Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-13 / 160. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. július 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Srebrenica üzen Elképzelhetetlennek tartották, hogy megtörténhet ennyi szörnyűség K ellemes meleg, a gom­baszögi lankákon hu- szonéveik elején járó fiatalok röplabdáinak, beszélgetnek, fröccsöznek, élvezik az életet, itt, a 21. században. Nem kutatnak aljas módon beszivárgó Soros-ügynökök, Kotleba-katonák, gyíkemberek és egyéb legendás ál­latok után. Közösséget alkotnak, és ez így van rendjén, nem kutatják, nem érdekli őket, mitől más valaki, és azt sem feszegetik, rossz-e vagy jó, hogy más valaki, mint ők - hiába akaija ezt rájuk erőltetni a politika. Mert tudják és érzik, hogy minimum egy közös van bennük - itt vannak, és jól érzik magukat. És ez biztonság- érzetet ad nekik. 22 éve - talán épp akkor, mikor ezek a fiatalok születhettek - kicsit délebbre, de még mindig Európa szí­vében egy másik közösséget tereltek össze a boszniai szerb katonák a boszniai Srebrenica lankáin. 8372 muszlim férfit és fiút. És kivégezték mindet. A délszláv háború legbrutálisabb momentuma volt ez. Etnikai alapú tömeggyilkosság, aljas népirtás a vi­lág szeme előtt. S mi ez a 22 év? Semmi. Öt futball-vb, hat nyári olimpia. Pár választási ciklus. Egy jobb konzerv sem jár le ennyi idő alatt. Túl kevés idő ahhoz, hogy el­felejtsük, amire emlékezni kéne. Mert bizony elfelejtettük. Az em­berek nagy részének a srebrenicai mészárlás már nem mond semmit. A tömegsírba temetetteknek nincs arca, megjelölt, tönkretett, megnyomorí­tott családjaik, szeretteik feloldódtak a történelem kohójában. Talán néhá- nyan már mosolyogni is tudnak, mert ilyen az ember - előbb vagy utóbb behegednek a sebei, a testén és a lel­kén is. S vannak, akiknek borzalmasan fontos, hogy felejtsünk. Nem a pszi­chiátereknek, lélekgyógyászoknak. Hanem egyes politikusoknak, akik nem átallják a gyűlöletet használni munkaeszközként. Persze ez nem újdonság, tudjuk jól, kiveséztük már ezerszer. Ám tévedés ne essék, ná­lunk, a Kárpát-medencében nem csak Kotlebáékról, a Jobbikról vagy azokról a bohócokról van szó, akiket nemrég Vecsésen fújt össze a szél. A címkézést, az ellenségkeresést és azt, hogyan határozzuk meg magunkat valamivel szemben, az ábécével ta­nítják a politikusiskolában. Alojz Hlina, a KDH elnöke nem­rég a lapunknak adott inteijújában közvetetten azzal jellemezte a szlo­vákiai magyarokat, hogy tele va­gyunk sérelmekkel, melyeket nem tudunk elfelejteni, és finoman utalt arra is, hogy „nagymagyar” irredenta nosztalgiával kelünk és fekszünk. Ránk nyomta ezt a bélyeget, kényel­metlen emlékeket idézve - hogy ne menjünk nagyon messzire - az első Fico-kormány vagy épp Mečiar érá­jából, mikor a magyarokat megbíz­hatatlan, államellenes elemnek te­kintették. Magyarországon pedig - hogy lássuk, nem csak etnikai szem­pontok alapj án lehet címkézni - a ti­tokzatos „balliberálisok” és „Soros­civilek” kapnak bélyeget, azaz min­denki, aki nem ért egyet Orbánékkal. A bélyeg kiosztása az első lépés azon a hosszú és veszélyes úton, ami Srebrenicához vezetett. A bélyeg dehumanizál, egy arctalan massza részévé tesz, elfed gondolatokat, ér­tékeket, sorsot, vallást. A bélyeg meghatároz, ha az út végéhez érünk. És az dönti el, hogy tömegsírba kerül-e viselője, ha eljött az idő. Nem, itt még valóban nem tartunk, szerencsére ettől távol vagyunk. De ha nem figyelünk, elgennyesednek a billog okozta sebek, s jönnek az újabb és újabb lépések. A délszláv háború idején