Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-28 / 148. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. június 28.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Civilek harcolnak az iszlamistákkal Megbukhat a brazil államfő Brazíliát évek óta a legfelsőbb politikai vezetést átitató korrupciós botrányok sorozata sújtja Moszul. Civilekből álló csoportok támadásokat indítottak az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei ellen Moszul környékén, és meg is öltek három szélsőségest az elmúlt napokban. Új jelenségről van szó, ami azt jelzi, hogy a civil lakosság legyőzte félelmét - közölte Mázén aí-Ahmadi, a helyi rendőrség szóvivője. 2014 óta a terrorszervezet szinte minden ellenőrzése alatt álló területet elveszített Irakban, már csak Moszul óvárosának visszafoglalását igyekszik minél jobban elodázni. (MTI) Manuel Valis otthagyja a pártját Párizs. Manuel Valis volt francia miniszterelnök bejelentette, hogy kilép a szétesőben lévő Szocialista Pártból. A politikus a tavaszi elnökválasztáson saját pártja jelöltjével szemben Emmanuel Macront, a májusban elnökké választott volt gazdasági miniszterét támogatta. A tabudöntöge- tőnek számító és tekintélyelvű személyiségéről ismert baloldali politikus 2014 és 2016 között volt Francois Hollandé államfő kormányának miniszterelnöke. Már ezen időszak alatt is heves vitákban állt saját pártjával, amelynek balszámya a nemzetgyűlésben megakadályozta a liberális gazdasági reformintézkedések beindítását. (MTI) Szíria és a vegyi fegyver bevetése Damaszkusz. Kategorikusan tagadta Ali Hajdar szíriai nemzeti megbékélési miniszter, hogy a damaszkuszi kormány vegyi fegyver bevetésére készül. Damaszkusz sem eddig nem használt, sem a jövőben nem fog vegyi fegyvert beverni - szögezte le azt követően, hogy a Fehér Ház határozott figyelmeztetést intézett Damaszkuszhoz, arra hivatkozva, hogy potenciális bizonyítékai vannak arra, hogy a szíriai rezsim vegyi támadásra készül. A miniszter szerint az amerikai vádaskodás arról árulkodik, hogy Washington diplomáciai csatát készít elő Szíria ellen az ENSZ- ben. Az Egyesült Államok két szaringázos támadásért is Damaszkuszi teszi felelőssé. (MTI) Újabb pusztító kibertámadás Kijev. Vírusos hackertámadás ért tegnap számos ukrán pénzintézetet, köztük a magyar OTP ottani leánybankját is, valamint a kereskedelmi, az energetikai és az állami szektor több vállalatát. Időközben globálissá dagadt a kibertámadás-sorozat, ugyanis Ukrajna után sorban jöttek a jelentések a biztonsági incidensekről a világ több országának sok cégétől is. Szakértők szerint az esetek összefügghetnek, úgy tűnik, a WannaCry májusi feltűnése után újabb, a Petya nevű zsarolóvírusról lehet szó. Az ukránok Oroszországot hibáztatják a támadások miatt. (MTI, ú) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brazfliaváros. Korrupció miatt vádat emeltek Michel Temer brazil elnök ellen, az ország történetében ő az első hivatalban lévő államfő, akivel az megtörtént. Korrupció vádjával 12 év börtönre ítélték a volt brazil pénzügyminisztert. Rodrigo Janót főügyész a Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz nyújtotta be a brazil elnök elleni vádemelést. Ebben az áll, hogy az ebök idén márciusban vagy áprilisban - egy volt tanácsadója közreműködésével - félmillió reált (kb. 130 ezer euró) fogadott el Joesley Batista nagyvállalkozótól, a világ legnagyobb húsfeldolgozó cégének, a JBS-nek a tulajdonosától. Az összeg, amelynek átvételéről videófelvétel is készült, első részlete volt egy nagyobb kenőpénznek, amiért cserében Temer közbenjárt az óriáscég érdekében az ország versenyhatóságánál. Batista vádalku keretében adta át a felvételt a hatóságoknak. A