Új Szó, 2017. július (70. évfolyam, 151-175. szám)
2017-07-08 / 156. szám, szombat
116 SZALON ■ 2017JULIUS 8. www.ujszo.com . ■ r— HÍREK gssf* 1966. július 4. • Július elején új 72 oktános benzinkeverék kerül forgalomba. Az új hajtóanyag. amely az eddiginél jobb minőségű, narancssárga színű, csakis magánforgalomban levő személykocsik részére kapható. A benzinkeveréket árusító benzintöltő-állomások 10 cm széles fehér csíkkal lesznek megjelölve. Az új benzinkeverék ára 4,30 korona literenként. (KP) ÍGY ÍRTUNK MI # Csehszlovákiai látogatásuk során Bratislavába érkeztek Balogh Edgár, a kolozsvári Bolyai tudományegyetem történelmi tanszékének vezetője, a Korunk főszerkesztője és Tamás Gáspár író. a kolozsvári magyar Állami Színház igazgatója. Balogh Edgár elvtárs, aki 1935-fg élénken részt vett a csehszlovákiai politikai és kulturális mozgalmakban, meglátogatta az Öj Szó szerkesztőségének kollektíváját, valamint a Csehszlovák Írószövetség keretében dolgozó magyar írói csoportot, ahol a szocialista hazafiasságról és más időszerű kérdésekről tartott előadást. 1958. július 3. ,6Uus lén nyíl, meg a bratlsláva, Rázsa-eölgyben az ú) strand. A »»» *™ST ^ épült létesítményben 50 méteres medence, hat ™ steméiyet ]tnn ummtl ^ís CTK.felvétel8 j étterem és pthenáhelytség áll a látogatók rendelkezésére. A HÉT SZEMÉLYISÉGE Peter Sagan Semmi sem keltett Szlovákiában a héten akkora felháborodást, mint Peter Sagan kizárása a Tour de France-ból. A legnépszerűbb szlovák sportolót azért tiltották el a versenytől, mert a 4. szakasz hajrájában állítólag a könyökével ellökte a mellette elhaladó Mark Cavendisht, aki ennek következtében elesett, és lapockacsonttörést szenvedett. A versenybíróság döntését nem csupán Sagan népes szurkolótábora, hanem számos sportolótársa és több szakember is bírálta, (czk) A HET ESEMENYE A szlovák hagyomány az egységen alapul, a szvatopluki vesszők üzenetén. Ha mind a három egyben van, nincs, aki kettétörje őket. Micsoda tanulság Fico, Danko és Bugár számára! Ez a mitológia tovább él a szlovák politikában. Aki hazafi, annak büszkének kell lennie Szvatoplukra, meg Cirillre és Metódra. A választók bizonyos típusánál működik ez a retorika, ezért vette elő Robert Fico a július 5-i dévényi ünnepségen. A kormányfő itt Andrej Kiska elnököt is elővette, egyrészt azért, mert nem jelent meg a rendezvényen, másrészt azért, mert szerinte olyanoknak osztogat állami kitüntetéseket, akik nem is akarták ezt az államot. Nos, a „rossz elnök” például az éppen zajló Pohoda fesztivál főszervezőjét, Michal Kaščák zenészt tüntette ki. Vagy a csakugyan zenész, cseh Michael Kocábot, aki a szovjet katonák Csehszlovákiából való kivonulásáért tett sokat. Mindketten a mai napig aktívak a polgári társadalom fejlődésének támogatásában. Ez az a típusú társadalom, amelyben a politikusoknak el kell viselniük a nyilvános kontrollt, s talán ez nem tetszik Ficónak. S ezért nem érti azokat az értékeket, amelyeket Kiska képvisel. Fico világszemlélete sokkal egyszerűbb: 1989 előtt a kommunista rezsimmel működött együtt, amely üldözte a keresztényeket. Ma nem gond számára megünnepelni a keresztény ünnepet, több más volt kommunistával együtt, s azokat szidni, akik nem akarták az önálló Szlovákiát. Tömören fogalmazva: ez a többséghez való alkalmazkodás művészete. S mindenekelőtt a szilárd hatalomgyakorlásé. Majdnem megesett, hogy a koalíció Cirill és Metód miatt kapott hajba. Talán azért, mert Danko nem szónokolhatott az ünnepségen? Vagy a tanári fizetések miatt, amint azt a koalíciós partnerek üzenték? Esedeg Jahnátek és az energetika felletti kontroll miatt? Ki tudja. A koalíció kitart, mint az a bizonyos három szvatopluki vessző, s a polgár inkább nem firtatja, mi az a csodálatos erő, ami összetartja. