Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-13 / 160. szám, csütörtök

2 KÖZÉLET 2017. július 13. I www.ujszo.com Kotleba már délen is kampányol IBOS EMESE Marian Kotleba idén valószínűleg más magyar rendezvényekre is ellátogat (Forrás: Facebook) Bugár és Sólymos adott kölcsönt a Hídnak Pozsony. Pártjának adott köl­csön Bugár Béla abból a pénz­ből, amit az R7-es alatti telkek eladásával szerzett. A Híd elnö­ke 2014-ben adta el a Nemzeti Autópálya-társaságnak 528 ezer euróért azt a telket, melyet 2006- ban 25 ezer euróért vásárolt a Dunaszerdahelyi járásban. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a pártelnök tavaly saját megtakarításából 400 ezer eurós hitelt adott a Hídnak. Hozzá ha­sonlóan a párt alelnöke, Sóly­mos László is 400 ezer eurót köl­csönzött a pártnak- derül ki a Híd éves zárójelentéséből. A két po­litikus 5%-os kamatot számolt fel a kölcsönre. A jelentés alapján a párt még tavaly visszafizette a 800 ezer eurót és a 13 ezer eurós kamatot is. Peter Kunder, a Fair- play Szövetség munkatársa sze­rint a pártoknak sztenderd felté­telekkel kellene vásárolniuk, és átlagos kamatra kellene kölcsön adniuk. Kunder szerint a párt el­lenőrző szerveinek a feladata, hogy megvizsgálják, a tranzak­ció előnyös volt-e a pártnak. Debnár Klára, a Híd szóvivője az aktuality.sk portálnak azt mond­ta, Sólymos László 20 éve vál­lalkozik, a kölcsönt megtakarí­tásából folyósította. Bugár Béla anyagi helyzete pedig nyomon követhető a projekt Politika open oldalon. (aktuality.sk, ú) RÖVIDEN Törlik a rendőrök vádalkuját Pozsony. Minden jel szerint mégsem fogja elkerülni a bíró­ságot az a három rendőr, aki brutálisan összerugdosott egy meglőtt lányt—tájékoztatott a Markíza hírportálja. Jaromír Čižnár főügyész ugyanis tegnap javaslatot tett a hároméves fel­tételes szabadságvesztésről szó­ló vádalku törlésére, amelyet a rendőrök kötöttek az ügyész­séggel. Az ügyet még vizsgálja a főügyész, a további lépésekről később tájékoztatnak. A rend­őrök a lányt egy autós üldözés során lőtték meg tavaly augusz­tusban, majd miután megállt és kiszállt a gépkocsiból, a földön összerugdosták. (dp) Plavčan utánanéz a 300 milliónak Pozsony. ígéretet tett tegnap Peter Plavčan (SNS) oktatás­ügyi miniszter, hogy megvizs­gálja, miért nem kaptak egy centet sem az ország nagy egyetemei abból az uniós támo­gatásból, amelyet a felsőoktatási intézmények stratégiai tudomá­nyos kutatómunkájának támo­gatására kellett volna felhasz­nálni. Több egyetem rektora fi­gyelmeztetett arra, hogy a tá­mogatásra kiírt projektjeiket a tárca nem hagyta jóvá, a pénz­nek pedig nyoma veszett. Azt, hogy kinek fizették ki az össze­get, pontosan nem tudni. Plavčan tegnap, a rektorokkal való találkozó után sem árult el többet, csupán kijelentette, hogy az ügyet megvizsgálja. (TASR) Losonc/Pozsony. Marian Kotleba Besztercebánya megye által támogatott magyar rendezvényeken is kampányol az őszi megyei választások előtt. Radovan Bránik szélsőségekkel foglalkozó szakértő szerint kitiltani ugyan nem lehet egy-egy akcióról, de jelezni kellene neki, hogy nem azonosulunk a politikájával. Múlt hétvégén rendezte meg a 17. Ipoly Menti Művészeti Fesztivált a Csemadok Nógrádi Területi Vá­lasztmánya Vilke község önkor­mányzatával. A fesztiválon a szél­sőséges nézeteiről ismert Marian Kotleba, Besztercebánya megye és a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) elnöke is részt vett. Felháborító részvétel Galcsík Károly, a Csemadok Nógrádi Területi Választmányának titkára nem érti, miért kellene ma­gyarázni a megyefőnök jelenlétét a fesztiválon. „Miért vesz részt a megyefőnök egy, a megye által támogatott ren­dezvényen? A támogatott minden alkalommal küld meghívót a támo­gatónak: a hivatalnak és az összes megyei képviselőnek. Személye­sen Marian Kotlebát nem hívtuk meg. O telefonon jelezte az