Temer elleni vádemelés folytatásáról először a bíróság dönt, majd az ügy megalapozottságáról a brazil képviselőháznak kell szavaznia. Ha a képviselők kétharmada megalapozottnak ítéli a vádemelést, akkor 180 napra felfüggesztik hivatalából az elnököt, s ezalatt folytatják le ellene az alkotmányos vádeljárást. Rodrigo Janót állítólag úgy értékeli Temer államfői tevékenységét, hogy a beiktatása óta eltelt kilenc hónap alatt 12 millió dollárnyi kenőpénz áramlott hozzá, s ezzel teljesen érdemtelenné vált hivatalára. Brazíliát évek óta a legfelsőbb vezetést átitató botrányok sorozata sújtja. Az ügyben Lava Jato (Autómosó) fedőnéven elhíresült nyomozás kiterjedt korrupciós hálózatot tárt fel az országban, amelynek keretében építőipari cégek pártoknak és befolyásos politikusoknak fizettek kenőpénzeket a Petrobras olajipari óriáscég versenytárgyalásainak megnyerése érdekében. Temer tavaly augusztusban vette át az államfői posztot a munkáspárti Dilma Rousseftől, akit a költségvetési törvény megsértése címén mozdítottak el. Korrupció és pénzmosás vádjával 12 év és két hónap börtönbüntetésre ítélték Antonio Palocci volt brazil Bajban Brazília: korrupt az elnök (balra), tüntetnek a szambaiskolák (Tasr/ap) pénzügyminisztert a Petrobras állami olajcég körüli korrupciós botránnyal összefüggésben. A Munkáspárt (PT) egykori egyik legbefolyásosabb szereplőjének számító 56 éves politikus még Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő kormányában volt a pénzügyi tárca vezetője (2003-2006). Az ellene hozott ítéletet Sergio Moro bíró mondta ki, aki a korrupciós ügy felgöngyölítésével megbízott Autómosó fedőnevű akciót irányította. Brazília eleve súlyos gazdasági helyzetben van, napjainkban ott tartanak, hogy tiltakoznak és párbeszédet szorgalmaznak a Rio de Janeiró-i szambaiskolák támogatásuk brutális csökkentése miatt. A szambaiskolák szerint a riói karnevál jelentős bevételi forrás a város számára. Ez a legnagyobb esemény a brazíliai nagyvárosban. Sao Paulo is követte a riói példát, és csökkentette az ottani karneválnak nyújtott támogatást. Brexit: távoznának a külföldi dolgozók Az unió szerint nem elég ambiciózus a külföldi polgárok jogaira vonatkozó brit javaslat. Az Egyesült Királyságban dolgozó külföldiek egyharma- da fontolgatja, hogy a brexit miatt elhagyja az országot. Brüsszel/London. Nem elég ambiciózus és egyértelmű az állampolgári jogokra vonatkozó brit javaslat, szilárdabb garanciákra van szükség - hangsúlyozta Michel Bamier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója. Ugyanolyan szintű védelmet kell biztosítani az Egyesült Királyság EU- tagságának megszűnése után (brexit) is a szigetországban maradó uniós állampolgároknak, mint jelenleg - figyelmeztetett Bamier azután, hogy Theresa May brit miniszterelnök részletesen ismertette kormánya ajánlatát. A kiválási tárgyalásokon az Európai Parlamentet képviselő Guy Verhofstadt azt közölte, hogy a brit j avaslat több eleme is aggodalomra ad okot. A bemutatott javaslat szerint azok az uniós polgárok, akik egy később meghatározandó időpontban már folyamatosan legalább öt éve az Egyesült Királyságban élnek, „letelepedett státust” kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a briteknek. Azok, akiknek ekkorra még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők szintén maradhatnak legalább átmeneti ideig. Még nem határozták meg a határnapot, amely után az újonnan érkezőkre már más letelepedési szabályok lesznek érvényesek. Áz Egyesült Királyságban dolgozó külföldiek harmada fontolgatja, a brexit miatt elhagyja az országot - írja a Guardian a Deloitte kutatása alapján. Az eredmények szerint a magasan képzettek esetében a legnagyobb a távozás