség választhatja, ám minden kisebbségnek csak egy szavazata van, függetlenül a képviselők számától. A feladatuk a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő anyagok véleményezése. A közgyűlést minden kisebbség esetében külön hívják össze - a magyar kisebbségét már hétfőn -, Bukovszky László (Híd) kisebbségi ügyi biztos tervei szerint július közepéig minden közgyűlés lefolyhat. A bizottság elnöke a mindenkori kisebbségi ügyi biztos. (i p)) Kiska raportra hívta a minisztert ÖSSZEFOGLALÓ Bekérette megához Peter GajdoS (SNS-jelölt) védelmi minisztert és Milan Maxin vezérkari főnököt Andrej Kiska államfő, hogy tájékoztassák őt a katonai raktárakbél eltűnt munícióval kapcsolatban. Az elnök szerint nagyon komoly a helyzet, GajdoS szerint probléma, hogy civilek őrzik a raktárakat. A közelmúltban két komoly muníciólopási esetre is fény derült: a trencséni katonai raktárból eltűnt 120 gránát és tíz tankelhárító lövedék. Miután ezzel kapcsolatban rendkívüli leltározást rendelt el a védelmi minisztérium, a Markíza televízió kiderítette, a turócnémeti raktárból 300 ezer darab kiképző töltény tűnt el. A turócnémeti raktárban egyébként 4700 tonna gyalogsági és tüzérségi muníciót raktároznak, többszintű biztonsági rendszerrel, ami nemcsak a lopást hivatott megakadályozni, de a természeti katasztrófák elől is megvédi a hadianyagot. A muníció eltűnésének ügyében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség vizsgálódik. Peter Gajdoš védelmi minisztert és Milan Maxin vezérkari főnököt hétfőn kérette magához Andrej Kiska államfő, hogy tájékozódjon az eltűnt muníció ügyében, és érdeklődjön a katonai raktárak biztonsága kapcsán. „A fegyveres erők hosszú távon a legmegbízhatóbb intézmények közé tartoznak, ezért joggal Kiska szerint a hadseregben rendnek kell lennie várhatjuk el, hogy rend van ott, és a dolgok működnek. Ha muníció tűnik el, az felveti a kérdést, hogyan védenek majd meg minket azok, akiknek ez a feladatuk“ - mondta az államfő. Felszólította Peter Gajdost, hogy mihamarabb derítsék ki, mi történt, találják meg a felelőst, és határozzák meg, pontosan mikor is tűnt el a muníció. „Nem maradhatunk kétségek között” - mondta Kiska. Pontos terveket vár a vezérkari főnöktől és a minisztertől, hogyan akarják megakadályozni, hogy hasonló esetek ismét megtörténjenek. Peter Gajdoš az újságíróknak megismételte, részletes, mélységi ellenőrzést végeznek a raktárakban. „Semmit sem hallgatunk el, minden vezetőt és a közvéleményt is rendszeresen tájékoztatjuk. Az általunk szerzett információkat azonnal továbbadtuk a hatóságoknak, további tájékoztatást ők adhatnak” - jelentette ki. A miniszter hozzátette, arra utasította az ellenőrzési osztályt és a vezérkari főnököt, hogy ellenőrizzék a raktárak biztonságát és őrzését. Elmondása szerint sok emberi mulasztás történt, a raktárakban elégtelen volt a leltározás és az ellenőrzés. Hozzátette: 2006-ban, mikor teljesen hivatásossá vált a szlovák hadsereg, a raktárakat civil alkalmazottak őrizték. „így több hiba is történt. A jelek arra utalnak, hogy (SITA-felvétel) a lőszerlopás nem az utóbbi időben történt, hanem hosszú távon” - mondta Gajdoš, aki arra utasította a vezérkari főnököt, készítsen elemzést a helyzetről, és vegye számba annak lehetőségét, hogy a raktárakat mostantól profi katonák őrizzék. Gajdoš az újságírói kérdésekre nem válaszolt, így azt sem tudta meg a sajtó, hogy eltűnt-e még bármi más is a gránátokon, a több százezer töltényen és a tankelhárító lövedékeken kívül a raktárakból - csak annyit erősített meg, zajlanak az ellenőrzések. Annyit árult el csak, miközben távozott az elnöki palotából, hogy valakit már megbüntettek az ügy miatt. (fm, sita) Hibáztak Ingrid kilövői Pengeváltás Bugár és Menyhárt között ÖSSZEFOGLALÓ Ingridet, az anyamedvót még június elején lőtték le a vadászok Kokaván, mert állítólag veszélyes volt az emberekre. Kilövése - mely hatalmas felháborodást keltett - a minisztériumi vizsgálat szerint sem volt teljesen rendben. Az anyamedve nem tartott az emberektől, egyre többször találkoztak vele lakott területen. Ingridet és a két bocsot május közepén egyszer már elkábították és elszállították egy lakott településtől távoli erdőbe, a medvék azonban hamarosan visszatértek a lakott területre. Két nappal a kilövése előtt az anyaállattól elvették bocsait, megelőzendő, hogy őket védve valakire rátámadjon. Ingrid azonban ahelyett, hogy