önkor­mányzatnak, hogy ellátogat a fesz­tiválra” - mondta Galcsík Károly, hozzátéve, hogy rendszeresen pá­lyáznak a megyénél, mindig sike­resen. „Mindannyian meglepőd­tünk, hogy eljött. O az első megye­FINTA MÁRK Békülókeny hangnemben, élesebb csűrték nélkül zajlott a hagyományos Híd-MKP- vita a Gombaszögi Nyári Táborban. Menyhárt József, az MKP elnöke, ás Ravasz Ábel, a Híd alelnöke olykor ugyan oda-odaszúrt egymás­nak, de tárna volt az együtt­működés kiépítése is. A mérsékelt hangnem elsősorban annak volt köszönhető, hogy mind­két vitázó új generációs szlovákiai magyar politikus - sem Menyhárt, sem Ravasz nem volt részese a még egységes MKP belső konfliktusai­nak, sem a pártszakadás utáni sár­dobálásnak, mindketten a tavalyi választások után kerültek a poszt­jukra. Egymás tevékenységét ezért különösebben nem is kritizálták, sőt, helyenként elismerően szóltak egy­más munkájáról - Menyhárt főképp Bugár Bélára utalgatott, ha a Híd kritizálásáról volt szó, Ravasz pedig nem nevesített, inkább az MKP irá­nyultságát, , Áövetelőzését” bírálta. Amennyi jár Az évértékelő után - melyben Menyhárt az MKP építkezését, Ra­vasz pedig a kormányzás hatékony­ságát boncolgatta - aktuális témák kerültek terítékre, például a Kisebb­ségi Kulturális Alap vagy a megyei választások. Ravasz Ábel szerint a kormánykoalíció hatékonyan mü­főnök, aki részt vett a fesztiválon. Nem tilthattuk ki. Igyekeztünk korrekten viselkedni” - magyaráz­ta a titkár, aki szerint a fesztivál megnyitóján, mintegy 15 percig volt jelen a megyefőnök. „A szer­vezőkkel megállapodtunk, hogy ha fel akar szólalni, a feszes program­ra hivatkozva nem adunk teret neki. Erre azonban nem került sor, nem kért lehetőséget” - zárta a területi titkár. Bárdos Gyula, a Csemadok or­szágos elnöke szerint nem lehet ki­dobni a rendezvényről a megyefő­nököt. „A nácikat és a fasisztákat nem. népszerűsíteni, hanem igno- rálni kell” - mondta Bárdos, akit felháborított, hogy a Kotlebáról ké­szült fotók felkerültek a szervezet egyik közösségi oldalára. A felvé­teleket egyébként eltávolíttatta. ködik, de ez nem jelenti azt, hogy a pártok szeretnék is egymást. „Ez munkakapcsolat” - magyarázta, hozzátéve, a kormány nem szent, korrupciós témában nem nyerte el a lakosság bizalmát, és Kotlebáéknak sem sikerült gátat vetni. A koalíció számára is furcsa, de szerinte na­gyon sok dolgot ért el a Híd az el­múlt évben, többet, mint más ma­gyar részvételű kormányok idején. Véleménye szerint a választók azt kapják, amit a párt megígért nekik. Amennyi jut Menyhárt József szerint azonban nincs rendben, hogy a Híd azokkal kormányoz, akik meghurcolták Ma­lina Hedviget, és több olyan dolgot is bírált, melyet a Híd eredményként tart számon. Ä vasúti kétnyelvűségnél például azt, hogy bár a táblák két- nyelvűek, a menetrendek kétnyel­vűsége már „túlzott követelés” Érsek Árpád közlekedési miniszter szerint. A szlovákiai magyarság véleménye szerint nem annyit kap a kormánytól és az államtól, amennyi jár, hanem amennyi jut. Szerinte a Hidat olaj­foltként viszi a sodrás, és lehet, hogy a választóik azt kapják, amit a Híd megígért, de ez kevés. Elfogadhatat­lannak tartja például, hogy a Kisebb­ségi Kulturális Alapot (KKA) - amit egyébként jónak tart - kulturális au­tonómiaként aposztrofálják, és bírál­ta azt is, hogy az alapban lévő 8 mil­lió eurónak a magyarság csak mint­egy felét kapja meg, holott a szám­arányok szerint 70 százalék is járhat­na nekünk. Kitiltani nem lehet Radovan Bránik szélsőség szak­értő nem lát módot és okot sem arra, hogy a megyeelnököt, aki ráadásul anyagiakkal is támogatta a fesztivált, kitiltsák a rendezvényről. „Azzal, hogy megjelent a rendezvényen, gyakorlatilag alkotmányos jogával élt. Egyértelmű, hogy Kotleba a kö­zelgő megyei választásokra készülve politikai előnyt akar_szerezni, és a magyar közösség tagjait is igyekszik