Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-22 / 168. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2017. július 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Sorozatos palesztin rendbontások Jeruzsálemben Csehországban vezet Babiš pártja Prága. Három hónappal a csehországi képviselőházi választások előtt továbbra is az ANO mozgalom vezeti a pártok népszerűségi listáját. A kétnapos választásokat október 20- 21-én rendezik Csehországban. Ha most lennének a választások, az Andrej Babiš milliárdos vezette mozgalom megkapná a szavazatok 29,3%-át - derült ki a Focus ügynökség felméréséből. A második helyen a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt végezne 16,4%- kal, míg a 3. helyen az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja 11,8%-kal. A Polgári Demokratikus Pártra (ODS) a megkérdezettek 10,9%-a szavazna. (MTI) Több ukrán katona életét vesztette Kijev. A tűzszünet ellenére folytatódnak a harcok a Donyec- medencében. Az elmúlt napokban 9 ukrán katona, köztük egy kárpátaljai magyar vesztette életét az ukrán erők és az Oroszország által támogatott szeparatis- ták közötti összecsapásokban. Dacára annak, hogy a szemben álló felek megállapodtak abban, hogy az aratások idejére, június 24-től augusztus 31-ig fegyver- szünetet léptetnek életbe, mindkét oldal szinte naponta számol be újabb tüzérségi támadásokról és összecsapásokról. (MTI) Katalónia: nem kell a függetlenség Barcelona. Egyre többen szavaznának a függetlenség ellen Katalóniában; a katalán kormány megbízásából készült, tegnap nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 49,4%-a nem támogatja az elszakadást Spanyolországtól. Két hónappal az október 1-re tervezett referendum előtt 41,1 százalék foglalt állást a katalán függetlenség mellett. A megkérdezettek nagy többsége, 71,4%-a egyetért abban, hogy legyen népszavazás ebben a kérdésben. (MTI) Schulz Macronnal egyeztetett Párizs. Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Európa-politikai programjának Emmanuel Macron francia államfővel közös elemeire helyezte a hangsúlyt kettejük párizsi találkozóján. Schulz azt mondta: Jelentős átfedést” érzékel Macron és a saját álláspontja között az unióban szükséges reformokat illetően. Az elnökkel folytatott megbeszélésen olyan javaslatokról egyeztettek, mint az eurózóna közös pénzügyminiszteri tisztségének létrehozása, illetve az európai uniós nagyberuházási tervek. A friss közvélemény-kutatási adatok szerint Schulz jelentős hátrányban van Merkelhez képest, aki már többször is találkozott a francia elnökkel. (MTI) Palesztinok tiltakoznak a jeruzsálemi biztonsági intézkedések miatt (íasr/ap) Kelet-Jeruzsálemben két palesztin férfi meghalt az összecsapásokban, amelyek a detektoros kapuk miatt kialakult feszült helyzetben törtek ki. Előzőleg 20 palesztin sérült meg az izraeli biztonságiakkal vívott csütörtök esti összecsapásokban. Jeruzsálem. A katonai rádió szerint sok ezer rendőrt vezényeltek Jeruzsálembe, ahol szigorú biztonsági korlátozásokkal készültek az izraeli hatóságok a tegnapi muzulmán imákra Jeruzsálemben, mert a palesztinok tiltakozásuk fokozását ígérték az al-Aksza mecsethez vezető utaknál telepített detektoros kapuk miatt. Csak az 50 évesnél idősebb férfiak imádkozhattak tegnap a Mecsetek terén lévő al-Aksza mecsetnél, ahová múlt vasárnap óta nem hajlandóak bemenni a hívők a fémérzékelő ellenőrző kapuk miatt. Az izraeli hatóságok a múlt pénteki, két izraeli rendőr életét kioltó, és a Mecsetek teréről indított merényletet követően vezették be az intézkedést. A példátlan rendőri készültség