Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)

2017-07-13 / 160. szám, csütörtök

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com I 2017. július 13 I 3 Az állami elektronikus postaláda buktatói Akik be szeretnének lépni az elektronikus postaládájukba, azoknak ehhez csippel ellátott személyi igazolványra lesz szükségük (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. A hivatalok e hónaptól kizárólag elektronikus úton tartják a kapcsolatot a magán- vállalkozókkal, akik az állami elektronikus postaládába kapják a beadványokat, hatá­rozatokat ós egyéb informáci­ókat. Az új rendszernek szá­mos buktatója van. Mire kelle­ne különösen odafigyelniük a vállalkozóknak? „A vállalkozók többsége már ta­lálkozott a legkülönfélébb e-mail- szolgáltatásokkal, melyek sok hasznos funkciót tartalmaznak, be­leértve az üzenetek archiválását, továbbküldését, a kommunikáció tárgya szerinti csoportosítását. Lo­gikusan ezt várja el az állami elekt­ronikus postaládától is. Sok eset­ben azonban ezek az elvárások nem teljesülnek. Az elektronikus posta­láda csak szegényes megoldásokat nyújt” - nyilatkozta lapunknak Si- monics Henrich, a Dokumenta Rt. igazgatótanácsának az elnöke. Szerinte a funkciószegénység már abban megmutatkozik, hogy nem teszi lehetővé nagyobb mennyiségű üzenet feldolgozását. A vállalko­zóknak tudatosítaniuk kell, hogy az elektronikus postaláda csak egy esz­köz, ahová a posta beérkezik. Nem iktatókönyv A kézbesített üzenetek iktatására a 395/2002-es számú törvény kötelezi a cégeket. Az elektronikus postalá­dába beérkező üzenetek többsége iratkezelési bejegyzés, melyeket az említett törvény - 16. §, 2. bekezdés, a) pont - szerint kötelességük egy ik­tatókönyvben vezetni. „A törvény nem tesz különbséget az elektroniku­san vagy papír formában beérkezett dokumentumok iktatásában. Az elektronikus postaláda nem egy ikta­tó rendszer, nem végzi a beérkezett üzenetek iktatását. Az iktatás annak a vállalatnak a kötelessége, melynek az elektronikus üzenetet kézbesítették” - tette hozzá Simonics. Az újonnan beérkező üzenet kitörli a legkoráb­ban beérkezett üzenetet, amennyiben a postaláda mérete meghaladta az 1 GB nagyságot (a postafiók méretét), így nem alkalmas a hosszú távú adat­tárolásra. Illeték ellenében ugyan a kapacitás növelhető, de akkor sem garantált az összes beérkező üzenet hosszú távú tárolása. Ezt a célt a vál­lalati iktató rendszer (például AD- MIS) és az állam hosszú távú meg­őrzési modulja biztosítja, amely egyelőre ingyenes. Hibrid iratok Az elektronikus postaláda korláto­zott mérete és az elektronikus üze­netek iktatásának hiánya a gyakor­latban azt jelenti, hogy a vállalati elektronikus postaládába beérkezett üzeneteket át kell helyezni a vállalat elektronikus iktató rendszerébe. Ha az elektronikus postaládában marad­nának az üzenetek, csak adott hoz­záférési jogosultsággal rendelkező személy számára lenne hozzáférhető. A valós életben ún. hibrid ügyiratok jönnek majd létre, mert a vállalkozók továbbra is kommunikálhatnak papír formában az állammal, de a hivatal válasza minden esetben csak elekt­ronikusan érkezik. Amikor egy hiva­tallal - pl. egy építkezési engedéllyel kapcsolatban - folytatunk hivatalos levelezést, az általunk elküldött be­adványok lehetnek továbbra is papír formában, ellenben a hivatal elekt­ronikus formában adja erre a választ. „A mi papíron beadott fellebbezé­sünkre ismét elektronikus formában érkezik a válasz. Azért szükséges a vállalati elektronikus iktatórendszert összekapcsolni az állami