Jugoszláviában élő egyszerű emberek vallomásaiból kitűnt: nem tudták elképzelni, hogy velük megtörténhet az a rengeteg szörnyűség. Ugyanezt mondták Lu- hanszk vagy Donyeck lakosai az uk­rajnai konfliktus elején. Mégis meg­történt. Srebrenica pedig nekünk is azt üzeni, bármilyen furcsán vagy elcsé­pelten hangzik ez egyeseknek: mindez velünk is megtörténhet. Ér­demes odafigyelni rá. A srebrenicai áldozatok temetője (SITA/AP-felvétel) Gulyásparti Kotlebával CZAJLIK KATALIN S okan bizonyára ledöbbentek, amikor látták a Csemadok vilkei rendezvényéről készült képeket, amelyeken Marian Kotleba virít az első sorban, majd egy tál jóízűen elfogyasztott halászlé társa­ságában. Mit is mondhatnánk? Nem kellemes Kotlebát csemadokos rendezvény díszvendégeként látni, többünknek nyilván a háta is borsózik a látványtól. Könnyű lenne ennyivel le is zárni az ügyet, csak nem biztos, hogy célra­vezető. Meg igazságos. Mint kiderült, a fasiszta pártvezér úgy került az Ipoly Menti Találkozó­ra, hogy a szervezők, az elmúlt évek gyakorlatához híven, küldtek egy meghívót Besztercebánya megyének, amely egyébként támogatta a prog­ramot, s melynek - nem fogják kitalálni -pont Kotleba a vezetője. Ez tehát egy rutinszerű, protokollmeghívás volt, s a szervezők arra számítottak, hogy az elmúlt évek gyakorlatához híven a kutyát sem fogja érdekelni a megyénél a rendezvény. Nos, nem így lett. Mit kellett volna a szervezőknek tenniük? Kidobni a megyefőnököt a v rendezvényről? Pozsonyi íróasztal mellől persze könnyű lenne leírni, hogy hát persze, fasisztákkal nem haverkodunk, még akkor sem, ha funkcióban vannak. Ez a hozzáállás, bár morálisan feddhetetlennek tűnik, teljes mér­tékben ignorálja a valós problémát: azt, hogy egy fasiszta párt főnöke a megyefönök, így az ott élő emberek számára elkerülhetetlen, hogy ilyen­olyan ügyekben belébotoljanak. Adott esetben nagyon is indokolt aggálya lehetett a rendezvény szerve­zőjének, hogy ha most elküldi Kotlebát az akcióról, borítékolható, hogy jövőre nem lesz pénz a megyétől, így talán akció sem. Nyilvánvalóan hiba volt viszont Kotlebát lefotózni és a fényképeket még fel is tenni a netre. Nem az a legfőbb gond tehát, hogy Kotleba megjelenik egy rendezvé­nyen, hanem hogy ő a megyefőnök, s ráadásul parlamenti képviselő. Sőt, ha még mélyebbre akarunk ásni, még nagyobb gond, hogy Besztercebánya megyében (s nem csak ott) él annyi elkeseredett ember, akik már csak a fasiszták által hirdetett radikális s leegyszerűsítő megoldásokban hisznek. S bár a standard politikusok nem fukarkodnak a hangos szólamokkal a fasizmus ártalmasságáról, egyelőre nem azt látjuk, hogy akár Beszterce­bánya megyében képesek lettek volna összefogni Kotleba ellen. így tehát könnyen előfordulhat, hogy Kotleba megyefönökként jövőre is megjele­nik Vilkén vagy máshol. Alikor az kinek a hibája lesz? FIGYELŐ Terroristatoborzás a börtönökben Európában az interneten keresztül és a börtönökben toborozzák híve­iket a terrorcsoportok, amelyeket a drog- és fegyverkereskedelemből, csempészetből tartják fenn magu­kat - közölte Jari Liukku, az euró­pai uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet, az Europol szervezett bűnözés elleni osztályá­nak vezetője az osztrák Ö1 köz- szolgálati rádiónak adott inteijújá­ban. „Akit hosszú börtönbüntetésre ítélnek, különösen fogékony a ter­rorszervezetek üzeneteire” - j e- lentette ki a szakértő, aki szerint a terrorcsoportok felismerik ezeket az embereket és elkezdik őket be­szervezni. A közösségi média fe­lületein keresztül célzottan létesí­tenek velük