Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-13 / 160. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. július 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Srebrenica üzen Elképzelhetetlennek tartották, hogy megtörténhet ennyi szörnyűség K ellemes meleg, a gombaszögi lankákon hu- szonéveik elején járó fiatalok röplabdáinak, beszélgetnek, fröccsöznek, élvezik az életet, itt, a 21. században. Nem kutatnak aljas módon beszivárgó Soros-ügynökök, Kotleba-katonák, gyíkemberek és egyéb legendás állatok után. Közösséget alkotnak, és ez így van rendjén, nem kutatják, nem érdekli őket, mitől más valaki, és azt sem feszegetik, rossz-e vagy jó, hogy más valaki, mint ők - hiába akaija ezt rájuk erőltetni a politika. Mert tudják és érzik, hogy minimum egy közös van bennük - itt vannak, és jól érzik magukat. És ez biztonság- érzetet ad nekik. 22 éve - talán épp akkor, mikor ezek a fiatalok születhettek - kicsit délebbre, de még mindig Európa szívében egy másik közösséget tereltek össze a boszniai szerb katonák a boszniai Srebrenica lankáin. 8372 muszlim férfit és fiút. És kivégezték mindet. A délszláv háború legbrutálisabb momentuma volt ez. Etnikai alapú tömeggyilkosság, aljas népirtás a világ szeme előtt. S mi ez a 22 év? Semmi. Öt futball-vb, hat nyári olimpia. Pár választási ciklus. Egy jobb konzerv sem jár le ennyi idő alatt. Túl kevés idő ahhoz, hogy elfelejtsük, amire emlékezni kéne. Mert bizony elfelejtettük. Az emberek nagy részének a srebrenicai mészárlás már nem mond semmit. A tömegsírba temetetteknek nincs arca, megjelölt, tönkretett, megnyomorított családjaik, szeretteik feloldódtak a történelem kohójában. Talán néhá- nyan már mosolyogni is tudnak, mert ilyen az ember - előbb vagy utóbb behegednek a sebei, a testén és a lelkén is. S vannak, akiknek borzalmasan fontos, hogy felejtsünk. Nem a pszichiátereknek, lélekgyógyászoknak. Hanem egyes politikusoknak, akik nem átallják a gyűlöletet használni munkaeszközként. Persze ez nem újdonság, tudjuk jól, kiveséztük már ezerszer. Ám tévedés ne essék, nálunk, a Kárpát-medencében nem csak Kotlebáékról, a Jobbikról vagy azokról a bohócokról van szó, akiket nemrég Vecsésen fújt össze a szél. A címkézést, az ellenségkeresést és azt, hogyan határozzuk meg magunkat valamivel szemben, az ábécével tanítják a politikusiskolában. Alojz Hlina, a KDH elnöke nemrég a lapunknak adott inteijújában közvetetten azzal jellemezte a szlovákiai magyarokat, hogy tele vagyunk sérelmekkel, melyeket nem tudunk elfelejteni, és finoman utalt arra is, hogy „nagymagyar” irredenta nosztalgiával kelünk és fekszünk. Ránk nyomta ezt a bélyeget, kényelmetlen emlékeket idézve - hogy ne menjünk nagyon messzire - az első Fico-kormány vagy épp Mečiar érájából, mikor a magyarokat megbízhatatlan, államellenes elemnek tekintették. Magyarországon pedig - hogy lássuk, nem csak etnikai szempontok alapj án lehet címkézni - a titokzatos „balliberálisok” és „Soroscivilek” kapnak bélyeget, azaz mindenki, aki nem ért egyet Orbánékkal. A bélyeg kiosztása az első lépés azon a hosszú és veszélyes úton, ami Srebrenicához vezetett. A bélyeg dehumanizál, egy arctalan massza részévé tesz, elfed gondolatokat, értékeket, sorsot, vallást. A bélyeg meghatároz, ha az út végéhez érünk. És az dönti el, hogy tömegsírba kerül-e viselője, ha eljött az idő. Nem, itt még valóban nem tartunk, szerencsére ettől távol vagyunk. De ha nem figyelünk, elgennyesednek a billog okozta sebek, s jönnek az újabb és újabb lépések. A délszláv