Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-26 / 146. szám, hétfő

RÉGIÓ www.ujszo.com I 2017. június 26. Az új csomópont a város déli részétől, a Tarca folyó mentén a városi hivatal épületéig húzódik (Képarchívum) Hamarosan átadják az eperjesi csomópontot NÉMETI RÓBERT Az utols6 simításokat végzik a Kassát Eperjessel összekötő Dl-es eperjesi csomöpontján. A tervek szerint július végén megnyitják az utat a gépjárműforgalom előtt. EPERJES A csomópontot több mint két év­vel ezelőtt kezdték építeni, ám a kü­lönféle anyagi gondok és a munkát végző HANT vállalatnál felmerült problémák miatt sokat késett a kivi­telezés. A munkát közel egy évvel ezelőtt a Doprastav vállalat vette át. Ez jó döntésnek bizonyult, ugyanis a ter­vek szerint július elején tesztelik, a hónap közepén pedig megnyitják a szakaszt a gépjárműforgalom előtt. A munkások jelenleg az építkezés utolsó fázisán dolgoznak, napokon belül befejeződik a híd átkötése is. Az új csomópont nagy tehertől sza­badítja meg Eperjes belvárosát. A Kassa és Poprád felől érkező személy- és teherforgalom jelenleg csak a városközponton áthaladva tudja elérni a Dl-es autópályát. Mi­vel a forgalom egyre sűrűbb, szinte naponta komoly fennakadások és torlódások keletkeznek a városban, a helyiek már nagyon várják, hogy át­adják az új szakaszt. A probléma azonban ezzel csak részben oldódik meg, hisz a lengyel határ, illetve a Bártfa felé tartó autósok a kerülőút hiánya miatt továbbra is a városköz­ponton fognak keresztülhajtani. FACEBOOKOS KÉRDÉSÜNK Ön szerint jogos a Volkswagen dolgozóinak sztrájkja? Rigó Tibor: Nagyon is jogos, és nem csak a nekik kellene sztrájkolniuk. Most kellene melléjük állni és kihar­colni a munkások jogait, mert amit a melóssal művelnek ebben az ország­ban, az már kegyetlenség. Fillérekért dolgozunk, lassan annyit sem kere­sünk, hogy kenyeret vegyünk. Nem a hülyeségeket kell szajkózni, hogy milyen csodás az átlagkereset, meg hogy nincs már munkanélküli az or­szágban, hanem kimondani az igazat. Hogy egyre több a szegény ember. Kiss Hilda: Igen, jogos. Ezek az emberek nagyon sokat dolgoznak, és ha a németeknél akkorák a bérek, itt miért nem? Kovács Adrián: Igen. Részt is ve­szek benne. Itt az ideje, hogy végre megkapják az emberek a munkáju­kért járó fizetést. Semsei Imre: Jogos! Netán nem vé­gezzük a munkánkat legalább olyan jól, mint a nyugatiak? Bárcsak egyre több ilyen sztrájk lenne. Szabó Melinda: Az itteniek munká­ja miért érne kevesebbet, mint a né­met munkásoké? Netán silányabb autók jönnek ki ebből a gyárból? Ha elváiják a precíz, pontos munkát, ak­kor tessék azt ugyanúgy megfizetni, mint máshol. Gitka Kamenická: Sztrájkkal sok mindent el lehet érni, de egyebek mellett azt is, hogy a cég felszedi a sátorfáját és átköltözik Romániába, Kínába. És meg van oldva a keleti kérdés. Bohus Lóránd: Ha a sztrájk miatt a még olcsóbb munkaerőt választanák, mondjuk Romániában, majd szépen visszakullognak, amikor az első hi­bás termékek kigurulnak a gyárból. Javorka Peti: Ki kell menni dol­gozni Németországba. Ott majd megtudjátok, hol nézik semmibe az embert. Sokat keresni és itthon is lenni? Lengyel György: Ha azt néznénk, kint mennyi a fizetés, az egész ország sztrájkolhatna. Nincs mindenhol 13., 14. fizetés. Sokan minimálbérért dolgoznak, vagy feketén, és örülnek annak is. Mehetnének sztrájkolni az orvosok, a tanárok, az állami alkal­mazottak, a pincérek stb. Álljon le az egész ország, és harcoljon mindenki azért, ami nyugaton van? Illés György: Az újságok arról cik­keznek, hogy az átlagbér 1800 euró. Minek kell mindig az átlagot emle­getni? Abban benne van az igazgató 30 000 eurója is. A munkások a sza­lagnál 600-800 eurót keresnek. Igenis sztrájkoljanak. Macsicza Ferenc: Részt veszek a tiltakozásban. Ez az egész országnak fontos, itt az ideje, hogy európaiként éljünk. Mindenki vegyen példát ró­lunk. A VWSK folyton azzal henceg, mennyit gyártott le, hogy szinte mindenben az elsők vagyunk. Akkor miért nem emeli a fizetést? Van mi­ből. Kitermeltük. Szabolcs Boros: Perszehogy jogos. Aki nem hiszi, jöjjön el a gyárba egy­két napra, aztán meglátjuk, mit szól. Már a harmadik műszakot sztrájko­lom végig. Nem szabad feladni, mert akkor végünk. Ha kell, egy hónapig is kitartunk. Peter Sandal: Nézzük az érem má­sik oldalát. Miért jött ide a VW? Mert olcsó a munkaerő jó a logisz­tika. Ismerek olyat, aki a VW-ben dolgozik, és elégedett. Sőt! Sok embert csak a szakszervezet győzött meg. És ha a gyár odébb áll, mit fog mondani a szakszervezet? Öllös László: Jogos. Az állam (kormány) is hibás. Nem is kicsit. Ä fizetések nem kis része az állam­kasszában landol, de erről nem