valószínűsége. A brexit várható munkaerőpiaci hatásait felmérő kutatásban részt vevő vendégmunkások 36%-a veszi fontolóra, hogy 5 éven belül elmenjen az Egyesült Királyságból. A legképzettebbek esetében még ijesztőbb az arány, 47%-uk gondolkodik ebben. Angliában 3,4 millió külföldi dolgozik, vagyis az elvándorlás 1,2 millió munkahelyet érinthet, ráadásul 27% már 3 éven belül továbbállhat. A munkaerőhiány bizonyos szakmákban már ma is gondot okoz az országban. Már 60 munkakörben nincs elég dolgozó, az egészségügyben a legsúlyosabb a helyzet. A külföldiek főleg az ország bizonytalan gazdasági kilátásai miatt mennének el, ill. azért, mert az árfolyamváltozás miatt kevesebbet ér euróra váltva a fontban keresett pénzük. A font a brexitről tartott tavaly júniusi szavazás napjához képest 13%-kal ér kevesebbet most az euróhoz képest. (MTI, index) Srebrenica: holland felelősség Hága. A holland kormány részben felelőssé tehető kb. 300 boszniai muzulmán haláláért, akiket szerb katonák az 1995-ös srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-béke- fenntartók bázisáról - mondta ki tegnap a hágai fellebbviteli bíróság. Á törvényszék döntése megerősítette a bíróság korábbi ítéletét, miszerint a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon dolgozó férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek. Gepke Du- lek, a bírói testület elnöke kijelentette: az átadással „megfosztották a menedéket kereső boszniai férfiakat a túlélés esélyétől”. Az ítélethirdetést az áldozatok családtagjai nagy felháborodással fogadták. Közben az érintett egykori katonák is jelezték, be- perlik a holland államot. (MTI) Felrobbant egy személyautó Kijevben, amelyet egy ukrán ezredes vezetett, aki életét vesztette, a gépkocsi egy utasa pedig megsebesült. Mint később kiderült, Makszim Sapoval, az ukrán védelmi minisztérium alá tartozó katonai hírszerzés egyik vezetője vesztette életét. A rendőrség előzetesen terrorcselekménynek minősítette az esetet, de mivel katona az áldozat, az ügyben a katonai ügyészség nyomoz, bevonva az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársait. A detonációt robbanószerkezet okozta. (TASR/AP) Taroltak a szocialisták Tirana. Várhatóan abszolút többséghez jut az albán parlamentben a hivatalban lévő Edi Rama miniszterelnök Szocialista Pártja (PS), 73 mandátumot szerezve a 140 tagú törvényhozásban - közölték Tiranában az összeszámlált 86 százaléknyi szavazat alapján. A vasárnapi parlamenti választások eredményeként Edi Rámának lehetősége nyílik arra, hogy újabb négy évig kormányozza a balkáni országot. A második helyen végzett, Lulzim Basha vezette ellenzéki jobbközép Albán Demokrata Párt (PD) jelen állás szerint 43 mandátumot szerez, míg a szocialistákkal szövetséges Szocialista Mozgalom az Integrációért (LSI) 19 képviselőt küldhet a parlamenti padsorokba. A negyedik helyen végzett Igazság, Integráció és Egység Pártjának négy képviselője lesz. Á választási részvétel a legalacsonyabb, 44,9%-os volt a kilencvenes évek elején lezajlott rendszer- váltás óta, ami részben a vasárnapi kánikulával magyarázható, részben pedig azzal, hogy aznap tartották a ramadán muzulmán böjti hónapot záró íd el-fitr ünnepet a muzulmánok, akik az ország lakosságának közel 60%-át teszik ki. Edi Rama eleve a parlamenti többség megszerzésére törekedett, zökkenőmentes európai uniós csatlakozási folyamatot ígérve Albániának. Abszolút többség birtokában kormánya könnyebben keresztül tudja vinni a sikeres integrációhoz szükséges gazdasági reformokat, át tudja alaktani az igazságszolgáltatási rendszert. Rama azt mondta, hogy Albánia az év vége felé zöld jelzést kaphat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. (MTI)
