Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-14 / 161. szám, péntek

2 | KÖZÉLET 2017. július 14. | www.ujszo.com Ezrével távoznak a nővérek DEMECS PÉTER Egyre kevesebb pályakezdő nővér vállal munkát idehaza (Ján Krošlák- felvétele) RÖVIDEN Adatokat csalnak ki a vállalkozóktól Pozsony. A csalók már az adó­hivatal honlapját is hamisítják, pénzt csikarva ki a becsapott vállalkozóktól. A csalók a judi- ta.novakova@financna- sprava.org címről küldenek adatszolgáltatási felhívást a vál­lalkozóknak azzal, hogy ha nem teljesítik a „kötelezettségüket”, akár 33 ezer eurós büntetést is kaphatnak. A levélben egy olyan honlapra irányítják át a vállalko­zókat, amely ugyanolyan, mint a központi adó- és vámhivatal honlapja. A hivatal azt kéri a vállalkozóktól, hogy ne reagál­janak a felhívásra, és ne kattint- sanak rá a levélben található lin­kekre sem. A központi adó- és vámhivatal honlapja kizárólag a www.fmancnasprava.sk címen érhető el. (mi) Hanyagoljuk a számlák befizetését Pozsony. A fizetési fegyelem szempontjából Szlovákia to­vábbra is sereghajtó az Európai Unióban. Az EOS pénzügyi szolgáltató cégcsoport fizetési szokásokat felmérő European Payment Practices tanulmánya szerint minden negyedik számlát továbbra sem fizetünk időben. Szlovákiában a felmérés alapján a követelések 74%-át teljesítették időben. Ezzel olyan országok csoportjába kerültünk, mint Gö­rögország, Románia, Bulgária és Oroszország. Németországban például ez az arány 89, Svájcban pedig 82 százalék. Michal Soltes, az EOS KSI Slovensko ügyvezetője szerint a behajtha­tatlan követelések aránya 4% körül mozog. (SUA) Emelkedhet a gondozási díj Pozsony. Branislav Ondruš (Smer) a munka-, szociális és családügyi minisztérium állam­titkára egyelőre nem tudta meg­erősíteni, hogy az állam a jelen­legi 250 euró helyett mikortól folyósítana minimálbért, vagyis legalább 435 eurót azoknak, akik közvetlen hozzátartozóikat 24 órában gondozzák. Korábban Ján Richter (Smer) tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a juttatás megközelíthetné a minimálbért. A gondozási díj emelésére vo­natkozó törvény módosító javas­latán már dolgozik a tárca, egye­lőre azonban nem tudni, milyen mértékű emelést fog javasolni a minisztérium. (denník N, ie) Bugár: az R2-es prioritás Pozsony. Nem ért egyet Bugár Béla, a Híd elnöke a pénzügy­minisztériumhoz tartozó elemző osztály elemzésével, mely sze­rint nem éri meg megépíteni a Zólyomtól Kassáig vezető R2-es gyorsforgalmi utat. Az elemzés szerint a gyorsforgalmi fölösle­ges a régiónak. Bugár ezt elfo­gadhatatlannak tartja, s mint mondta, az R2-es mielőbbi megépítését abszolút prioritás­ként kell kezelni. (dp) Pozsony. Míg nővérek ezrei távoznak az egészségügyből, újak csak százával érkeznek - figyelmeztetett Iveta Lazorová, az Egészségügyi Nővérekés Szülészasszisztensek Szlovák Kamarájának (SKSaPA) elnöke. A szakmából szerinte a rendkívül alacsony fizetések, a kórházakban uralkodó silány körülmények, a penészes falak és a rozsdás ágyak miatt távoznak. A kamara már régóta figyelmeztet arra, hogy az országban körülbelül 12 ezer nővér hiányzik. Lazorová szerint az alapvető probléma a fize­tésekkel van. Az egészségügyi nő­vérek bruttó átlagfizetése az ország­ban 767 euró. Magyarország kivé­telével, ahol a nővérek 683 eurós bruttó átlagbérre számíthatnak, Ausztriában (2300 euró), Csehor­szágban (1000 euró) és Lengyelor­szágban (786 euró) is többet keres­nek a nővérek. „A fiatalokat egyszerűen elriasztja ez a bér, ilyen összegért nagyon kevés ember haj­landó végezni ezt a munkát” - mondta Lazorová, aki szerint az el­múlt öt évben a felére csökkent az ágazatba jelentkező fiatalok száma. A 42 239 bejegyzett egészségügyi nővérből és szülészasszisztensből csupán 718a 22-24 év közötti. A kamara képviselői szerint a kö­FINTAMÁRK Milyen lehetőségei, kilátásai vannak ma egy romának Szlovákiában? Fel lehet-e újra építeni az alapoktól egy elszi­getelt, elhanyagolt közössé­get? Lehet-e valamit kezdeni az olyan adósságcsapdába taszító korjelenségekkel, mint az uzsora? Erről beszélgetett a Gombaszögi Nyári Táborban a téma három ismerője: egy roma pedagógiai asszisztens, egy roma „mintafalu" polgármestere ás a romaügyi kormánybiztos. A két roma vendég saját szakte­rületén kiemelkedő eredményeket ér el. „Roma vagyok, nem tagadom. Kiváltságnak tekintem. De mind­egy, hogy az ember roma, magyar vagy szlovák. Embernek lenni a fontos, hogy legyen tervünk, célunk az életben” - mondta Viola Roman, Páskaháza polgármestere. Falujá­nak ő az első roma vezetője, és fi­gyelemre méltó eredményeket tu­dott elérni: Páskaházán gond