Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-14 / 161. szám, péntek
www.ujszo.com I 2017. július 14. KÜLFÖLD ítélet Nyemcov gyilkosainak ügyében A két fő tettes. Gubasev (balról) és Dadajev az ítéletet hallgatja. (TASR/AP) EU: brit törvény készül a tagság visszavonásáról London. Bemutatta a brit kormány azt az átfogó törvénytervezetet, amelynek sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU- tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe. Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. így az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik. Ezért kell visszavonni a brit csatlakozásról született, többször módosított törvényt - 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó. (MTI) Súlyos, 11-től 20 óvigterjedő börtönbüntetést szabott ki a moszkvai körzeti katonai bíróság tegnap kihirdetett ítéletében a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus meggyilkolásával vádolt öt ember ügyében. Moszkva. Nyemcovot 2015. február 27-én éjjel ölték meg több lövéssel a Moszkva folyón átívelő Bol- soj Zamoszkvoreckij hídon. A férfi Anna Duricka ukrán modellel hazafelé tartott a GUM áruház egyik étterméből. A bíróság szigorított büntetőtáborban letöltendő szabadság- vesztésre ítélte a vádlottakat. Zaur Dadajevet, aki a vád szerint többször hátba lőtte az 55 éves politikust, 20 évi, bűntársait, Anzor Gubasevet 19, Sadid Gubasevet 16, Temirlan Esz- kerhanovot 14, míg Hamzat Bahaje- vet 11 évi börtönnel sújtották. Az illetékes ügyész korábban életfogytiglani börtönbüntetést kért a gyilkosság elkövetőjére, Zaur Dadajevre. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) ezzel egy időben bejelentette, folytatja a nyomozást a bűntény megrendelőinek és megszervezőinek felderítésére. Az SZK egyik feltételezése szerint a megrendelő Ruszlan Muhugyi- nov lehetett, aki a csecsen Észak belügyi zászlóalj egykori tisztje volt. Ellene 2015 novemberében nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Az ügy vádlottjai 2014-ben láttak a gyilkosság megszervezéséhez. (MTI) Trump magyarázkodik Az elnök szerint Putyin számára ő az igazi ellenfél, nem Clinton Ukrán közeledés az unióhoz Kijev. A brexitnek, azazNagy- Britannia kilépésének az Európai Unióból nem kell beárnyékolnia Ukrajna és az EU kapcsolatait - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök az Ukrajna-EU- csúcsértekezletet lezáró tájékoztatón, amelyet Donald Tuskkal, az Európai Tanács, ill. Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott. Az ukrán államfő kijelentette: Ukrajna távlati célja, hogy csatlakozzon az európai uniós vámszövetséghez és a schengeni övezethez, valamint az unió digitális piacához és energetikai szövetségéhez. Véleménye szerint ez az irányvonal erőteljesen előmozdítja Ukrajna gazdasági, szociális és egyéb reformjait, valamint az uniós befektetéseket és a kétoldalú kereskedelmet. Jean- Claude Juncker felszólította Ki- jevet, hogy tegye intenzívebbé a korrupció elleni küzdelmet. Szavai szerint az ukrán államfő és a parlament sok mindent tett, és van is előrelépés e téren, azonban ez még mindig nem elegendő. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő inkább a demokrata párti Hillary Clintont szerette volna az USA elnökeként látni a tavalyi választás után. Trump elmozdítását célzó beadványt terjesztett elő egy demokrata párti képviselő. Trump a CBN keresztény televíziónak adott interjút, amiben azt állította: Vlagyimir Putyin azért „Hilla- ryt szerette volna elnöknek, mert az ő elnöksége katonailag gyenge” Amerikát hozott volna, és a nyersanyag-, valamint energiaárak is nőttek volna. Putyinról szólva kifejtette: „Sok olyan dolgot csinálok, amelynek ő pontosan az ellenkezőjét akarná. Tehát amikor folyvást azt hallom, hogy inkább Trumpot akarta volna, azt gondolom, valószínűleg nem így van, hiszen én erős hadsereget akarok, miközben Clinton nem költött volna erre”. Az elnök hozzátette: kormányzata erős amerikai energiaipart akar, szénbányákat indít újra, gázkitermelést folytat, és szerinte Putyin „gyűlöli ezt, csak erről senki nem beszél”. Az elnök elmondta: nem hibáztatja fiát azért, mert az elnökválasztási kampány alatt találkozott egy orosz ügyvédnővel, aki Hillary Clintonra vonatkozó terhelő adatokat ígért neki. Az elnök egyúttal azt állította, csak néhány napja szerzett tudomást arról, hogy fia, veje és kampányfőnöke találkozott Natalja Veszelnyickajával tavaly júniusban. Trump azzal mentegette az ifjabb Donaldot, hogy a szokásostól eltérő kampány kezdeti hevében döntött a találkozóról. „Úgy gondolom, hogy sokan elmentek volna arra a megbeszélésre” - tette hozzá. „A találkozó körülbelül 20 percig tarthatott, azokból ítélve, amiket hallottam. Sok ember és sok profi politikus azt mondta, hogy mindenki elment volna” egy ilyen találkozóra. Brad Sherman kaliforniai demokrata párti képviselő Donald Trump elmozdítását célzó beadványt nyújtott be a washingtoni kongresszusban. A dél-kaliforniai politikus azzal vádolja az elnököt, hogy akadályozza a tavalyi elnökválasztási folyamatba történt - egyelőre nem bizonyított — orosz beavatkozás vizsgálatát és az orosz szálak feltárását. A The Hill című lap megjegyezte: ez az első eset, hogy törvényhozó ilyen tartalmú petíciót