Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-29 / 149. szám, csütörtök

161 ISKOLA UTCA 2017. június 29.1 www.ujszo.com Irodalmi séta A Pál utcai fiúk nyomában A Füvészkertben (Fotók: euai) KOVÁCSTÜNDE A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai rendhagyó irodalomórán vettek rószt Budapesten. Olyan korban élünk, amikor a di­gitális technika kiszorítja a hétköz­napi értelemben vett könyv világát. Mit tehet a 21. század magyartanára, hogyan tudja felfedeztetni a diákok­kal az olvasás örömét, milyen esz­közökhöz nyúljon, hogy a gyerme­kek az oly rosszul csengő „kötelező olvasmányt”, a klasszikus szépiro­dalmi művet valóban kézbe vegyék, elolvassák, megszeressék? Hogy igazi élmény legyen szá­mukra A Pál utcai fiúk című Molnár Ferenc-regény, a komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai rendhagyó iroda­lomórán vettek részt Budapesten. Nehéz Győző idegenvezetővel fel­keresték a regény helyszíneit. Meg­tekintették a regény főszereplőjé­nek, Nemecsek Ernőnek az emlék­tábláját a fiktív regénybeli lakóhe­lyén. Utána felkeresték a VIII. ke­rületben az einstand jelenetet ábrá­zoló szoborcsoportot. Valamennyi­en örömmel fényképezkedtek a szo­borba öntött Nemecsekkel, Kolnay- val és Weisszel, ugyanakkor az einstandot elkövető Pásztorokat senki sem választotta. Ellátogattak a Pál utcaiak legen­ĎumbierÁron mint Nemecsek Ernő dás grundjára, mely a regény 100. évfordulójára készült el. Itt diákja­ink átélhették a regénybeli grund eseményeit. Természetesen a vö- rösingesek tartózkodási helyét, a Füvészkertet is felkeresték, ahol az eötvösös diákok által képviselt Pál utcai fiúk küldöttségének hívására a pálmaházban rejtőzködő Nemecsek (Ďumbier Áron, 6. a) is előbújt. Sze­rencsére a mi Ernőnknek nem kellett a pálmaházbán megfurödnie a víz­ben, mint egykor a Pál utcaiak köz­legényének. Az irodalmi sétán a beszélgeté­sekből kiderült, hogy a regény „tet- szési indexe” a képzeletbeli skálán magasra ugrott. A rendhagyó iroda­lomóra elérte a kitűzött célt, a re­gény olvasásakor kialakult fantázia­kép megelevenedett, az olvasott és átélt élmények valamennyiük szá­mára maradandóvá tették a 19. szá­zadban játszódó történetet. A rendhagyó irodalomóra után a diáksereg az Országházba látoga­tott. Megismerkedtek a Ház történe­tével, építészetével, megnézték a kupolacsarnokot, a főrendházi elő­csarnokot, megcsodálták a Szent Koronát, az országalmát és a királyi jogart. A nap végén kellemesen elfárad­va, élményekkel feltöltődve tértek haza. Egy marék játékgolyó Sok izgalmas élményt gyűjtöttek az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium elsősei (Fotók: ppg) Határtalanul Budapesten Az alsóbodoki Magyar Tan­nyelvű Magán-szakközépiskola nagy hangsúlyt helyez a szlovák nyelv tanítására és elsajátítására a tanórákon, illetve azokon kívül is. A szlovák nyelv így hosszú évek óta azon tantárgyak egyike, amelyben tanulóink jelentős si­kereket érnek el. Nyitra közelsége számos kultu­rális lehetőséget nyújt számunkra. Figyelemmel kövesük az Andrej Bagar Színház repertoárját, a szlo­vák kortárs szerzők munkásságát, továbbá Nyitra vidékének minden kulturális megmozdulását. A múlt héten iskolánk diákjai év végi mo­Az Egy marék játékgolyó című film egy kockája (Fotó: aVoir-aLire) zilátogatáson vettek részt. A Cine- max nyitrai stúdiójában óriási él­ményként éltük meg az Egy marék játékgolyó (szlovák fordításban Z Paríža do Paríža) című filmet. A mozilátogatáselőtt rendhagyó szlovákórán minden osztályból egy tanuló beszámolót készített a re­gényről, és megismerkedtünk a filmről megjelent kritikákkal, re­cenziókkal. Akönyv írója Joseph Joffo, 1931- ben született francia szerző. Az Egy marék játékgolyó című önéletrajzi művet édesapja emlékére írta. A műben szereplő kisfiú, Joseph ma­ga az író. A történet Párizsban és a francia Azúr-parton játszódik 1941-1944 között. Szerzője egy párizsi borbély, aki saját gyermek­korát eleveníti fel, amikor a Fran­ciaországot megszálló hitlerista hadigépezet megkezdte a francia- országi zsidók elhurcolását. A Pá­rizsban élő zsidó család tagjai me­nekülnek. Kis hősünk, Joseph és egy évvel idősebb bátyja, Maurice számtalanszor kerül