nélkül él egymás mellett a többség és a ki­sebbség, rend van, nyugalom, és az uzsorát is sikerült felszámolnia. Mellette Farkas Brigitta, a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola pedagógiai asszisztense vett részt a beszélgeté­sen - róla nemrég a Sme napilap ké­szített nagyriportot. Farkas Brigitta évek óta dolgozik a szegény sorból származó, elhanyagolt, telepi gye­rekekkel. Roma gyereknek nem könnyű lenni ebben az országban - mondja. Az iskolában, ahol már 15 éve dolgozik, kizárólag roma diá­vetkező komoly gond, hogy az or­szágban a kórházak állapota tragi­kus. „A beázott falak sok helyen pe­nészesek, az ágyak rozsdásak, és ilyen körülmények között nem lehet olyan ellátást nyújtani, amilyenre a pácienseknek szükségük lenne” - állítja Lazorová. Irány Nyugat-Európa Azok közül, akik ezt a szakmát vá­lasztják és befejezik a tanulmányai­kat, a többség azonnal külföldre uta­zik, a nyugat-európai klinikák és kórházak már az első évfolyam be­fejezése után ajánlanak munkát a fi­ataloknak. „Diákjaink az Erasmus­kok vannak, és egyre nehezebb és nehezebb körülmények közül jön­nek. Labilis családi háttérrel, éhe­sen, elhanyagoltan. S a gömöri romák még jobb hely­zetben vannak, mint az északi szlo­vák telepeken élők, akik áram, víz és mindenfele komfort nélkül, tizenö­ten kucorognak viskójukban - teszi hozzá Ravasz Ábel romaügyi kor­mánybiztos. A másfél órás beszélgetés a roma gyerekek, az új generáció felnevelé­se, kiemelése és integrációja körül forgott. A gyerekekkel minél előbb el kell kezdeni foglalkozni - ebben se­gít a kötelező óvodai nevelés, ami Ravasz számára prioritás. Később már nehéz irányítani a gyerekeket - minél idősebbek, annál gyakrabban maradnak ki az iskolából, Ravasz el­mondása szerint ilyenkor már re- presszív intézkedésekkel tudnak csak program keretében szakmai gyakor­latokra járnak külföldre, s mivel már ott kiderül, hogy nagyon jó gyakor­lati felkészítést kaptak, azonnal munkát ajánlanak nekik, így a diák­jaink többsége a tanulmányai befe­jezése után külföldre megy dolgoz­ni. Természetesen később már nem akarnak visszajönni, mert van össze­hasonlítási alapjuk, és látják, mennyire le vagyunk maradva” - ál­lítja Dana Zrubcová, a kamara tagja. A tárca béremelést ígér Az egészségügyi minisztérium részben a béremelésben látja a meg­oldást. A tárca tájékoztatása szerint reagálni. Van azonban egy felnőtt­nemzedék, amelyet már nem lehet visszaültetni az iskolapadba. Velük még nehezebb a munka, hiszen a nyomorban élő közösség ki van té­ve a körülményeikből adódó ve­szélyeknek - a bűnözésnek, az uzsorának, a kábítószereknek. A páskaházi polgármester szerint a munka a megelőzés kulcsa. „Min­denki építi-szépíti a falut, és min­den, amit csinálunk, közös vagyon. Erre ösztönzőm őket” - mondja Vi­ola Roman, akinek saját mikrokö- zegében sikerült elbánnia az uzso­rával is - holott hat uzsorás is volt a faluban. „Elhívtam az uzsorásokat az iro­dámba, és azt mondtam nekik, vagy abbahagyjátok, vagy én lépek” - mondta a beszélgetésen. Neki sze­rencséje volt, hogy viszonylag könnyen sikerült - az uzsora már készül a nővérek jutalmazásá­nak módosítása, amely például azzal számol, hogy a nővérek a ledolgo­zott évek alapján is számíthatnának fizetésemelésre. „Nagyon precízen és részletesen dolgozunk ezen a mó­dosításon, s azon vagyunk, hogy az új rendszer a lehető legigazságosabb legyen, ez viszont hosszabb időt vesz igénybe” - közölte Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője azzal, hogy tuda­tosítják, milyen problémáik vannak a nővéreknek. „Szlovákiában nő­vérhiány van, ezt is meg akaijuk ol­dani, ám a változást sem lehet az egyik napról a másikra elvégezni” - fűzte hozzá a szóvivő. ugyanis a roma falvak és telepek egyik legkomolyabb problémája, veszélyes, kényes terep. Robert Fi- co és a Smer tavaly decemberben ugyanakkor mégsem az ilyen prak­tikáknak üzent hadat, hanem a te­lepeken élő romákkal szemben he­lyezett kilátásba szigorú intézke­déseket, „rendrakást”. Ravasz Ábel elmondta, nem haj­landó belemenni abba, hogy a ro­makérdést represszív intékezdé- sekkel oldják meg. „Olyan lépé­sekre van szükség, melyeket Viola Roman és Farkas Brigitta említett. Ha Páskaházán meg lehet csinálni rendőrök, kamerarendszerek, verés nélkül, úgy, hogy a polgármester felhúzza a gumicsizmát, és dolgo­zik, akkor ezt máshol is el lehet ér­ni” - tette hozzá a kormánybiztos. A teljes beszélgetést a trafik.sk Facebook-oldalán lehet megnézni. A roma gyerekekkel minél előbb, már óvodás koruktól foglalkozni kell (Forrás: trafik.sk) Fel lehet számolni az uzsorát

Next

/
Thumbnails
Contents