ad be. Amellett, hogy a kezdeményezés abszolút sikertelenségre ítéltetett, maguk a demokrata párti politikusok is megosztottak a kérdésben, és elsöprő többségük úgy véli, nem vall politikai bölcsességre az alkotmányos elmozdítás felvetése most. A képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi szóvivője révén fejezte ki egyet nem értését képviselőtársa kezdeményezésével. Börtön az exelnöknek 9,5 év börtönbüntetésre ítélte elsőfokon egy bíróság Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil államfőt a részben állami Petrobras olajvállalat keretein belül kialakított, bonyolult vesztegetési rendszerben való érintettsége miatt. Brazíliaváros. A 2014-ben indított Lava Jato (Autómosó) fedőnéven el- híresült nyomozás kitelj edt korrupciós hálózatot tárt fel, és ezzel hatalmas botrányt váltott ki Brazíliában: kiderült ugyanis, hogy számos - köztük az Odebrecht nevű - építőipari cég fizetett kenőpénzeket politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak a Petrobras olajipari óriáscég versenytárgyalásainak megnyerése érdekében. A volt elnököt is korrupció és pénzmosás vádjával ítélték el, a bíróság ugyanis bizonyítva látta, hogy vesztegetési ügyletekből húzott hasznot a részben állami tulajdonban lévő Petrobras olajipari óriásvállalat közvetítésével, és luxusingatlanokra A volt brazil elnök. Ülni fog? (TASR/AP) is szert tett. A volt elnök állítólag 1,1 millió dollárnak megfelelő kenőpénzt kapott közvetett formában. A volt államfő a mostani bírósági döntés ellenére is jelöltetheti magát a 2018-ban esedékes általános választásokra, ugyanis ettől csak abban az esetben tiltja el őt a törvény, ha az ítéletet másodfokon megerősítik. (MTI) Uniós intő Budapestnek Brüsszel. Az Európai Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak a külföldről támogatott szervezetekről szóló, június 13-án elfogadott új törvénnyel kapcsolatban - adta hírül az Európai Unió ellenőrző testületé. A magyar törvény új kötelezettségeket vezet be bizonyos típusú civil szervezetek számára, ha évente 7,2 millió forintot meghaladó külföldi finanszírozásban részesülnek. A szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új kötelezettségeknek. Frans Timmer- mans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a civil szervezetekről szóló új törvényt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az nem felel meg az uniós jognak. Elváljuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet e kérdés megoldása érdekében. Egy hónapon belül várunk választ a magyar hatóságoktól.” Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület közölte: indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, mely a bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. (MTI, Euroiog.) I 3 RÖVIDEN Nyugat-balkániak és az Európai Unió Trieszt. A nyugat-balkáni térség mintegy 20 millió lakost fog egyesítem ajavak és szolgáltatások szabad mozgását biztosítva, ezáltal még több befektetőt fog vonzani - állapította meg Johannes Hahn, az Éurópai Unió bővítési biztosa a nyugat-balkáni országok T riesztben rendezett csúcstalálkozóján, melynek fő témája a térség gazdasági fellendülésének az elősegítése volt. Németország és az Európai Unió más vezető államai elkötelezettek a hat nyugat-balkáni állam, Szerbia, Montenegró, Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó EU-hoz való további közeledése mellett. (MTI) Merkel: lehet közös költségvetés Párizs. „Nem vagyok az ellen, hogy az eurózónának legyen egy költségvetése. (...) Az európai pénzügyminiszterről is beszél- . hetünk” - mondta Angela Merkel német kancellár a 19. francianémet kormányülést követően francia kollégájával, Emmanuel Macronnal tartott sajtótájékoztatón. Franciaország és Németország megállapodott abban, hogy közös európai légi harci rendszert fejleszt ki a jelenlegi harci gépek hosszú távú lecserélésére. „Az a célunk, hogy a harci gépek közös, új generációjával rendelkezzünk”-mondta Macron. (MTI) Jemenben nagyon súlyos a helyzet New York. Jemenben napról napra súlyosabb a helyzet, a terrorista csoportok egyre nagyobb területekre terjesztik ki hatalmukat, 14 millió ember súlyos élelmiszerhiányban szenved, és a világ legnagyobb kolerajárványa pusztít-közölte az ENSZjeme- ni különmegbízottja a Biztonsági Tanácsban. Jemenben meghaladta a 320 ezret a feltehetően kolerában megbetegedettek száma ajárvány április 27-i kitörése óta, a halálos áldozatoké pedig elérte az 1740-et. A lakosság kétharmada, mintegy 19 millió ember humanitárius segélyre és oltalomra szorul. Mintegy 10,3 millió embert éhínség fenyeget, és 14,5 millióan nem jutnak hozzá ivóvízhez sem. (MTI) Megúszta a nyolc srebrenicai vádlott Belgrád. Semmissé nyilvánított a belgrádi fellebbviteli bíróság nyolc egykori boszniai szerb rendőr elleni vádemelést. Az ügyészség azzal vádolta a volt rendőröket, hogy részt vettek az 1995 júliusában lezajlott srebrenicai mészárlásban. Az egykori rendőrök elleni eljárás februárban kezdődött. Ez volt az első eset, hogy szerbiai bíróság a srebrenicai mészárlás ügyében indított eljárást boszniai szerbek ellen. A fellebbviteli bíróság tegnap azért nyilvánította semmisnek a vádemelést, mert a vádiratot erre „fel nem hatalmazott ügyész” nyújtotta be. . (MTI)