ellenére délután számos összecsapás történt Kelet-Jeruzsálem lakónegyedeiben és Ciszjordániában, pedig az óváros kapuinak környékén előzőleg viszonylag békésen lezajlott a déli muzulmán imádkozás. Az izraeli biztonsági kabinet úgy határozott, nem távolítják el a detektoros kapukat. A detektoros kapuk felállítását Izrael nem egyeztette az arab országokkal, meglepetésként érte Jordániát, Szaúd-Arábiát, Marokkót is. A belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét és a hadsereg a kapuk eltávolítását javasolja, vagy gyors politikai egyeztetések lefolytatását róluk a muszlim világgal, mert szerintük ha semmit sem tesznek, akkor nagy az esélye a tovább fokozódó feszültségnek, ami akár ki is csúszhat a rendfenntartók ellenőrzése alól. A muzulmán vallási vezetők arra hivatkozva tiltakoznak az imára érkező hívek átvizsgálása ellen, hogy az a status quo, a szent helyen uralkodó korábbi állapot megsértését jelenti. Az intézkedésben az izraeli fennhatóság kiterjesztését látják, noha Izrael szerint csak biztonsági ellenőrzésről van szó. Az óvárost az izraeliek és a musz- limok egyaránt szent helynek tartják. Itt állt egykor a zsidó Salamon király, majd Heródes temploma, ennek udvarát határolta a Templomhegy nyugati oldalán lévő Siratófal, ahol a zsidók imádkoznak. A muszlimoknak a Mecsetek terén, a Templomhegyen áll az al-Aksza mecset és az aranykupolás Szikla mecset. (MTI, HirTV) Uniós normát sért meg Varsó Lengyelországban tízezrek tiltakoztak a bíróságok működésének tervezett korlátozása miatt ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Lengyelország-szerte több mint százezren vonultak ki az utcára, hogy tiltakozzanak a legfelsőbb bíróságról szóló törvény ellen. A legnagyobb, ötvenezres tüntetés Varsóban volt, de a főváros mellett Poznanban, Wroclawban, Lodzban, Krakkóban, Szczecinben és Kielcáben is demonstráltak. „A bíróságok rosszul működnek, az ország a jobbításukat igényli, mi csak a lengyel emberek óhajának akarunk megfelelni, akik jól és igazságosan működő bíróságokat akarnak” - hangsúlyozta csütörtök este Beata Szydlo lengyel miniszterelnök a televízióban a néphez intézett üzenetében. „Az emberek hatékony és igazságos bíróságokat akarnak és mi ennek az igénynek teszünk eleget, az igazságügyi szervek feletti demokratikus kontrollt akarjuk bevezetni” - szögezte le Szydlo. A kormányfő tévébeszéde alatt ezrek gyűltek össze Varsó belvárosában, az elnöki hivatalnál, hogy az igazságügyi reform ellen tiltakozzanak. A tiltakozók között ellenzéki parlamenti képviselők és neves közéleti személyiségek is voltak. Az uniós zászlókat lengető tömeg szabad bíróságokat követelt. A tüntetők a demokratikus értékek védelmét hangsúlyozták, és a lengyel himnuszt énekelték. Követelték, hogy Andrzej Duda államfő ne úja alá a legfelsőbb bíróságról (SN), valamint az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a rendes bíróságokról elfogadott törvényjavaslatokat. A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön szavazta meg a legfelsőbb bíróságról szóló törvény- javaslatot, amelyet korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírált. Már csupán államfői aláírásra vár az országos igazságszolgáltatási tanácsra vonatkozó törvényjavaslat is. Az egyik törvény megszüntetné a 25 fos országos igazságszolgáltatási tanácsban helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház képviselői választanák meg. A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. A törvény előirányozza, hogy a legfelsőbb bíróságot 3 kamarára bontják, megváltoztatja a bírák kinevezésének rendjét, és lehetővé