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája ô tája ^L A hét külföldi eseménye az volt, hogy a Putyinnal tartott hamburgi meetingje előtt az amerikai elnök Varsóban végre kimondta mindazt, amire eddig mi, az ismert geostratégiai viszonyok között élő ká-európaiak hiába váltunk: a szabad Nyugat és az Európai Unió igenis fontos stabilizáló tényező, az oroszok kicsit visszafoghatnák magukat Ukrajnában, Amerika pedig véledenül sem enged át minket a szomszédos keleti érdekszférának. „Hűek maradunk a Washingtoni Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének betartásához” - hangsúlyozta Trump, és olyan beszéd volt ez a varsói, amelyből nehéz lesz visszatáncolni. ATrump- kommunikáció eddigi történetét ismerve persze jó lenne, ha az elnök még másnap, sőt, horri- bile még hétfőn is emlékezne ígéreteire, nem twittelne egy ideig baromságokat, és nem adná túl olcsón a Putyinékkal való normalizálódást. Szövegírójának, Stephen Millernek hála jó volt azt is hallani, hogy a lengyel történelem bővelkedik szabadságszerető momentumokban, és hogy a Nyugat nem valamiféle központi bürokrácia akaratából lett nagy, hanem lakosainak szabadságszeretete tette naggyá. A szabadságot persze meg kell védeni, ezért is jó hír, hogy az elnök nem Moszkvára, hanem a lengyel, a balti, a ká-európai és az összeurópai érdekekre volt tekintettel, amikor közölte, hogy 8 milliárd dollár értékben Patriot föld-levegő rakétákat adnak el a lengyeleknek. Sokan a szemére vetették Trumpnak, hogy az erősen demokráciadeficites lengyel nacionalista kormánynak adott mindezzel hátszelet, de ez azért, lássuk be, elég rövidlátó értelmezés. A lengyel kormány számos sebet ejtett a demokrácián, de még nem tart ott, mint a magyar, ráadásul választáson lényegesen könnyebben elkaszálható. És ami óriási különbség: nem a lengyel, hanem a magyar kormány nem teljesíti a 2%-os védelmi kiadások teljesen érthető elvárását, nem Varsó, hanem Budapest tör- leszkedik szervilisen Moszkvához, és nem ők, hanem mi kötöttünk kétséges atommegállapodást a máig kiszámíthatadan, terrorizmust támogató Iránnal. Csak mondom, a miheztartásunk végett. * * * A hét magyarországi eseménye az volt, hogy hirtelen megjelentek, majd ellepték az országot az 1984-ből ismert államellenes felforgató, Emmanuel Goldstein arcképét ábrázoló óriásplakátok, hogy legyen hol megtartani a Tíz perc gyűlöletet. Az elhíresült Soros-plakátokat nem aprózták el: 5,4 milliárd forintunkért tényleg minden közterületet elborít annak az amerikai magyar milliárdosnak a fotója, azzal, hogy valamiért ne ő nevessen utoljára, akinek megvan ugyan a véleménye a migránsügyről, ezzel lehet vagy nem lehet egyetérteni, de köze nincs ahhoz, amit az Európai Unió migrációs politikaként (vagy inkább: annak hiányaként) elad. A Soros által fizetett vagy segített civilek sem dealelnek az embercsempészekkel, nem importőrei a migránsbiznisznek, ellentétben a magyar kormánnyal, amelyik moszkvai vízumgyárral és haveri cégek által forgalmazott letelepedési kötvényekkel enged be ide bárkit, aki eleget perkál. Jó kérdés, hogy a sorosozás zsi- dózás-e. Ahogy a vicc mondja, igény, az lenne rá. A Mazsi- hisz szerint „a kampány nem nyíltan antiszemita, de ettől még nagyon is alkalmas arra, hogy kontrollálatlan, egyebek mellett antiszemita indulatokat keltsen”, és ezt ennél tömörebben nehéz is lenne összefoglalni. Köves Slomó rabbi azonban ennél árnyaltabban fogalmazott, szerinte nem lehet, sőt kártékony lenne minden Soros-kritikát antiszemitizmusként kezelni, hiszen ezzel épp az így is már megtörtént bajt növelnénk. Az állami hisztériakampány mindenesetre Soros elveinek bárminemű racionális kritikáját ellehetetleníti, érzelmi síkra tereli. És persze azok számára, akik erre von Haus aus fogékonyak, felkínálja a spekuláns, nemzetellenes, globalista zsugori kapitalista figurájának etnopolitikai értelmezését is. Miközben Kövér László már arról beszél, hogy a Soros-féle civilek „a demokrácia intézményrendszere elleni nyílt támadásokkal, utcai zavargásokkal” készülnek az őszre. Fölmerül a kérdés: normálisak ezek? Azt például tudják vajon, hogy az 1984 disztópiának készült, nem pedig használati utasításnak? SERES LÁSZLÓ a HVG munkatársa
