Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-15 / 162. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2017. JÚLIUS 15. L_ __________ 1 1 Telt ház a Lidón 1956-ban (Fotók: www.pozsonyikifli.sk) 30-as években a Váralja lakosai a mai River Park területén található folyami népfürdőt látogatták rendszeresen. Ennek a parton található nyárfák (szlovákul topol) alapján Poplpam volt a közkeletű neve. Itt a 20. század ötvenes éveiben a PKO (Művelődési és Pihenőpark) átadása után egy le- horgonyzott, medencével, öltözővel és büfével is felszerelt hajófürdő működött. Népszerűek voltak a károlyfalui Duna-ágnál található szabadfürdők is. A boldog békeidők A19. század utolsó harmadától sok örömet szerezett Pozsony lakosságának a Propeller Vállalat tulajdonosai, a Hörnes család által üzemeltetett hajófürdő (Spuckkasde). A vaspontonokra épített, téglalap alapú faszerkezetet a mostani Danube Szállodával szemben horgonyozták le. Középen egy medence volt, amelynek a vizét a w A Duna jobb partján az egykori népfürdő helyén 1924-ben alapították Pozsony első nyilvános dunai strandfiirdőjét, a Lidót. Duna táplálta. Egyes szemtanúk szerint a medence feneke drótból, mások szerint faanyagból készült. A fürdőben külön rész szolgált a nőknek és a férfiaknak. A medence körül kabinok helyezkedtek el. A Duna felőli oldalon a napozásra alkalmas teraszon az úszómesterek sört és egyéb üdítőket kínáltak a vendégeknek. A medencék vize nagyon hideg volt, így a belépőjegyek is csak két órára szóltak. A látogatók a nyári hőségben sokszor csak ebédszünetben jöttek egy kicsit felfrissülni. A tehetősebb pozsonyi polgárok fürdőjének számító Spuckkastkléről sokféle kétes történet keringett a pozsonyi kamaszok körében. Sokan közülük azt híresztelték, hogy bent a strandoló hölgyek meztelenül napoznak a körbekerített medencék szélén. ALidó A Duna jobb partján, az Öreg híd lábától körülbelül 500 méterre, az egykori népfürdő helyén 1924-ben alapították Pozsony első nyilvános dunai strandfürdőjét, a Lidót. A fürdőhöz a városból speciális kis- gőzös szállította a vendégeket. A dunai strandon ötezer látogató számára öltözőkabinokat alakítottak ki. Külön éttermet, cukrászdát, trafikot, játszóházat, táncteret és borbélyszalont működtettek. Később, 1934-ben egy nagyobb medencét is építettek. A következő esztendőben azonban tűz ütött ki a strand területén, és a faépületek egy része a tűz martaléka lett. Miután a Duna jobb partját 1938- ban Németországnak adták át, Pozsony elvesztette szép, rozáriummal és sportpályákkal is rendelkező, népszerű fürdőjét. Sajnos, az Apollo kőolaj-finomító 1944-es bombázása a Lidót sem kímélte. A háború után újra működni kezdett, ám a későbbi visszaemlékezések szerint a rengeteg szúnyog, a jéghideg víz és a vízszivárgás miatt a medence üzemeltetését az 1960-as években leállították. A pozsonyiak azonban továbbra is nagy számban látogatták a dunai fürdőt, szívesen mártóztak meg az ekkor még viszonylag tiszta vizű folyóban. A fürdőzők gyakran a hídtól a téli kikötő vonaláig sodortatták magukat az árral. A Lido a maga külön strandéletével (zuhanyfülkék, asztalitenisz-, röplabdapálya és gyorsbüfék) egészen a 90-es évek elejéig szolgálta a nagyközönséget. A Duna tetszetősen kialakított bal partjával szembeni terület ma gyakorlatilag senki földje. Az egykori medencéknek nyomuk sincs már. Csupán a bejárati kapuból maradt fenn egy betondarabka a töltésen húzódó kerékpárút melletti gazban. A területen új városrész (Lido) felépítését tervezik, amelynek tervezői számolnak a Duna nyújtotta szabadidős lehetőségekkel. IQ. Papp Sándor, Pozsonyi Kifli Polgári Társulás »Pozsonyi Kifli BRATISLAVSKÉ /jSÍ\ POZSONYI ROŽKY KIFLI A polgári társulást 2010-ben alapította Bolemant Éva és ifj. Papp Sándor, s a többnemzetiségű Pozsony történelmi és kulturális értékeinek ápolását és népszerűsítését tűzte ki céljául. Az azonos nevű, háromnyelvű, magyar-szlovák-német internetes portál a város életével és történelmével kapcsolatos cikkeket közöl, de örökségvédelmi feladatokat is vállal: például régi pozsonyi fotók digitalizálását, adatbázisok építését. Emellett rendkívül népszerűek a Pozsonyi Kifli által szervezett előadások és városnéző séták, amelyek mindig más-más témára fókuszálva mutatják be a fővárost. A polgári társulás könyvkiadói tevékenységet is folytat, a Pozsonyi mesék sorozatban több, a fővároshoz kötődő személyiség történetét tolmácsolta gyerekeknek. A Szalon olvasói is rendszeresen találkozhatnak a Pozsonyi Kiflivel, hiszen a jövőben további, a maihoz hasonló összeállítás közlését tervezzük. Dunai fürdőzés a szocialista Pozsonyban Engerau an der Donau (Ligetfaiu, szlovákul Petržalka). AII. világháború alatt a Lidó fürdő Németországhoz került.