megszólítani” - magyarázta a szak­értő, miért jelent meg Kotleba egy olyan rendezvényen, amely iránt ed­dig nem érdeklődött. „Érdekes, hogy míg korábban a magyarok és a szlo­vákok közötti etnikai alapú feszült­ségszításra törekedett az ĽSNS, mára nagyon erős kapcsolatokat ápolnak, és nem hivatalosan nagyon intenzí­ven együttműködnek a magyar szél­Ravasz erre azzal kontrázott, hogy az MKP a mindent vagy semmit elv alapján politizál. A KKA kapcsán megjegyezte, az alap - és az állam - nemcsak abból indul ki, hogy a nép- számlálás szerint mennyi a magyar­ság számaránya, hanem a valóság­ból. Nevezetesen, hogy például bár csak mintegy 150 ezren vallották magukat romának, háromszor ennyien lehetnek, és ruszinból is kétszer-háromszor több lehet, mint ahányan bevallották a népszámlálá­son. A műsorvezető, Mózes Sza­bolcs visszakérdezésére hozzátette, az állam tisztában van azzal, hogy nem pontosak a népszámlálási ada­tok, és a valósághoz közelebbi becs­lésekből indul ki. Szóba került az R7-es gyorsfor­galmi út is: Menyhárt József szerint az út veszélyeket is rejt magában, megbonthatja a kompakt csallóközi közeget, és alvó szlovák telepeket hozhat létre a magyar közegben. Ra­vasz válaszában azt mondta, hogy nem érti teljesen az MKP pozícióját ebben az ügyben, hiszen azt mondja, a déli régiók elszegényednek, ha nincsenek sztrádák, de mikor épül­nek, asszimilációtól tartanak. „Olyan sztráda, amelyre asszimilá­ciós akadályt építünk, nem létezik” -jegyezte meg. Közeledés lesz Menyhárt hangsúlyozta, ők kez­deményezték a magyar-magyar párbeszédet, és szakpolitikai szin­ten azt tervezik, továbbviszik, pél­dául a roma kisebbség kapcsán ­sőséges csoportokkal, például a Job­bikkal” - állítja Bránik. Szerinte azt is el kell ismerni, hogy míg a stan­dard politikusok kevésbé, addig az ĽSNS elnöke nagyon intenzíven kommunikál a választóival. Megol­dást az ilyen helyzetekre az jelente­ne, ha más nyerné el a megyefönöki posztot. Meggyőződése, hogy a ren­dezvényeken való részvétel megtil­tása helyett hatásosabb lenne, ha a többi résztvevő nyíltan hangot adna annak, nem ért egyet Kotleba és párt- ja nézeteivel. „Nem kell kezet fogni és barátkozni vele, jelezni kell, hogy nem tekintik partnernek. Jobbára azonban az a tapasztalatom, hogy az emberek meglepődnek, ha megjele­nik valahol, egymás között morog­nak ugyan, de nem küldik el mele­gebb égtájakra” - zárta Radovan Bránik. megemlítette, hogy Ravasz Ábellel ezen a téren többször egyeztetett már. Politikai szinten ugyan nem si­került megegyezni a megyei vá­lasztásokról, ám kis lépésekkel ugyan, de közelíteni igyekeznek egymás felé a Híddal. Ravasz Ábel arra a kérdésre, hogy kompatibilis-e a Híd magyar-szlovák politikai profiljával az MKP-val való esetle­ges választási szövetség 2020-ban, azt mondta: a Hídnak nem okoz gondot magyarokkal együttmű­ködni, a nagyobb akadályt szerinte az jelentené, képes lenne-e az MKP szlovák politikusokkal együttmű­ködni. Szakpolitikai szinten szerin­te zökkenőmentes az együttműkö­dés az MKP-val. „De szükség van arra is, hogy politikailag is rende­zett legyen a helyzet. Arra, hogy a két párt ne csak a választások előtt próbáljon egymáshoz simulni, ha­nem a választások közti időszakban is partnerként tekintsen egymásra” - tette hozzá. Menyhárt hangsúlyozta, az MKP továbbra is az etnikai jellegű politi­zálást tartja kiindulópontnak, ám ezt nem saabták feltételül a Hídnak a megyei választásokról szóló, végül sikertelen egyeztetés során. Szerinte nem is ezen múlott a dolog - szava­iból az derült ki, inkább azon, hogy az MKP erős regionális pártként lét- fontosságú választásként tekint a megyei voksolásra. Ravasz kijelen­tései a vita során pedig arra utaltak, a Híd számára ez a voksolás inkább a párt fiatal arcainak építéséről, be­mutatásáról szól. Kedélyesen vitázott Menyhárt és Ravasz

Next

/
Thumbnails
Contents