elektroni­kus postaláda rendszerével, hogy az összes - egy ügyhöz tartozó doku­mentum - egyetlen kattintással elér­hető legyen” - tanácsolja a Doku­menta Rt. vezetője. így csatlakozhatunk A részleges csatlakozás - elektro­nikus elD-kártya és a rendőrségen kapott kártyaolvasó segítségével - olyan vállalatok számára ajánlott, amelyek kisebb mennyiségű állami üzenetek beérkezését feltételezik. Si­monics szerint ez egy egyszerűbb megoldás, amely nem követel sem­miféle szerződéses kötelezettséget. Használhatják olyan vállalatok ide­iglenes megoldásként, melyekhez nagyobb mennyiségű üzenet érkezik, de még nem volt idejük bevezetni a teljes körű megoldást. A részleges csatlakozás csak az üzenetek és csa­tolmányok mentésére alkalmas, melynek kezelése az állami elektro­nikus fiók web felületén történik. A teljes körű csatlakozás szerző­déses alapon történő informatikai rendszerek átkötését jelenti, melynek egyik oldalán a vállalkozó elektroni­kus iktató rendszere áll, a másik ol­dalon pedig az állami elektronikus postaládát működtető szervezet, a NASES. Ez a módszer már nem használja az elektronikus elD-kártyát az elektronikus postafiókba való be­lépéshez, hanem egy ún. „technikai felhasználó” segítségével léptet be az elektronikus postaládába. Ilyenkor valamennyi elektronikus üzenet a központi vállalati szerverre kerül le­töltésre, ahol már a belső iratkezelési rendszer kezeli tovább. A NASES- szel kötött szerződés aláírása után a rendszerek átkötésének tesztelése következik, melyek során az üzene­tek küldési és fogadási oldalát kell le­tesztelni, ez viszont időigényes, 3-6 hónapot vehet igénybe. Biztonságos tárolás Az elektronikus dokumentumok­nak rengeteg előnye van, viszont az egész tárolási idő alatt - amely akár 10 és több év is lehet - biztosítani kell a dokumentum biztonságos tárolását. Az elektronikus dokumentum csak akkor érvényes, ha érvényes az elekt­ronikus aláírás, amellyel eredetileg Elektronikus ügyintézés ► A hivatalok július l-jétől ki­zárólag elektronikus úton tartják a kapcsolatot a ma­gánvállalkozókkal. ► Az elektronikus postaláda nem egy iktató rendszer, nem végzi a beérkezett üzenetek iktatását. Az ikta­tás annak a vállalatnak a kötelessége, melynek az elektronikus üzenetet kézbesítették. aláírták. „Az az elektronikus doku­mentum, melynek nem érvényes az elektronikus aláírása, nem használ­ható fel jogi eljárásokban (ahol pél­dául jelenleg a papír dokumentumok eredetét követelik meg). Ezért kell az üzenetek beérkezésekor ellenőrizni az összes elektronikus aláírást, és fel­jegyezni az elektronikus aláírás letel­tének időpontját” - vallja Simonics. Az elektronikus aláírás érvényes­ségének ideje korlátozott - többnyire 2, de legfeljebb 5 év. Mivel a doku­mentumokat 10 vagy több évig meg kell őriznünk érvényes állapotukban, az elektronikus aláírásokat azokon a fontos elektronikus dokumentumo­kon, amelyeknél feltételezzük, hogy a jövőben jogi célokra fogunk fel­használni, folyamatosan hosszabbí­tanunk kell (pl. bíróság, további álla­mi ügyintézés stb.). Erre megoldást jelenthet az állam hosszú távú meg­őrzés modulja, ám továbbra is szem előtt kell tartani az elektronikus ikta­tás kötelezettségét a 395/2002 sz. tör­vény alapján. A postaláda használata Az elektronikus postaláda felhasz­nálói felülete nagyon egyszerű e- mailhez hasonlítható, melynek na­gyon korlátozott a funkcionalitása. Ez a kisebb cégek állammal való kommunikációjára alkalmas lehet, viszont nagyobb vállalatok számára nem elégséges. A Dokumenta Rt. vezetője szerint