teszi a bírák nyugdíjaztatását. A kormányon levő, őskonzerva- tív, euroszkeptikus Jog és Igazságosság Pártja (PiS) olyan törvényt erőltet át a parlamenten, amely közvetlenebb ellenőrzést biztosít a kormánynak a legfelsőbb bíróság fölött, és ez csak a legutóbbi azoknak a törvényeknek a sorában, amelyek a bírálók szerint elsöprik a bírói függetlenséget-állapítja meg a Reuters. Az elemzés kifejti, az uniós tagország szavazati jogainak a felfüggesztésével is fenyegető hetes cikkelyt csak akkor lehetne érvénybe léptetni Varsóval szemben, ha az EU összes többi tagállama egyetértene ezzel - márpedig Magyarország ígéretet tett arra, hogy ezt megakadályozza. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sürgős találkozót javasolt Andrzej Duda lengyel elnökkel. Tusk arra figyelmeztetett: közös feladatuk megakadályozni, hogy Lengyelország Európa perifériájára szoruljon. Véleménye szerint a varsói kormány által elfogadott, az igazságszolgáltatást érintő törvények és törvénymódosítások visszalépést jelentenek és ellentmondanak az európai értékeknek. Az uniós kormányfői tanács elnöke a lengyel államfőhöz eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta, Európa és a Nyugat azért fordul kritikával a lengyel kormány felé, mert az Európai Unió nemcsak a pénzről és az eljárásokról, hanem elsősorban a közös értékekről és az élet magasabb színvonaláról szól. (MTI, 444.hu, Klubr.) Két tüntető meghalt Venezuelában a 24 órás általános sztrájk idején; a Nico- lás Maduro elnök tervezte alkotmánymódosítás elleni tiltakozások során országszerte közel 370 embert vettek őrizetbe. Afővárosban, Caracasban és az ország más részein zárva tartottak az üzletek, leállt a tömegközlekedés. A két újabb halálesettel 99-re emelkedett a rendőrök és tüntetők közötti összecsapások halálos áldozatainak száma április óta, amikor a Maduro elleni sorozatos tüntetések elkezdődtek. Ez volt az első általános sztrájk 2002 óta, ami kis híján Maduro elődjének, Hugo Chávezneka bukásához vezetett. (TASR/AP) Berlin bekeményített Beriin/Ankara. A rettenetesen megromlott török-német viszonyt szülte óránként teszik még rosszabbá magas rangú politikusok nyilatkozatai, mindkét országban. Tegnap a legfrappánsabbat Wolf- gang Schäuble német pénzügyminiszter mondta, amikor arról értekezett, hogy a mai Törökország pont olyan mint az 1990 előtti NDK volt: mindenki csak saját felelősségére látogasson oda, mert simán lehet, hogy ok nélkül lecsukják, és soha többé nem engedik szabadon. A hónapok óta egyre rosszabb német-török konfliktust az tette teljesen tönkre, hogy a török rendőrség lecsukott egy német jogvédő aktivistát. A német kormány szerint török titkos ügynökök sora dolgozik a Németországban élő mintegy 3 millió, török származású ember befolyásolásán, és ez az akció méretében szintén az NDK-s ügynökök munkájához fogható. A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) többször megállapította, hogy „a török titkosszolgálat a német jog keretem kívül tevékenykedett, és hírszerzési információkat gyűjtött emberekről”. A német kormány az ankarai vezetéssel szembeni keményebb fellépés jegyében a Törökországba irányuló fegyverszállításokat is leállítja - értesült a Bild német lap. Beszámolója szerint a szövetségi kormány felfüggesztette valamennyi törökországi hadiipari üzleti projektjét. A német kormány már korábban leállította a török hadsereg által rendelt tankokhoz szükséges alkatrészek szállítását. Ez két NATO-tag között különösen kemény gesztus. Tegnap a viszály enyhítésére szólított fel Binali Yildirim török miniszterelnök. (MTI, 444.hu)