be­szél senki. Horváth Ádám: Politikusaink tel­jes csődje után csakis magunkra számíthatunk. Hát hajrá!!! Illés Katalin: Szerintem nem csak Volskwagennél kellene sztrájkolni. Itt van például a Billa. Osztrák cég, és mennyit fizet? Vicces összeget. Id. Seres Sándor: Mindenkinek sztrájkolni kellene. Ne csak a mi­nisztereknek és a funkcióban lé­vőknek legyen uniós fizetésük. (És majd egyszer nyugdíjuk). Szigeti Péter: Döntsd a tőkét, ne si­ránkozz! Mert úgy tűnik, a kapita­lizmus sem a világok legjobbika. I 3 Van esélyem kisvállalkozóként az unió más tagországaiban? Kezdő kisvállalkozóként arra lennék kíváncsi, milyen lehető­ségeink vannak, hogy megerő­södjünk, és esetleg más uniós tagállamban is labdába rúgjunk. A politikusok szeretik hangoz­tatni, hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozások szerepe a gazdaságban, meg hogy micsoda előny az egységes piac, az uniós mobilitás. Ä kérdésem az, van-e ezeknek a hangzatos szavaknak reális jelentésük is? Miként tud­nék vállalkozni más tagállam­ban, és hogyan kérhetek a pro­jektemhez anyagi támogatást? A Szlovákiában szabályosan be­jegyzett vállalkozások kiterjeszt­hetik tevékenységüket más uniós tagállamokra is. A határon átnyú­ló üzleti tevékenység végzéséhez EU adószámot kell kérni, és tájé­kozódni kell egyebek mellett az uniós áfaszabályokról. Az uniós polgárnak lehetősége van más tagországokban is leányvállalatot alapítani vagy ott független vál­lalkozást indítani az adott ország­ban létező valamely vállalkozási forma felvételével. A cégalapítás egyéni vállalkozás bejegyzésének konkrét követelményeit és folya­matát az adott ország nemzeti szabályozása fekteti le. Új vállal­kozást a tagállamok nagy részé­ben már néhány nap alatt lehet alapítani, akár online is, kevesebb mint 100 eurós befektetéssel. Az ügyintézés megkönnyítésére minden tagállam kapcsolattartási pontot hozott létre. Ezen keresztül el lehet intézni a legalapvetőbb formalitásokat és az érdeklődő választ kaphat pl. arra, mik a ki­választott tagállamban az adott szolgáltatás nyújtásának a keretei, e tevékenység végzéséhez milyen formális lépéseket kell megtennie - pl. végezhető-e egyszerű beje­lentés alapján vagy engedélyhez kötött, vagy hogy a már otthon megszerzett szakmai képesítését hogyan tudja elismertetni, és mi­lyen adminisztratív költségekkel kell számolnia e folyamatokban. A tagállamok egyablakos ügyin­tézési pontjai elérhetők a http://ec.euro­pa.eu/intemal_market/eu-go/ honlapon keresztül. Az Európai Uniónak számos, a vállalkozások VESZELE1 VIKTÓRIA JOGÁSZ VÁLASZOL finanszírozását és kibontakozását segítő programja van. A kis- és középvállalkozások (KKV) és az ún. start-upok pályázat útján fo­lyamodhatnak anyagi ill. szakmai segítségért pl. a COSME, Innov- Fin vagy a Kreatív Európa prog­ramon keresztül. Olvasónk a http ://europa. eu/youreurope/ business/funding-grants/access- to-finance/index_hu.htm webhe- lyen is böngészhet a kínálkozó lehetőségekről. A forrásokat leg­gyakrabban a tagállami pénzügyi intézményeken keresztül lehet igényelni, annak odaítéléséről is helyi szinten döntenek. Az Európa önökért webhelyen (europa. eu/youreurope) magán- személyek és vállalkozások is tá­jékozódhatnak jogaikról az uniós mobilitás terén. Konkrét kérdése­ikkel pedig az Európa önökért ta­nácsadószolgálathoz fordulhat­nak. A Finanszírozás, pénzügyi támogatás szakasznak a Finan­szírozási források részében talál­hatók az aktuális lehetőségek. Az egyes országokra, régióra klik­kelve megjelennek az ott elérhető finanszírozási mechanizmusok. A kis-és középvállalkozások támo­gatásáról bővebb tájékoztatás az EASME uniós ügynökségen ke­resztül kapható (Executive Agen­cy for Small and Medium-sized Enterprises). A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Sokan bicikliztek a munkahelyükre Kiértékelték a Kerékpárral a munkába versenyt a városi hivatalban. SO MÓRJA Somoiján 22 csapat csatlako­zott az akcióhoz, májusban 69-en jártak kerékpárral a munkahe­lyükre. A helyi munkáltatók mel­lett a somoijai iskolák, óvodák, valamint a városi intézmények al­kalmazottai is bekapcsolódtak a kezdeményezésbe. Méhes László Csallóköznádasdról kerékpározott somoijai munkahelyére, 859,2 ki­lométert tett meg a hónap folya­mán, ezzel ő tekerte le a leg­hosszabb távot a kampány alatt. A csapatversenyben Méhes László és Sándor Péter végzett az élen. Bo­kor Renáta, valamint a Jednota szakközépiskola Biciklisek csa­pata bringázott a legtöbbször a munkahelyére. A biciklisek összesen 7135 kilométert tettek meg egy hónap alatt, ezzel Somor- ja a 74 versenyző önkormányzat közül a 20. helyen végzett, (béva)

Next

/
Thumbnails
Contents