Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-15 / 162. szám, szombat
Pénzes Tímea tárcája a Szalonban 2017. július 15., szombat, 11. évfolyam, 28. szám Dunai fürdők a régi Pozsonyban Ma már nehéz elképzelni, de bő fél évszázaddal ezelőtt július-augusztus táján a pozsonyi Du- na-part még tele volt strandolókkal. A 20. század második feléig a folyó kiváló lehetőségeket kínált a fővárosban úszni és strandolni vágyóknak. A tiszta folyóban akkor még szabad volt fürödni az arra kijelölt helyeken. A kezdetek A pozsonyi dunai fürdőzés kezdeteiről Ortvay Tivadar Pozsony város utcái és terei című, 1905-ben megjelent várostörténeti munkájában olvashatunk a legrészletesebben: „...a fürdőkhöz számítandók a nyári évadban a dunai fürdők. A polgári dunai uszodát és fürdőt 40 helybeli polgár alapította 1847- ben 5 pengő forintnyi részvényekkel. Eredetileg csak az alapítók használatára épült. Az izraeliták ki voltak a használatból zárva. Csak 8 év múlva vált a Duna-fiirdő használata általánossá. 1848-ban a cs. és kir. kincstár is engedélyt kapott a városi tanácstól egy katonai uszoda felállítására azon kikötéssel, hogy abban évenként 5 árva fiú nyerjen ingyenes úszásoktatást.” Ortvay beszámolója szerint a fent említett részvénytársaság később egy szűkebb részvénytársasággá alakult át, amely az uszodát kissé megnagyobbította, s ahhoz egy kezdedeges úszótükröt építtetett. 1866-ban a poroszok közeledésének hírére 300 kirendelt katona 3 óra alatt partra hányta az uszodák felső szerkezetét, a hajókat, valamint a szomszédos malomhajókat is megfúrva víz alá süllyesztették. 1873-tól 1877-ig a polgári uszoda ifj. Haeszler Frigyes és Willimszky Gyula kezében volt. 1877-1902 között a fürdőt és az uszodát lényegesen bővítették, és abban 3 úszómestert alkalmaztak úszásoktatás céljából. 1904-ben Laubner főmérnök tervei szerint új, jobbára vasszerkezetű uszodát építtettek A fürdő az első évben 10 ezer korona tiszta hasznot hajtott a városnak A ligetfalui oldalon található, vasból készült, rácsos, medenceszerű, pontonra épített kabinokkal ellátott dunai uszodákat később a város felőli partszakaszhoz vontatták át. A korabeli fényképek és képeslapok arról tanúskodnak, hogy a dévényi vár tövében élénk fürdőzés és strandolás folyt. A szegényebb ligetfalui ifjúság a jóval melegebb Pötcseni-ágban való ingyenes fürdőzést részesítette előnyben. A A fürdőben külön rész szolgált a nőknek és a férfiaknak Fürdőzők a hajófürdőben, 1910 körül Élet a hajófürdőben, 1910 körül