háború idején Jugoszláviában élő egyszerű emberek vallomásaiból kitűnt: nem tudták elképzelni, hogy velük megtörténhet az a rengeteg szörnyűség. Ugyanezt mondták Lu- hanszk vagy Donyeck lakosai az ukrajnai konfliktus elején. Mégis megtörtént. Srebrenica pedig nekünk is azt üzeni, bármilyen furcsán vagy elcsépelten hangzik ez egyeseknek: mindez velünk is megtörténhet. Érdemes odafigyelni rá. A srebrenicai áldozatok temetője (SITA/AP-felvétel) Gulyásparti Kotlebával CZAJLIK KATALIN S okan bizonyára ledöbbentek, amikor látták a Csemadok vilkei rendezvényéről készült képeket, amelyeken Marian Kotleba virít az első sorban, majd egy tál jóízűen elfogyasztott halászlé társaságában. Mit is mondhatnánk? Nem kellemes Kotlebát csemadokos rendezvény díszvendégeként látni, többünknek nyilván a háta is borsózik a látványtól. Könnyű lenne ennyivel le is zárni az ügyet, csak nem biztos, hogy célravezető. Meg igazságos. Mint kiderült, a fasiszta pártvezér úgy került az Ipoly Menti Találkozóra, hogy a szervezők, az elmúlt évek gyakorlatához híven, küldtek egy meghívót Besztercebánya megyének, amely egyébként támogatta a programot, s melynek - nem fogják kitalálni -pont Kotleba a vezetője. Ez tehát egy rutinszerű, protokollmeghívás volt, s a szervezők arra számítottak, hogy az elmúlt évek gyakorlatához híven a kutyát sem fogja érdekelni a megyénél a rendezvény. Nos, nem így lett. Mit kellett volna a szervezőknek tenniük? Kidobni a megyefőnököt a v rendezvényről? Pozsonyi íróasztal mellől persze könnyű lenne leírni, hogy hát persze, fasisztákkal nem haverkodunk, még akkor sem, ha funkcióban vannak. Ez a hozzáállás, bár morálisan feddhetetlennek tűnik, teljes mértékben ignorálja a valós problémát: azt, hogy egy fasiszta párt főnöke a megyefönök, így az ott élő emberek számára elkerülhetetlen, hogy ilyenolyan ügyekben belébotoljanak. Adott esetben nagyon is indokolt aggálya lehetett a rendezvény szervezőjének, hogy ha most elküldi Kotlebát az akcióról, borítékolható, hogy jövőre nem lesz pénz a megyétől, így talán akció sem. Nyilvánvalóan hiba volt viszont Kotlebát lefotózni és a fényképeket még fel is tenni a netre. Nem az a legfőbb gond tehát, hogy Kotleba megjelenik egy rendezvényen, hanem hogy ő a megyefőnök, s ráadásul parlamenti képviselő. Sőt, ha még mélyebbre akarunk ásni, még nagyobb gond, hogy Besztercebánya megyében (s nem csak ott) él annyi elkeseredett ember, akik már csak a fasiszták által hirdetett radikális s leegyszerűsítő megoldásokban hisznek. S bár a standard politikusok nem fukarkodnak a hangos szólamokkal a fasizmus ártalmasságáról, egyelőre nem azt látjuk, hogy akár Besztercebánya megyében képesek lettek volna összefogni Kotleba ellen. így tehát könnyen előfordulhat, hogy Kotleba megyefönökként jövőre is megjelenik Vilkén vagy máshol. Alikor az kinek a hibája lesz? FIGYELŐ Terroristatoborzás a börtönökben Európában az interneten keresztül és a börtönökben toborozzák híveiket a terrorcsoportok, amelyeket a drog- és fegyverkereskedelemből, csempészetből tartják fenn magukat - közölte Jari Liukku, az európai uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet, az Europol szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője az osztrák Ö1 köz- szolgálati rádiónak adott inteijújában. „Akit hosszú börtönbüntetésre ítélnek, különösen fogékony a terrorszervezetek üzeneteire” - j e- lentette ki a szakértő, aki szerint a terrorcsoportok felismerik ezeket az embereket és elkezdik őket beszervezni. A közösségi média felületein