megnyugodott volna, keresni kezdte a kicsinyeit, és visszatért a faluba, ahol utoljára látta őket. Sólymos László környezetvédelmi miniszter június elején, a medve lelövését követően hozta létre a hattagú munkacsoportot, amelynek tagjai a TANAP Állami Erdők és a minisztérium szakértői, valamint a tudományos élet és a civil szféra szakemberei voltak. A szakértők a minisztérium közlése szerint áttanulmányozták a dokumentációt, a tanúvallomásokat és a videófelvételeket. A vizsgálat több mulasztást és hiányosságot tárt fel. A munkacsoport szerint hibáztak, amikor az anyaállatot elengedték, Ingrid már nem félt az emberektől miután elvették tőle a bocsokat. Feltételezhető volt, hogy visszatér a helyszínre, és keresni fogja őket. A csoport arra is rámutatott, hogy a beavatkozásnál nem volt jelen állatorvos. Ráadásul az illetékesek nem megfelelően tájékoztatták a nyilvánosságot - közölte a tárca. Ugyanakkor a csoport azt is megállapította, hogy az anyamedve viselkedése veszélyt jelentett a lakosokra, ezért szóba sem jöhetett, hogy a lakott terület közelében maradjon. A munkacsoport ajánlásokat is megfogalmazott, melyek segíthetnek elkerülni a hasonló helyzeteket. Javasolja, hogy az érintett területeken biztonságosan lezárják a szeméttárolókat, oldják meg a barna medvék etetését, illetve tájékoztassák a önkormányzatokat és a lakosságot, hogyan lehet elkerülni, hogy medvével találkozzanak - utóbbiról kézikönyvet készít a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet. A beavatkozást végző csapat eljárásával kapcsolatban is tett javaslatot a munkacsoport. Hasonló esetekben feltétlenül javítani kell az érintettek - állatorvos, vadászok, rendőrség - együttműködését. A legfontosabb pedig az ilyen esetben követendő egységes eljárás kidolgozása. (fm, ú) FINTA MÁRK Pozsony. Hosszabb „fegyver- szünet“ után ismét egyre élesebbé válik a Híd és az MKP közti kommunikáció. A Bugár Béla, a Híd elnöke a TA3 vasárnapi vitaműsorában azt állította, hogy az MKP azt szabta a két párt esetleges együttműködése feltételéül, hogy Bugáréknak tisztán etnikai párttá kell válniuk. Az MKP cáfol, Menyhárt József, a párt elnöke kettős beszéddel vádolja Híd vezetőjét. A két párt a megyei választások kapcsán tárgyalt az együttműködésről tavasszal, ám két egyeztetés után végül egyezség nélkül álltak fel az asztaltól a politikusok. „Mi azt mondtuk nekik, hogy azt az ellenszenvet, mely náluk tapasztalható, úgy lehet felszámolni, hogy elkezdjük az együttműködést a megyei választásokon, majd a helyhatósági választásokon, esetleg az EP- választáson”-mondta Bugár a TA3 hírtelevízióban. Hozzátette, ha az MKP három választáson is megmutatta volna, hogy az együttműködés működik, és felszámolják a feszültséget, a két párt a parlamenti választásokon is együttműködhetett volna. ,Az MKP ezt elutasította” - mondta Bugár, aki szerint Menyhárték olyan feltételt is szabtak volna, hogy a Híd váljon kizárólag etnikai párttá. „Semmi esetre sem tennénk ilyet. Azt gondoljuk, van helye itt egy polgári pártnak. Természetesen nehéz dolgunk van, mert ezt a szlovák és a magyar választóknak is el kell magyaráznunk. De működik a dolog” —mondta Bugár. A Híd elnökének kijelentéseit cáfolta és élesen bírálta Menyhárt József, az MKP elnöke. Elmondása szerint a tavaszi egyeztetések kizárólag a megyei választásokról szóltak országos és regionális szinten is - utóbbi szinten szerinte azért nem sikerült megegyezni, mert a „kormánypozíció felsőbbrendűségével tárgyaló” Hídnak nem voltakmegfelelőjelöltjei. „Az MKP nem szabta az együttműködés feltételéül, hogy a Híd kizárólag a szlovákiai magyarok érdekképviseletét lássa el, ez több szempontból is értelmetlen lenne, és végső soron saját pozícióját gyengítené, ami nyilvánvalóan ostobaság” - közölte Menyhárt, aki szerint a Híd politikusai kettős kommunikációt folytatnak a szlovák és a magyar sajtóban. „A kettős beszéd pedig nem lehet az együttműködés alapja” - mondja az MKP elnöke. Azzal vádolja Bu- gárt, hogy pártja már most ki akarja zárni az együttműködést az MKP-val. „Ennyi évvel a választások előtt kizárni az együttműködést nemcsak furcsa, de a szlovákiai magyar nemzeti közösség szempontjából egyenesen végzetes lehet” - véli. Áz MKP elmondása szerint további párbeszédet szorgalmaz a Híddal, és a megfelelő időben a helyhatósági, az európai parlamenti és a parlamenti választások előtt is tárgyalni akarnak Bugárékkal.