életveszélybe. Okosságuk, ügyességük, néhány önzetlen felnőtt és a szerencse ré­vén mégis megmenekülnek. Ve­szélyes kalandjaik közepette meg­csodálhatjuk gyermeki kedélyüket, életrevalóságukat és furfangossá- gukat. Külön említést érdemel a rende­zés is (Christian Duguay), hiszen szebbnél szebb tájakra repít el min­ket a filny melynek nagy részét Prá­gában és Zatec vidékén forgatták. A filmet ugyan cseh szinkronnal vetítették, de elmondhatjuk, hogy csak az első tíz percben kellett job­ban figyelni a nyelvi fordulatokra, hiszen a sok gyakorlásnak kö­szönhetően ügyesen boldogultunk a cseh nyelvvel is. A mozilátogatást követő tan­órán műelemzésre került sor. Az elsajátított tudásanyag párosult az élménnyel, így könnyen elemez­tük a filmet és a regényt is. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a fil­met nagyon hasznosnak és tanul­ságosnak tartom, és jó szívvel ajánlom minden középiskolásnak. Ä mozilátogatásért külön köszö­netjár iskolánk szlovák szakos ta­nárnőjének, Balkó Andreának, aki különféle programokkal kedves­kedik diákjainknak. Reméljük, még sok ilyen élményben lesz ré­szünk. A téma számunkra azért is fon­tos, mert iskolánk háromévente szervez tanulmányi kirándulást Auschwitzba, így a film adta él­mény mindenképp hozzásegít a látottak megemésztéséhez, fel­dolgozásához. Az auschwitzi ta­nulmányi kirándulást a jövő évben szeretnénk újra megvalósítani. Sádovsky Veronika, 2.évfolyam Az érsekújvári Pázmány Páter Gimnázium I. A osztálya a Határtalanul pályázat segítságável négy napra Budapestre utazhatott. Kaptunk a lehetőségen, mert egy osztálykirándulás mindig ígéretes, és ki ne akarna eltölteni négy ese­ményteli napot épp Budapesten? Megsúgom, nekem a kedvenc vá­rosom. Indulásunk előtti napon rémülten figyeltük az időjárás-jelentést: hir­telen egy monszun érkezett Ma­gyarországra, ami a fővárost súj­totta a legjobban, és a tévében mu­tatott képek nem voltak túl biza­lomgerjesztők. A vonaton ülve néztem kifelé az ablakon, és ahogy egyre közeledtünk a cél felé, lát­tam, hogy az időjárás mégiscsak kedvez nekünk. Sőt, a kedvünk az időjárással párhuzamosan válto­zott. A Keleti pályaudvaron part­neriskolánk ideiglenesen idegen- vezetővé avanzsált diákjai vártak. Nyakunkba kaptuk a lábunkat, és elindultunk a metróra. Én első al­kalommal utaztam ezzel a járművel, élmény volt. Először a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gim­náziumba látogattunk el. Merem ál­lítani, hogy egytől egyig csodáltunk mindent, kezdve a tornateremmel. Következő utunk a Kerepesi teme­tőbe vezetett. Felkerestük Jókai Mór, Radnóti Miklós és József Attila sír­ját. Az utóbbit épp nekem sikerült megtalálnom. A tanárok egy kihí­vással is motiváltak bennünket: aki egy bizonyos nyughelyét elsőként talál meg, egyest kap. És még hogy osztálykiránduláson nem lehet jó je­gyet szerezni! Itt a bizonyíték, hogy igenis lehet. Megnéztük a Szent István-bazilikát is, Budapest legna­gyobb templomát. A cikk szerzője Radnóti sírjánál Másnap a BudaParkba mentünk, majd a Magyar Nemzeti Színház­hoz. Volt itt egy hajóorr is, és a bát­rabbak eljátszották az annyira ismert Titanic-jelenetet, Ezután még a zik- kuratot is megmásztuk. A Budavári Palota sem maradhatott ki, a Várkert Bazárból bámulatos kilátás nyílt Pestre és a Dunára. A Láthatatlan Kiállítás maradandó élmény volt mindannyiunknak, holott semmit sem láttunk, de annál jobban figyel­tünk a körülöttünk levő dolgokra. Néhányan igencsak meghatódtunk. Harmadik nap a gimnáziumban tartottuk az Összetartozás napi ün­nepséget. A műsornak az volt a leg­szebb része, amikor elénekeltük a Nélküled című számot. Később a Kossuth térre mentünk. A mind­annyiunk által ismert Parlament nem volt újdonság számunkra, de a Duna- parton levő, megrázó holokauszt- emlékmű, A cipők annál inkább. Most a változatosság kedvéért ha­jóra szálltunk. Az út során megcso­dálhattuk a Dunát és hídjait. A part­raszállást követően a Magyar Nem­zeti Múzeum lépcsőin foglaltunk helyet. Szerveztünk egy flashmobot is. Egy bátor osztálytársunk elsza­valta a Nemzeti dal első versszakát, mi pedig a refrént. Ez a négy nap valóban számos él­ménnyel gazdagított mindenkit. Nagy Erika, I. A

Next

/
Thumbnails
Contents