keresztül célzottan létesítenek velük kapcsolatot, és ez a hatóságok számára igen komoly kihívást j elent - hangzott el a beszámolóban. A bűnözői csoportok azt is megvizsgálják, hogy a drog-, a fegyverkereskedelem vagy a csempészet hoz-e éppen nagyobb hasznot, és ahhoz igazítják tevékenységeiket. Az Europol osztály- vezetője szerint ezért az európai hatóságoknak sokkal jobban össze kell fogniuk, és javítani kell a rendőrségek közötti információ- cserén is. Jari Liukku tájékoztatása szerint a drogkereskedelem főként az interneten keresztül zajlik, és elsősorban szintetikus drogokat, kokaint és marihuánát terjesztenek ilyen módon. A hatóságok a drogok kevesebb mint két százalékát tudják lefoglalni. A szakértő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által szervezett bécsi konferencián vett részt. A tanácskozáson az illegális drogkereskedelem, a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus kapcsolatátvizsgálták. (MTI) Beperelték Trumpot, mert nem olvashatják a Twitter-üzeneteit Egy szólásszabadságért küzdő csoport pert indított Donald Trump amerikai elnök ellen, mert tagjait az elnök kitiltotta a Twitter-oldaláról. A perelők azzal vádolják az amerikai elnököt, hogy megsértette az amerikai alkotmány első kiegészítését, amely garantálja a szólásszabadság jogát mindenkinek. A perkérelmet a Columbia Egyetem egyik intézete nyújtotta be New Yorkban, és csatlakozott hozzá hét magánember. A panaszosok azt nehezményezik, hogy Trump törölte őket a Twitter- oldaláról, majd blokkolta a hozzáférésüket az oldalhoz, mert bíráló megjegyzéseket fűztek az elnök bejegyzéseihez vagy gúnyolódtak rajta. A blokkolás következtében a kizártak nemcsak bejegyzéseket nem tehetnek, nem láthatják az elnök és mások ott szereplő bejegyzéseit sem. A New York-i szövetségi bírósághoz benyújtott perkérelem szerint Trump lépése alkotmányellenes, mert a kritika elfojtásával akadályozza a szólásszabadság érvényesülését. A per indítóinak érvelése szerint, mivel az elnök gyakran a Twitteren tesz politikai nyilatkozatokat, ezért Twitter- oldala nyilvános fórumnak minősül, amelyről nézetei miatt senki sem zárható ki. A múlt hónapban Sean Spi- cer, a Fehér Ház szóvivője be is jelentette, hogy az elnök Twitter- bejegyzései hivatalos állásfoglalásoknak minősülnek. A perben alperesként Trump mellett Sean Spicert és Dán Scavinót, a Fehér Ház közösségi médiával foglalkozó igazgatóját jelölték meg. A felperesek a Twitter-oldal blokkolásának feloldását kérik a bíróságtól, valamint annak elrendelését, hogy az elnöknek kötelező legyen mindenki számára hozzáférést biztosítania a Twitteréhez. A pert indító Columbia Egyetem Knight Intézete - amely szépirodalommal és írói kurzusokkal foglalkozik - korábban Trumpnak küldött levelet, hogy ha továbbra is tiltja a hozzáférést a Twitteréhez, az intézet munkatársai jogi úton szereznek elégtételt. „Mindenkinek, akinek fontos a demokrácia, joga van hozzáférni az elnök Twitter-bejegyzéseihez” - írta Joe Papp újságíró és blogger, az egyetemi intézet keresetéhez csatlakozó hét egyéni pereskedő egyike. Papp leszögezte, ő maga több mint tíz éve republikánus párti, és a pert nem politikai okokból indította, hanem mert „nagyon kényelmetlenül érzi magát a tiltás miatt”. A kitiltottak között vannak újságírók, szociológusok, politikai aktivisták, dalszerzők, vagy például Philip Cohen, a Marylandi Egyetem professzora, aki egy alkalommal azt írta Trump Twitter- oldalára, hogy az elnök „korrupt, hozzá nem értő önkényúr”. (MTI)