arra kell figyelni, hogy attól a pillanattól kezdve, ahogy beérkezik az elektronikus üzenet az elektronikus postaládába, elkezd telni a tárolási időszak. Ha ebben az időszakban nem foglalko­zunk az üzenetekkel, max. 15 nap után az állam az üzenetet kézbesí­tettnek tekinti. Ettől az időponttól indul a fellebbezési időszak, amely például 14 nap. Amennyiben ebben az időszakban sem törődünk a pos­taládánkkal, és nem nézzük az üze­neteinket, a fellebbezési időszak után az üzenet jogérvényessé válik, ami ellen már többé nem tudunk fel­lebbezni. Az elektronikus postaládában ingyenesen SMS- és e-mailes érte­sítéseket kapcsolhatunk be. Ezek az értesítések hasznosak, viszont azt ajánljuk, hogy legalább kétszer he­tente jelentkezzünk be a postalá­dánkba, mert az értesítések mű­ködtetése nem garantált szolgálta­tás, és kihagyásuk esetén nem hi­vatkozhatunk erre a tényre. „Nagyon fontos felhívni a figyel­met arra, hogy az üzenet eredetije, amelyet a fent említett törvény sze­rint kötelesek vagyunk iktatni nem az a PDF formátum, amely szabad em­beri szemmel olvasható, hanem az üzenet XML formátuma. Ez a for­mátum hordozza az összes szükséges információt, amely garantálja az üze­net eredetiségét. Ez egy technikai formátum, amely szabad szemmel nem olvasható, azonban ezt kell tá­rolni. A postaládából ugyan elment­hetjük az üzenetet olvasható PDF formátumban is, viszont ezt csak egy másolatnak kell tekinteni. A PDF formátum ugyanis nem tartalmazza a csatolt dokumentumokat, sem az elektronikus aláírást. Ahogy említet­tük a letöltött eredeti üzenet XML formátumával folyamatosan törőd­nünk kell” - figyelmeztet Simonics. Képzeljük el, hogy 7 év múlva a bí­róságon bizonyítani akaijuk az iga­zunkat, és bizonyítékként egy hiva­tali döntést szeretnénk felhasználni (pl. építkezési engedélyt). A biróság- nak érvényes határozatot kell ilyen esetben felmutatnunk - tehát olyat, amelyen az elektronikus aláírások meg lettek hosszabbítva, és a bírósági tárgyalás időpontjában is érvényes lesz. Ha a hosszabbításról megfeled­keznénk, ebben az esetben nem lenne érvényes dokumentumunk, és a pert esetleg emiatt elvesztenénk. Ügyeljünk az identitásra A vállalkozók az elektronikus pos­tafiókok bevezetését átoknak, plusz- tehemek tekintik, és negatívan állnak hozzá. Lehet azért is, mert még nem látják az összes pozitív vonzatát. So­kan úgy gondolkodnak, hogy bár el­intézem az elektronikus elD- kártyámat, de ezt átadom a titkár­nőmnek, hogy ő dolgozzon az elekt­ronikus postaládával. Viszont ez a legrosszabb megoldás, mivel a vál­lalkozónak tudatosítania kell, hogy ezzel átadja a saját digitális identitá­sát egy idegen személynek az összes lehetséges következménnyel. Példá­ul a vállalkozó nevében beadványo­kat nyújthat be az államnak, de aláír­hat egy kölcsönről szóló szerződést is. Pár év múlva így csodálkozhat, ha valaki visszakéri a „kölcsönzött” pénzét kamatostul. Előttünk a „digitális” korszak. A papír mint adathordozó lassan a múl­té. Erre a trendre reagál az állam is a saját szolgáltatásaival. Fontos figyel­ni az elektronikus fiókkal járó összes csapdát és összefüggést. Az, hogy hogyan kell bánni az elektronikus do­kumentumokkal, nem az elektroni­kus postaláda bevezetésével érkezett újdonság. Ez utóbbi helyes kezelése azonban rendkívül fontos, a vállalko­zók ugyanis csak így érhetik el, hogy a jövő ne hozzon számukra kellemet­len meglepetéseket. (mi) TECHNOLÓGIÁK, GÉPEK, ESZKÖZÖK Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! ítéÚMt ut

Next

/
Thumbnails
Contents