kapcsolatot, és ez a hatóságok számára igen komoly kihívást j elent - hangzott el a be­számolóban. A bűnözői csoportok azt is megvizsgálják, hogy a drog-, a fegyverkereskedelem vagy a csempészet hoz-e éppen nagyobb hasznot, és ahhoz igazítják tevé­kenységeiket. Az Europol osztály- vezetője szerint ezért az európai hatóságoknak sokkal jobban össze kell fogniuk, és javítani kell a rendőrségek közötti információ- cserén is. Jari Liukku tájékoztatása szerint a drogkereskedelem főként az inter­neten keresztül zajlik, és elsősor­ban szintetikus drogokat, kokaint és marihuánát terjesztenek ilyen módon. A hatóságok a drogok ke­vesebb mint két százalékát tudják lefoglalni. A szakértő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által szervezett bécsi konferencián vett részt. A tanácskozáson az illegális drogkereskedelem, a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus kapcsolatátvizsgálták. (MTI) Beperelték Trumpot, mert nem olvashatják a Twitter-üzeneteit Egy szólásszabadságért küzdő csoport pert indított Donald Trump amerikai elnök ellen, mert tagjait az elnök kitiltotta a Twitter-oldaláról. A perelők azzal vádolják az ame­rikai elnököt, hogy megsértette az amerikai alkotmány első kiegészíté­sét, amely garantálja a szólásszabad­ság jogát mindenkinek. A perkérel­met a Columbia Egyetem egyik inté­zete nyújtotta be New Yorkban, és csatlakozott hozzá hét magánember. A panaszosok azt nehezményezik, hogy Trump törölte őket a Twitter- oldaláról, majd blokkolta a hozzáfé­résüket az oldalhoz, mert bíráló meg­jegyzéseket fűztek az elnök bejegy­zéseihez vagy gúnyolódtak rajta. A blokkolás következtében a kizártak nemcsak bejegyzéseket nem tehet­nek, nem láthatják az elnök és mások ott szereplő bejegyzéseit sem. A New York-i szövetségi bíróság­hoz benyújtott perkérelem szerint Trump lépése alkotmányellenes, mert a kritika elfojtásával akadályozza a szólásszabadság érvényesülését. A per indítóinak érvelése szerint, mivel az elnök gyakran a Twitteren tesz po­litikai nyilatkozatokat, ezért Twitter- oldala nyilvános fórumnak minősül, amelyről nézetei miatt senki sem zár­ható ki. A múlt hónapban Sean Spi- cer, a Fehér Ház szóvivője be is je­lentette, hogy az elnök Twitter- bejegyzései hivatalos állásfoglalá­soknak minősülnek. A perben alperesként Trump mel­lett Sean Spicert és Dán Scavinót, a Fehér Ház közösségi médiával fog­lalkozó igazgatóját jelölték meg. A felperesek a Twitter-oldal blokkolá­sának feloldását kérik a bíróságtól, valamint annak elrendelését, hogy az elnöknek kötelező legyen mindenki számára hozzáférést biztosítania a Twitteréhez. A pert indító Columbia Egyetem Knight Intézete - amely szépiroda­lommal és írói kurzusokkal foglalko­zik - korábban Trumpnak küldött le­velet, hogy ha továbbra is tiltja a hoz­záférést a Twitteréhez, az intézet munkatársai jogi úton szereznek elégtételt. „Mindenkinek, akinek fontos a de­mokrácia, joga van hozzáférni az el­nök Twitter-bejegyzéseihez” - írta Joe Papp újságíró és blogger, az egyetemi intézet keresetéhez csatla­kozó hét egyéni pereskedő egyike. Papp leszögezte, ő maga több mint tíz éve republikánus párti, és a pert nem politikai okokból indította, hanem mert „nagyon kényelmetlenül érzi magát a tiltás miatt”. A kitiltottak kö­zött vannak újságírók, szociológu­sok, politikai aktivisták, dalszerzők, vagy például Philip Cohen, a Mary­landi Egyetem professzora, aki egy alkalommal azt írta Trump Twitter- oldalára, hogy az elnök „korrupt, hozzá nem értő önkényúr”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents